Tanácsok Lapja, 1957 (8. évfolyam, 1-22. szám)
1957-03-26 / 2. szám
KÖZÖS CÉLÉRT, MÉGIS KÜLÖN UTAKON... Az értelmiség helyzete Bükkösdön Bükkösd 3400 lakosú Baranya megyei község. Az utcákon jár, a házsorokat sehol sem szegélyezi járda, amely megmentene az elmerüléstől. A népművelési ház ajtaja csak akkor nyílik, csak akkor gyűl ki termeiben a fény, ha mozielőadás van. De a föld, amely a falut a háttán hordja, mellében gazdag kincseket rejt. Vajon hogyan élnek ebben a sáros, csendes, de formálódó, fejlődő faluban az értelmiségiek? Hivatásnak vagy csak hivatalnak tekintik-e a falusi értelmiség pozícióját? Hogyan vesznek részt a falu felemelésében? Összefűzik-e őket a társadalmi élet szálai? Kérdés kérdést követne, ki tudja meddig. Ezért inkább csak egyre keresünk feleletet: élnek-e társadalmi életet azok, akiket Bükkösdön az értelmiségiek közé számítanak? A válasz egyetlen, de annál megdöbbentőbb szó: nem! Az okáról pedig már ne az újságíró, hanem az érdekeltek maguk beszéljenek. Szerény megjelenésű, idős ember Bence József, a végrehajtó bizottság titkára, akit először keresünk fel. Régóta dolgozik itt, fokról fokra emelkedett a hivatali létrán. A felszabadulás előtt az irodatiszti „rangig“ jutott. — Akkoriban összejártak és minket, „kicsiket" is meghívtak — mondja a múltról. — Persze másként, de most is kellene az ilyesmi. Az okát, hogy ez most miért nincs így, a bizalom hiányában látom. Meg az irigységben. Higgye el, az is nagyon elválasztja az embereket, irígylik egymást, hogy miért van a másiknak kettőszázzal több ... Bence elvtárs készségesen útbaigazít és elmagyarázza: kit, hol találhatunk. S útnak indulunk,járjuk a falut. CD Először egy szépen berendezett, tiszta lakásba nyitunk be, Sértő Károly iskolaigazgatóhoz. A fényezett bútoron látszik, hogy nemrég vásárolhatták. — Legtöbbje szegény — válaszolja a fiatal igazgató —, s a csekély tanítói fizetés mellett meg kell fognia a munka végit, hogy gyűjthessen valamit. A napi munka után fát vágni, vizet húzni, a kertben dolgozni, malacot etetni — belefárad az ember... Igaz, tanítottam azelőtt egy kis faluban, s ott nemcsak az iskolában éltem, hanem a faluban is. De itt... itt más, négy falu tartozik a körzetesített iskolához, az óvodával is törődnöm kell, járási tanácstag vagyok, szemináriumot vezettem Pécsett, itt meg a népművelési otthont. A száraz mellhártyagyulladást is lábon hordom ki... ш Vajdáéknál csak a konyhában fűtenek, ide tessékel a főiskolát végzett tanító. Míg beszélgetünk, egy kiscsizmás, életteli ötévesforma fiú nyitja ránk az ajtót: a három közül most ő van idehaza, s a másik kettő a nagymamánál. Aztán cserélik őket. Nem tehetnek mást, az asszony is dolgozik, nem bírná ellátni mind a hármat. — Nem szeretek senkihez sem menni — felel a szokatlan kérdésre. — Pletyka van belőle... Egy időben divat volt itt a névnap, de egyikmásik sokallva a költséget, nem tartotta meg. Megtörtént, hogy az ideérkező pedagógus elment az orvoshoz, de az, talán többre tartva magát, nem adta vissza a látogatást. Aztán meg itt is van „baloldal“ és „jobboldal”: az egyik ide tartozik, a másik oda. Az események után nehéz egyetértésről beszélni . . . A kulturális igényekre és lehetőségekre fordítjuk a szót. — Az itteni nevelőknek mintegy fele csak évekkel ezelőtt volt színházban. Egyesek úgy vélekednek: a városiak színházba járnak, mi meg többet eszünk. Higgye el, néhány év alatt sokféle igényéről lemond az ember. — Ha jól tudom, több mint 30 értelmiségi van itt Bükkösdön; miért ne alakíthatnának ki pezsgő kulturális életet? — Mindenki a maga útját járja. Ha valaki tettvággyal jön ide, ötvenen is elgáncsolják. Úgy láttam, az a jó fiú, aki „idomul“. Egyik alkalommal javasoltam, hogy tenni kellene valamit az iskolából kikerült ifjúság nevelésére. Nagy csend volt, mindenki