Tanácsok Lapja, 1957 (8. évfolyam, 1-22. szám)

1957-03-26 / 2. szám

K­ ecskemét is iparosai érkeznek „A lakosság szükségleteinek az eddiginél jobb és sokolda­lúbb kielégítésére a kormány indokoltnak tartja a magán­kisipar és a kisipari szövet­kezetek tevékenységének ki­szélesítését” — mondja a ja­nuár 6-án közzétett kormány­­nyilatk­ozat. Azóta majd két hónap telt el, itt az ideje te­hát, hogy megvizsgáljuk, mit eredményezett ez az új irány­vonal és milyen nehézségek akadályozzák az eredményes végrehajtást. Nem általánosságban, ha­nem gyakorlati téren , egy megye, még közelebbről egy megyei székhely adatainak tükrében próbáljuk megmu­tatni, mit értünk el ezen a té­ren január 6 óta. Ezúttal Bács-Kiskun megye és annak székhelye, Kecskemét a vizs­gálódásunk tárgya. 600 kérelem januárban A megye területén ez év ja­nuárjában körülbelül 600-an kértek iparengedélyt, legtöb­ben élelmezési iparágban. Kü­lönösen sok hentes kért enge­délyt, közöttük számos olyan, aki azelőtt is önálló volt. 300 kérelmező már meg is kapta az engedélyt. Tavaly novem­berben és decemberben 3— 400 kérelmező jelentkezett, 150—200 kapta meg közülük. A január 31-i kimutatás sze­rint összesen 5655 önálló kis­iparos, 198 háziiparos és 214 vándoriparos működik a me­gyében. Ez a szám nem is olyan rossz, mert 1938-ban sem volt több, mint 8000, pe­dig akkor nagyobb volt a me­gye és csak magánszektor mű­ködött. A megye székhelyén sajnos nem ilyen jó az arány. Az 1938-as, körülbelül 1800 önálló kisiparost jelző kimutatással szemben ez év január végén csak 721 önálló, házi és ván­doriparosról beszélhetünk. Ta­valy október végétől ez év februárjának közepéig körül­belül 100-an k­értek új enge­délyt és 61 kapta meg közü­lük. A racionalizálás során el­bocsátottak közül 15 kapott iparengedélyt, mintegy 600 főből ennyit szívott fel eddig a kisipar. A tapasztalat azt mutatja megyeszerte, hogy ott, ahol eddig sem volt kis­ipar, most sem kértek enge­délyt. Mi akadályozza az iparfejlesztést? A megyei tanácsnál az ipar­­engedélyek kiadását a most megváltoztatás alatt álló 1955. XIV. sz. törvényerejű rende­let alapján hajtják végre. De nem tudják, meddig mehet­nek el az új engedélyek ki­adásában, mert a módosított rendelet, amelyet beharangoz­tak, még nem jelent meg. Ugyancsak nehézséget okoz, hogy 33 iparággal kapcsolat­ban az illetékes minisztériu­mok még nem adták le a ha­tásköröket. Pedig a miniszté­riumok Budapesten nem isme­rik annyira a szükségletet, mint a helyi tanácsok. Külö­nösen sok nehézséget okoz az Építésügyi Minisztérium me­revsége. Itt is elzárkóznak a hatáskörök leadásától, megne­hezítik minden engedély ki­adását, pedig éppen az építő­iparban dolgozó önálló kisipa­rosok számának növelése ja­víthatná leggyorsabban a la­kásépítést. Miután a törvény csupán minden 1500 lélekre engedélyez­­ önálló kőművest, vagy ácsot, a minisztérium a 3500 lakosú helységekben nem ad ki harmadik iparengedélyt kőművesnek. Előfordult az is, hogy egy engedélyt azért uta­sítottak el, mert a megyei ta­nács nem írta rá a kérvényre, hogy Kecskemétnek mennyi lakosa van. A városi tanács­nál még külön probléma az iparosok helyiségének az ügye. Az iparosok ezenkívül az anyaghiányt panaszolják. Na­gyon hiányos az anyagellátás a vasszakmában, nincs vegyi anyag, fa és bőr. Rendkívül gyenge az utánpótlás is, csa­k 130 ipari tanuló dolgozik a 721 önálló kisiparosnál. Ez össze­függ helyzetünk eddigi bi­zonytalanságával — a kisipa­rosok fiai is gyárba mennek dolgozni, nem folytatják ap­juk szakmáját. A Könnyűipari