Tanácsok Lapja, 1957 (8. évfolyam, 1-22. szám)

1957-03-26 / 2. szám

KÖZÖS CÉLÉRT, MÉGIS KÜLÖN UTAKON... Az értelmiség helyzete Bükkösdön Bükkösd 3400 lakosú Bara­nya megyei község. Az utcákon jár, a házsorokat sehol sem szegélyezi járda, amely meg­mentene az elmerüléstől. A népművelési ház ajtaja csak­ akkor nyílik, csak akkor gyűl ki termeiben a fény, ha mozi­előadás van. De a föld, amely a falut a háttán hordja, mellé­ben gazdag kincseket rejt. Vajon hogyan élnek ebben a sáros, csendes, de formálódó, fejlődő faluban az értelmisé­giek? Hivatásnak vagy csak hivatalnak tekintik-e a falusi értelmiség pozícióját? Hogyan vesznek részt a falu felemelé­sében? Összefűzik-e őket a tár­sadalmi élet szálai? Kérdés kérdést követne, ki tudja meddig. Ezért inkább csak egyre keresünk feleletet: élnek-e társadalmi életet azok, akiket Bükkösdön az értelmi­ségiek közé számítanak? A válasz egyetlen, de annál megdöbbentőbb szó: nem! Az okáról pedig már ne az újságíró, hanem az érdekeltek maguk beszéljenek.­ ­ Szerény megjelenésű, idős ember Bence József, a végre­hajtó bizottság titkára, akit először keresünk fel. Régóta dolgozik itt, fokról fokra emel­kedett a hivatali létrán. A fel­­szabadulás előtt az irodatiszti „rangig“ jutott. — Akkoriban összejártak és minket, „kicsiket" is meghív­tak — mondja a múltról. — Persze másként, de most is kellene az ilyesmi. Az okát, hogy ez most miért nincs így, a bizalom hiányában látom. Meg az irigységben. Higgye el, az is nagyon elválasztja az embereket, irígylik egymást, hogy miért van a másiknak kettőszázzal több ... Bence elvtárs készségesen útbaigazít és elmagyarázza: kit, hol találhatunk. S útnak indulunk,­járjuk a falut. CD Először egy szépen berende­zett, tiszta lakásba nyitunk be, Sértő Károly iskolaigazgató­hoz. A fényezett bútoron lát­szik, hogy nemrég vásárolhat­ták. — Legtöbbje szegény — vá­laszolja a fiatal igazgató —, s a csekély tanítói fizetés mel­lett meg kell fognia a munka végit, hogy gyűjthessen vala­mit. A napi munka után fát vágni, vizet húzni, a kertben dolgozni, malacot etetni — belefárad az ember... Igaz, tanítottam azelőtt egy kis falu­ban, s ott nemcsak az iskolá­ban éltem, hanem a faluban is. De itt... itt más, négy falu tartozik a körzetesített iskolá­hoz, az óvodával is törődnöm kell, járási tanácstag vagyok, szemináriumot vezettem Pé­csett, itt meg a népművelési otthont. A száraz mellhártya­­gyulladást is lábon hordom ki... ш Vajdáéknál csak a konyhá­ban fűtenek, ide tessékel a fő­iskolát végzett tanító. Míg be­szélgetünk, egy kiscsizmás, életteli ötévesforma fiú nyitja ránk az ajtót: a három közül most ő van idehaza, s a másik kettő a nagymamánál. Aztán cserélik őket. Nem tehetnek mást, az asszony is dolgozik, nem bírná ellátni mind a hármat. — Nem szeretek senkihez sem menni — felel a szokat­lan kérdésre. — Pletyka van belőle... Egy időben divat volt itt a névnap, de egyik­másik sokallva a költséget, nem tartotta meg. Megtörtént, hogy az ideérkező pedagógus elment az orvoshoz, de az, ta­lán többre tartva magát, nem adta vissza a látogatást. Aztán meg itt is van „baloldal“ és „jobboldal”: az egyik ide tar­tozik, a másik oda. Az esemé­nyek után nehéz egyetértésről beszélni . . . A kulturális igényekre és lehetőségekre fordítjuk a szót. — Az itteni nevelőknek mint­egy fele csak évekkel ezelőtt volt színházban. Egyesek úgy vélekednek: a városiak szín­házba járnak, mi meg többet eszünk. Higgye el, néhány év alatt sokféle igényéről lemond az ember. — Ha jól tudom, több mint 30 értelmiségi van itt Bükkös­dön; miért ne alakíthatnának ki pezsgő kulturális életet? — Mindenki a maga útját járja. Ha valaki tettvággyal jön ide, ötvenen is elgáncsol­ják. Úgy láttam, az a jó fiú, aki „idomul“. Egyik alkalom­mal javasoltam, hogy tenni kellene valamit az iskolából ki­került ifjúság nevelésére. Nagy csend volt, mindenki hallga­tott. Minek mondjam még egy­szer?