hallgatott. Minek mondjam még egyszer?zólni és marakodni tanította meg. Azóta azonban nagyot fordult a világ , s mégis begubóznak, nem élnek társadalmi életet. Ne higgye senki, hogy azért, mert rendszerünk ellenségei ők. A harmincegynéhány közül csak kettő szédült meg az októberi napokban, a többi nem kívánja viszsza a múltat. Bluneschán Ferenc, a kültelki iskola tanítója egy órára se hagyta abba a tanítást. S mégis visszahúzódnak. s san eltávolodtam barátaimtól, táltak mást Szerencsénk van, mert Demkós Andrást, az állami gazdaság igazgatóját éppen otthon találjuk. Idős ember, kerek arcán vékony erek piroslanak. — Nem bíznak egymásban az emberek — bogozza az okokat. — 45—49 között valahogy más volt. 49-ben kezdtek el halmozni megbízatásokkal. S las-53—54-ben már a kalapot sem vettük le, ha találkoztunk ... De nemcsak a munka volt az oka: beválasztottak a megyei pártbizottságba, megbízható voltam a minisztériumnak is, de egyes szervek mégis úgy kezeltek, mint „régi” szakembert. Éreztem a felém irányuló gyanút, s az ember ilyenkor jobbnak látja, ha nem érintkezik másokkal a munkán kívül . . . Lassan kialakul a kép a bükkösdi értelmiség helyzetéről. A Horthy-uralom feljeketlen sárba süllyesztette a falusi értelmiséget, legfeljebb dorbé. Már meghívtuk a végrehajtó bizottsági ülésre az állami gazdaság igazgatóját, az iskolaigazgatót, meg az orvost is, hogy számoljon be a munkáról — feleli Komáromi Antal VB-elnök. — De tovább nem mentünk ... Még annak idején, valamikor 53-ban, szakbizottságokat alakítottunk. Ebbe bevontuk többek között a postamestert is, aki minden szabad idejét a kertészkedésnek szenteli. De aztán abbamaradt az egész, mert a járás nem szorgalmazta. — Szóltak-e valamit az értelmiségiekről a járási és a megyei vezetők? — Beszéltek arról, hogyan tartsuk meg a pedagógusnapot. Akkor, magam adtam át jó néhány könyvet a tanítóknak ... Aztán régebben, ha a sok munka miatt panaszkodtunk, azt tanácsolták: forduljunk a pedagógusokhoz, ők majd segítenek az adminisztrációban. — Mást nem mondtak az alatt a hét év alatt, amióta elnök? Erre már kifakad. — Mindig csak a szólamok, meg a szólamok — ezzel írakbennünket. Az ember sem tehetett, csak begyűjtött, megnyomtaaz embereket a tsz-be. Arra nem tanítottak bennünket, hogy az ő tudásukat hogyan használjuk fel a község vezetésében! S ez a dolog gyökere: elfeledkeztünk arról, hogy mi a falusi értelmiség szerepe a szocializmus építésében. A hibás vezetés számításon kívül hagyta a tudomány és a kultúra falusi terjesztőit. A tragikus októberi napok arra figyelmeztetnek, hogy ezen változtatnunk kell. GD Pedig összetarthatná, sarkallhatná őket közös hivatásuk, a falu felemelése, s összefogásuk, társadalmi életük a falu javát szolgálhatná. „De amíg futunk a létért.. . veti ellene dr. Szűcs József, vékony, filozofálgatásra hajlamos postamester, ezzel sűrítve egybe valamennyiük panaszát. De lehet-e egyetlen ok az amynyira szükséges és hiányzó fizetésrendezés? Nem csupán anyagi kérdés ez! Vajon hívták-e őket, számítottak-e rájuk? MEGRENDELŐLAP 1957. év___________ a TANÁCSOK LAPJA című lapot. hó 1-től megrendelem havi ........................... 2.40 A negyedévi elotszexesi dijat Ft-ot a nyugtával jelentkező postakézbesítőnek fizetem ki. A megrendelő pontos címe, ahová a lap kézbesítését kéri: 1957. évi. i ( s hó : : ? :-n Név: i i I • I ; I I I ! I ; I I » Város: I Község: I ' 1 ? 1 ’ • ? • » • ! 