Miniszté­riumban a feltett kérdésekre azt válaszolják, hogy az új ipartörvény megjelenéséig a tanácsok tartsák maguikat az érvényben levőhöz. Az minden kérdésre kielégítő választ ad. Az új ipartörvény-tervezet szerint leadják a még hátra­levő iparágakban is a hatás­köröket, az anyaghiányon pe­dig az Országos Tervhivatal 20—30 százalék erejéig hama­rosan segíteni fog. (máté) ш ) a Könnyűipari Minisztérium válaszol *wm Közhírré téte_ lik, vagyis adatik tudtára mindenki­nek, hogy hukk ... Félreértés ne es­sék, ez még nem a \_J hirdetmény, csak M­ suklottam, embe­rek vagyunk el­végre, mi van ezen nevetniva­­ló, a ló is csuklik, pedig négy lába van, biztos emleget ott­hon az asszony, hukk ... Men­jetek haza, gyerekek az anyá­tok ... az anyátok már vár otthon a jó ebéddel. Szó­val hát ne térjünk el a tárgytól, közhírré tétetik, hogy a gazdák a pálinkájukból az első tíz litert a saját céljuk­ra főzethetik meg a hatósági főzőhelyen, de ne igyák meg egyszerre, hukk, erre nincs rendelkezés, ezt már csak mint magánember mondom, a saját tapasztalataim alapján, hukk, mert abból mindenféle bonyo­dalmak származhatnak, ne­kem elhihetik, mert én laikus vagyok, példának okából most is láttam a felvégen két részeg embert, úgy be voltak csics­­csentve, hogy én szégyellem magam helyettük, mondtam is Teca néninek: „Látja, Teca néném, csúnya dolog, hogy ez a két ember úgy megfeledke­zik magáról!” Csak akkor nyu­­godtam meg egy kicsit, hukk, amikor azt mondta Teca né­ném: „Ne izgassa már fel ma­gát. Kuki komám, nem két ember az, csak egy .. Szeretve tisztelt komám, ■/Vagyon Örültem kedves leveledmek, kis híja volt, hogy a méregtől meg nem ütött a guta. Azt írod, hogy elintézték az ügyedet a községi tanácsnál. Hát én aszondom, hogy nem igaz­ság az, hogy ugyanazt az ügyet egyik megyében a községi ta­nács intézi, a másik megyében a járási tanács, de ha már így van, akkor az volna az igazság, hogy a ti megyétekben intézze a járási tanács és a mi megyénkben a községi tanács, mert te három héttel és két nappal fiatalabb vagy nálam, komám, jobban bírod a vasutazást, a múltkor is írtad, milyen jó kis eseted volt a vonaton egy menyecskével, úgy vágott szájon, hogy két fogadat kiköpted, engem már az ilyen szerelmi dol­gaik nem boldogítanak, látod, mert én öregebb vagyok nálad, kerek három héttel és két nappal, komám, azért aszondom, szóvá tehetnéd illetékes helyen, hogy ugyanazt a dolgot min­denütt a községi tanács intézze, vagy a járási tanács intézze mindenütt, hogy legalább a sárga irigység ne egye az embert, mert nekem egy félnapot kellett szekerezni azért, amiért te két utcát mentél, pedig fiatalabb vagy nálam három héttel és két nappal. Csókoltatom a gyerekeket, a kedves feleségedet, meg a kedves anyósodat is, de azt nem muszáj átadni, ha nem vagy olyan hangulatban. Szeretettel ölel GERGELY. Utóirat: Tárgytalan az egész levél, komám, el se olvassad. Most hozott a postás egy levelet, a kedves anyyom írta a szom­széd megyéből, azt írja, hogy neki ugyanazt az ügyet a me­gyénél intézték el, akkor én igazán nem panaszkodhatom, mert a járási tanács mégis csak közelebb van. Szegény án­gyomnak be kellett vasutaznia a megyei tanácshoz, annyit járt, hogy térdig kopott szegénynek a lába. Hát ez a helyzet az ángyom térdével. ÚJ KÖNYVEK SINCLAIR LEWIS: ARROWSMITH Harminckét éve írta meg Sinclair Lewis ezt az első or­vos-regényt. Azóta száz meg száz jelent meg az orvosok életéről és munkájáról, de egyik sem közelítette meg ennek a könyvnek mély de­mokratizmusát, emberiessé­gét, becsületességét. (Európa