1 ' ' 1 )14 kerület j , s : » : : : utca I , : házszám . » i i . emelet . : : ajtó --------------------------------------------------*___ előfizető aláírása Beindítva: Postaihivatal tölti ki! , 1957 . írs;s;s·‹:i: hírlapfelelős- A Tanácsakadémia „dicső honfoglalói" A napilapok folytatásokban közlik tudósításaikat Tóth Ilona, a gyilkos szigorló orvosnő és társai bűnperének a tárgyalásáról. Ez az ellenforradalmi banda az októberi események során brutális módon meggyilkolta Kollár István szállítómunkást, november 4-e után pedig összeesküvést szőtt a népi hatalom rendje ellen. Olvasóink bizonyára értesültek róla, hogy Tóth Ilonáék bandája a Cházár András utcai szükségkórházban ütötte fel annak idején tanyáját. Ez az épület az események során lett kórház — előtte a Tanácsakadémia székháza volt és most ismét az lesz. Szeretnénk most néhány olyan „belső“ dolgot is megírni, amelyekről a bírósági tárgyaláson csak futólag esett szó. A Tanácsakadémia hallgatói még október 25-én is bent tartózkodtak az iskola épületében és egyöntetű volt az elhatározásuk, hogy fegyvert fognak a népi hatalom védelmében. Az események menete azonban ezt lehetetlenné tette. 26-án fegyveres banditák, többszörös bűnözők, fasiszták hatoltak be az épületbe. Az épületet lefoglalták „kórház“ céljaira. Ezekben a napokban mindössze 8—10 könnyebb sérült tartózkodott itt, ugyanakkor idefészkelte magát vagy 50 „ápoló“, köztük a gyilkos és nyolcszorosan büntetett Gyöngyösi, Gönczi és társai, Tóth Ilona vezérkedett itt. Jellemző felfogására, hogy egy alkalommal ilyen kijelentést tett: „Magyarországon könnyen meg lehetne oldani a szocializmust. Ki kellene nyírni a zsidókat, a kommunistákat pedig egy szálig ki kellene irtani.“ Jellemző egyébként a „kórházra“, hogy szinte valamennyi „beteg“ ágyában ott lapult a géppisztoly és a kézigránát. A „forradalmár“ urak egyébként „nemzeti felszabadításuk“ közepette nem átallották kifosztani a Tanácsakadémia épületét. A hallgatók holmijából 60 000 forintnyi értéket sajátítottak el, s ezekben a lopott öltözékekben jártakkeltek. Az épület ezekben a napokban inkább hasonlított egy bordélyházhoz, mint kórházhoz. Utcalányok siserahada lepte el a szobákat, hogy a legocsmányabb módon beszennyezzék a „kórház“ emberbaráti jelképeit. Tóth Ilonáék most a bíróság előtt felelnek tetteikért. Meggyőződésünk, hogy tetteikhez méltó büntetést fognak kapni. Sz Hírek Az állami gazdaságok több ezer vagon árpát kaptak a Szovjetunióból. Ezzel lehetővé vált, hogy a nyári és őszi hízószükséglet fedezéséhez jelentősen hozzájáruljanak. A szabolcsi termelési és legeltetési bizottságok, tsz-ek, községek és egyéni parasztok facsemete ültetési mozgalmának eredményeként az idén három millió gyümölcsfa csemetét ültetnek ki. A munkában részt vesznek a megyei EPOSZ- és úttörő-szervezetek is. A tanácsok irányításával működő és a helyi szükségletek kielégítését szolgáló vállalatok 1957-ben 24,5 millió forintot kapnak új üzemek építésére és az épülőben levők befejezésére. Felújításokra 45 milliót fordít az idén a helyi ipar. A tanácsok önállóságával foglalkozó 1068-as minisztertanácsi rendelet szerint a tanácsok maguk döntenek arról, hoigy mire használják fel a beruházásra kapott pénzt. VÍZSZINTES 1. Meghatározott időszak a történelmi folyamat fejlődésében. 5. Az, illetőről jól tájékozott. 14. Folyóvizecske. 15. Ambrus Zoltán egyik műve, 1898-ból. 17. Homokos, száraz vidék Dél- Afrikában. 18. Magyar főnemes volt, aki Zsigmond király ellen fellázadt. 10. Kupánver. 21. Tiltakozik. 22. Holdfelkelte. 24. Bundavég (?). 25. Goethe király. 26. Mindér (?). 28. Ezzel a szóval panaszkodunk. 30. Helyenként rőt. 31. Motorkerékpár márka. 33. Télen álomba merülő csúszó-mászó. 35. Bécsi állat (?). 40. Hasadék. 41. Sportszerszám. 42. Az erdő vége. 43. Termelése napról napra emelkedik. 44. Névelős mészáros szerszám. 46. Elnöki rövidítés. 48. Egyes helyeken még világításra is használják. 50. G. . 51. Vasúti kocsi. 53. Berlini zongora (!).. 56. A közepén lila. 57. Egy szál cigány. 59. Zenei hang. 60. Élte. 62. Koponyája valamikor jobb napokat látott. 64. Thesszália déli vidéke, egykor a görög államok közös neve. 67. Francia birtokos névmás 68. Férfinév. 70. A pracli jobbfele. 71. Becsuk. 72. M. N. 74. Falhoz állítani. 77. Külföldi kenőcs, átvitt értelemben a társaság legjava. 79. Sok ezeréves. FÜGGŐLEGES 1. El az útból! 2. Félárva (?). 3. Szomjat csillapíthat. 4. A latinok sója. 6. Időhatározó. 7. Pocsék egy innivaló. 8. A szem szivárványhártyája. 9. Felfordult előd. 10. Újból feléledt sportegyesület. 11. Anglia egyik legnagyobb iskolavárosa. 12. Vigyáz a közrendre. 13. Egyszerű irodai munkát végez. 16. Lengyel János. 17 . Ambrus Zoltán egy másik műve. 23. Gyakori családnév. 27. A végén elmállik. 29. Kiagyal. 32. Már a könyökén jön ki. 33. Farkas kétéltű. 34. Zavarja a közlekedést. 36. Vég nélkül veszt (?) 37 Valakihez hajló, vonzódó. 38. Nyűg belseje.39. A pestis magyar neve. 45. Fanyar gyümölcs. 47. H-Hollandia hivatalos rövidítése. 49. Á. 1. 52. Megfordult anyaföld. 54. Posztófajta. 55. Álmunkba se jöjjön elő. 58. Kézimunka fajta. 61. Az angol katonák gúnyneve. 63. Szigorú iskolai figyelmeztetés. 65. Dunamenti osztrák város 66 Magyar nemes (Felicián), esete kedvelt témája az íróknak. 69. Téli vendégmarasztaló. 72. Csak a végén forró. 75. Magatok. 76. Síndarab. 78. A tűz martaléka lesz. Beküldendő az idézett mondás, valamint a vízsz. 15 és függ. 20 sorok megfejtése 1957. március 8-ig. A megfejtők között könyvjutalmat osztunk szét. Az előző számban közölt rejtvény helyes megfejtése: A jövő olyan világ, amelynek határait magunk vonjuk meg. JUTALMAZOTT MEGFEJTŐK A megfejtők közül könyvjutalomban részesültek: Bozók György, Budapest; Nyers Márta, Pécs: Kovács Józsefné, Debrecen: Harsány Elemér, Tereske: Pill Margit, Lovasberény. ..........---------------------------------KERESZTREJTVÉNY Ambrus Zoltán író, a tollnak finom ízlésű művésze 25 éve, 1032. február 28-án halt meg. Egyik művében mondotta: „A pesszimistáknak nincs igazuk, az élet szép, de olyan, mint egy szép kép: ..." A mondás befejező részét lásd a rejtvény és vizsz. 37 sorokban), két hosszú sorában (a függ. 5 MOLNÁR JÓZSEF biatorbágyi olvasónk kérdezi: Fegyelmi határozat hatálytalanítása esetén jár-e a dolgozónak anyagi kártérítés? Válaszunk: Anyagi kártérítés az Mt. V. 189. §-a alapján csak akkor jár a dolgozónak, ha a fegyelmi határozatot nem a tényállás kellő ismeretében, illetve, ha törvénysértő módon hozták. Ilyen esetben gondoskodni kell a dolgozó elmaradt és más beosztásban szerzett munkabérrel meg nem térült átlagkeresetének megtérítéséről, a Legfelsőbb Bíróság X. számú polgári elvi döntésében foglalt módon. Ha a fegyelmi határozatnak a fenti okok miatt történt hatályon kívül helyezése alkalmával az anyagi kártérítésről nem történt intézkedés, úgy a dolgozó polgári bírósághoz fordulhat igényével. VINCZE JÁNOS paksi tanácstag kérdései: Milyen formában működhetnek újra a hegyközségek? Dolgoztathat-e a tanács kisiparossal? Válaszunk: A hegyközségek és más hasonló mezőgazdasági társulási formák működésére vonatkozó rendelettervezeten most dolgoznak a Földművelésügyi Minisztériumban. Értesülésünk szerint a hegyközségek működésének nem lesz semmi akadálya. A kisiparosok közületi munkájával kapcsolatban minden, korlátozás megszűnt. Az 1014/ 1957. (I. 27.) számú kormányhatározat alapján a közület bármely munkára vonatkozóan ajánlattételre hívhatja fel a kisiparosokat és nyilvános árlejtés alapján dönt a megrendelésről. Jutajdnni a Szen elkezd, a földművesszövetkezeti mozgalom közkedvelt, képes újságja. A lap havonta két alkalommal tájékoztatja olvasóit a földművesszövetkezetekkel kapcsolatos kérdésekről. Szeretettel üdvözöljük újból megjelenő laptársunkat. Agronómusok! Gazdálkodók! Magyar Mezőgazdaság Zsebnaptára Megjelent az 1957. évi A korszerű földművelés, állattenyésztés, gazdálkodás mindentudója Kapható a könyvesboltokban. Megrendelhető: Budapest, V., Deák Ferenc u. 15