Könyvkiadó. Ára kötve 40 Ft.) LÖVIK KÁROLY: A NÉMA BŰN A csendesszavú író novel­láiban bensőséges részvét nyil­vánul meg a gyengék, elnyo­mottak, betegek, fáradt színű­ek minden szenvedése iránt. (Magvető Kiadó. Ára kötve 25 Ft.) ILLYÉS GYULA: HETVENHÉT NÉPMESE A magyar népmesék leg­szebb és legemberibb darab­jait válogatta össze legna­gyobb élő költőnk ebben a kö­tetben, amely immár több ki­adást is megért. (Ifjúsági Ki­adó. Ára kötve 30 Ft.) BÁRDI ÖDÖN: THÁLIA MOSOLYA A 80. évéhez közeledő ki­váló színész legszebb és leg­mulatságosabb élményeit gyűj­tötte össze ebben a lebilincse­­lően érdekes emlékiratban. (Bibliotheca kiadása: Ára köt­ve 22 Ft.) KASSÁK LAJOS: VÁLOGATOTT VERSEI A magyar munkásmozga­lom József Attila melletti leg­nagyobb költőjének, a mo­dern magyar költészet egyik úttörőjének legszebb és leg­jelentősebb verseit tartalmaz­za ez az impozáns gyűjte­mény (Magvető Kiadó. Ára kötve 33 Ft.) G. B. SHAW: CASHEL BYRON MESTERSÉGE A nagy angol szatirikus író egyik fiatalkori regénye, amely egy sportoló életén ke­resztül leplezi le az angol elő­kelő világ képmutatását, a Sport Lap- és Könyvkiadó. Ára köt­ve 22 Ft.) G. B. SHAW: FEKETE LEÁNYZÓ KERESI AZ ISTENT Egy megtérített néger leány elindul az őserdőből megke­resni az istent, de a beígért szeretet istenét sehol sem ta­lálja a világban. (Gondolat Kiadó. Ára fűzve 5 Ft.) MAGYAR KÖLTŐK, XVII. SZÁZ­AD A válogatás minden eddigi­nél gazdagabban mutatja be a XVII. század költészetét. A század még ismeretlen költőit is megismerteti az olvasóval. (Magvető Kiadó. Ára kötve 22,50 Ft.) JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC AHOL CSAK A LÉTSZÁMOT CSÖKKENTETTÉK. DE AZ ÜGYVITELT NEM EGYSZERŰSÍTETTÉK. — Tetszik látni? Ezt eddig öten csinálták, most elvégzi ez az egy ... HAVI HÁROMEZER KILOMÉTER AUTÓHASZNÁ­­LAT GÉPKOCSINKÉNT. — Az én férjem olyan ügyesen beosztotta a háromezer kilométert, hogy még meg is spórolt belőle nyolcvan centi­métert ... * A SANYI Mit nevezünk Sanyinak? Sa­nyinak (Sanyikámnak, Sanyuci­­nak, Sanyulinak, Sanykónak) a főnök jobbkezét nevezzük. A szabatosság kedvéért nem azt a jobb kezét, amellyel — mondjuk — füle tövét szokta megvaskalni, hanem azt a jobb kezét, amely­ben az eszét tartja. Hadd illuszt­ráljuk ezt egy példával. A főnö­köt felkérik valaminek az elinté­zésére, mire a főnök ezt mond­ja: „Hogyne kérem, pillanatok alatt elintézem, hiszen ebben a dologiban különösen otté va­gyok.” Az ügyfél boldogan távo­zik, a főnök pedig behívatja a Sanyiját és azt mondja neki: „Te Sanyi, hogy hívjákold már meg ezt az ízét, illetőleg izéld meg ezt a hogy hívjákot, itt vannak az összes izék, meg hogy hívjákok hozzá, csak ne sokat vacakolj vele, mert sürgős, ugye érted, miről van szó?” A Sanyi bólint, érti, elintézi, aztán a főnök zseb­­revágja a dicséretet. Ezek az egyszerűbb esetek. Van olyan főnök, akinek két vagy három Sanyija van, sőt van olyan Sanyi is, akinek ma­gának is van egy Sanyija, sőt a Sanyi Sanyijának is lehet egy Sa­nyija, bár ez már ritkább eset. A Sanyikat a Sanyi-tartók álta­lában arra használják, hogy elintézzék, amit nekik kellene elintézniük, de vannak bonyo­lultabb esetek is. Egy osz­tályvezetőt egyszer megkér­deztek, hogy mi a véleménye a faluban való szőlőtelepítés lehe­tőségeiről, mire az állítólag gyor­san átment a másik szobába, a Sanyi füléhez hajolt és rúgva megkérdezte: „Mondd, Sanyikám, mi az én véleményem a faluban való szőlőtelepítés lehetőségei­ről?” A Sanyi már szinte intézmény, a Sanyi fogalom. Én a magam részéről fölöttébb helytelenítem a Sanyizást, mégis megkértem egy rajzolóművész barátomat, hogy ábrázolja helyettem hite­lesen a Sanyit. Azon kaptam ma­gam, hogy azt mondom neki: — Ugye megteszed, Sanyikám? A félreértésnek és a megsér­­tődésnek csak az vette elejét, hogy történetesen rajzolóművé­szünket is Sándornak hívják. Mit játszanak a budapesti színházak vidéken? Sorozatos vidéki vendégsze­replésre vállalkozott a Nem­zeti Színház és a Néphadsereg Színháza művészgárdája, hogy jelentős vidéki városaink la­kosságának és a bányaipari központok dolgozóinak igényes szórakozást nyújtson. A Nemzeti Színház művé­szei januárban Sopronban lép­tek fel. Első alkalommal a Fáklyaláng szerepelt műsoru­kon. Aztán irodalmi estet ren­deztek, majd a Bernar­da há­zával szereztek örömet a kö­zönségnek. Vidéki vendégjáté­kuk további állomáshelyei: Diósgyőr, Ózd, Szuhakálló, Tata, Oroszlán, Almásfüzitő, és Dorog voltak. Az egyes vá­rosokban a Fáklyalángot, ille­tőleg a Bernarda házát fel­váltva vitték színpadra. Mind Illyés Gyula, mind Federico Garcia Lorca remekműve nagy tetszést váltott ki. A soproni irodalmi est al­kalmával Csokonai, Vörös­marty, Petőfi, Arany, Ady, Tóth Árpád, Kosztolányi, Jó­zsef Attila, Illyés Gyula, Ben­jámin László és Juhász Ferenc költeményeit szólaltatták meg a művészek, majd jeleneteket adtak elő a Bánk bánból, vala­mint Az ember tragédiájából.Február 21-re a Bernarda házával dunapentelei vendég­játékot vállaltak, de sok más vidéki városba, a többi közt Szombathelyre és Kecskemét­re is hívják a Nemzeti Szín­ház művészeit. A Néphadsereg Színháza nagy sikert aratott Kaposvá­rott Niccodemi kétszemélyes kamaradarabjával, a Hajnal­ban, délben, estével. A színház vezetősége tervbe vette, hogy a kaposvári vendégjátékot -ч valószínűleg április első heté­ben — megismétli. (remete) ........................................... Jelenet a­­Fáklyalángból: Kossuth (Bessenyey F.) és Görgey (Ungvári L.) (MTI foto) glllllllllll!llllllllllllllllllllllllllllllllllll|||||||!l|||||!||||||||||^ 11 c i p i c ii I színpad I fnillllllllllllllllllllllllllllllllllllillllilllllllllllllinilllllltllllinl BELEMAGYARÁZÁS PÁVAI (megköszörüli a tori­kát): Tegnap találkoztam a só*­goroddal. PULYKÁI (az igalomtól re­megve): Mit akarsz ezzel mon­dani? PÁVAI (csodálkozva): Azt, hogy találkoztam a sógoroddal PULYKÁI: Ismerem én az ilyen célzásokat! Miért nem jössz egyenesen? Karddal szúr­jál és ne gombostűvel! Azt akarod mondani, hogy nálam sógorság-komaság van, mi? Hogy én behoztam az egész pereputtyomat a tanácsba, mi? Ezt ismételd meg az értekez­leten, s­ze­m­től -szembe, ahogy férfihez illik! PÁVAI: De öregeme­t? PULYKÁS: Öreg vagyok ne­ked? Szóval már nem vagyok alkalmas ennek a tisztségnek ,a betöltésére! Ezt is ismételd meg az értekezleten, szemtől­­szembe, ahogy férfihez illik! PÁVAI: De kérlek szépen, én csak azt akartam elmesél­ni, hogy megittunk a kedves­­ sógoroddal egy pohár bort... PULYKÁS: Kedves sógorom! Ahá! Azt akarod mondani, hogy nekem csak a sógorom kedves, mi?! Az az iszákos só­gorom, mi?! Mert megivott ve­­led egy pohár bort, azért már iszákos, mi?! Részeges, mi?! Delirium tremense van?! Ezt ismételd meg az értekezleten, szemtől-szembe, hogy... PÁVAI: Attól tartok, hogy félreértesz... PULYKÁI: Szóval hülye is vagyok, mi? Le kell már en­gem váltani, mi?! Ezt ismé.­.­ PÁVAI: Na bocsáss meg, én megyek! PULYKÁS (keserűen néz utána): Először felelőtlenül vá­daskodik, aztán megsértődve elmegy. Fantasztikus, hogy némelyik ember milyen érzé­keny .­­. .

Next