­zólni és marakodni tanította meg. Azóta azonban nagyot fordult a világ , s mégis be­­gubóznak, nem élnek társa­dalmi életet. Ne higgye senki, hogy azért, mert rendszerünk ellenségei ők. A harmincegy­­néhány közül csak kettő szé­dült meg az októberi napok­ban, a többi nem kívánja visz­­sza a múltat. Bluneschán Fe­renc, a kültelki iskola tanítója egy órára se hagyta abba a tanítást. S mégis visszahúzód­nak. s­ san eltávolodtam barátaimtól, táltak mást Szerencsénk van, mert Dem­­kós Andrást, az állami gazda­ság igazgatóját éppen otthon találjuk. Idős ember, kerek arcán vékony erek piroslanak. — Nem bíznak egymásban az emberek — bogozza az oko­kat. — 45—49 között valahogy más volt. 49-ben kezdtek el hal­mozni megbízatásokkal. S las-53—54-ben már a kalapot sem vettük le, ha találkoztunk ... De nemcsak a munka volt az oka: beválasztottak a megyei pártbizottságba, megbízható voltam a minisztériumnak is, de egyes szervek mégis úgy kezeltek, mint „régi” szakem­bert. Éreztem a felém irányuló gyanút, s az ember ilyenkor jobbnak látja, ha nem érintke­zik másokkal a munkán kí­vül . . . Lassan kialakul a kép a bükkösdi értelmiség helyzeté­ről. A Horthy-uralom feljeket­­len sárba süllyesztette a falusi értelmiséget, legfeljebb dorbé­. Már meghívtuk a végre­hajtó bizottsági ülésre az ál­lami gazdaság igazgatóját, az iskolaigazgatót, meg az orvost is, hogy számoljon be a mun­káról — feleli Komáromi Antal VB-elnök. — De tovább nem mentünk ... Még annak ide­jén, valamikor 53-ban, szak­­bizottságokat alakítottunk. Eb­be bevontuk többek között a postamestert is, aki minden szabad idejét a kertészkedés­nek szenteli. De aztán abba­maradt az egész, mert a járás nem szorgalmazta. — Szóltak-e valamit az ér­telmiségiekről a járási és a megyei vezetők? — Beszéltek arról, hogyan tartsuk meg a pedagógus­napot. Akkor, magam adtam át jó néhány könyvet a tanítók­nak ... Aztán régebben, ha a sok munka miatt panaszkod­tunk, azt tanácsolták: fordul­junk a pedagógusokhoz, ők majd segítenek az adminisztrá­cióban. — Mást nem mondtak az alatt a hét év alatt, amióta elnök? Erre már kifakad. — Mindig csak a szólamok, meg a szólamok — ezzel írak­bennünket. Az ember sem tehetett, csak be­gyűjtött, meg­nyomta­­az­ em­bereket a tsz-be. Arra nem tanítottak bennünket, hogy az ő tudásukat hogyan használ­juk fel a község vezetésében! S ez a dolog gyökere: elfe­ledkeztünk arról, hogy mi a falusi értelmiség szerepe a szo­cializmus építésében. A hibás vezetés számításon kívül hagy­ta a tudomány és a kultúra falusi terjesztőit. A tragikus októberi napok arra figyelmeztetnek, hogy ezen változtatnunk kell. GD Pedig összetarthatná, sar­kallhatná őket közös hivatá­suk, a falu felemelése, s összefogásuk, társadalmi éle­tük a falu javát szolgálhatná. „De amíg futunk a létért.. . veti ellene dr. Szűcs József, vékony, filozofálgatásra hajla­mos postamester, ezzel sűrítve egybe valamennyiük panaszát. De lehet-e egyetlen ok az amy­­nyira szükséges és hiányzó fizetésrendezés? Nem csupán anyagi kérdés ez! Vajon hív­­ták-e őket, számítottak-e rá­juk? MEGRENDELŐLAP 1957. év___________ a TANÁCSOK LAPJA című lapot. hó 1-től megrendelem havi ........................... 2.40 A negyedévi elotszexesi dijat Ft-ot a nyugtával jelentkező postakézbesítőnek fizetem ki. A megrendelő pontos címe, ahová a lap kézbesítését kéri: 1957. év­i. i ( s hó : : ? :-n Név: i i I • I ; I I I ! I ; I I » Város: I Község: I ' 1 ? 1 ’ • ? • » • ! 1 ' ' 1 )14 kerület j , s : » : : : utca I , : házszám . » i i . emelet . : : ajtó --------------------------------------------------*___ előfizető aláírása Beindítva: Postaihivatal tölti ki! , 1957 . írs;s;s·‹:i: hírlapfelelős- A Tanácsakadémia „dicső honfoglalói" A napilapok folytatásokban közlik tudósításaikat Tóth Ilona, a gyilkos szigorló orvos­­nő és társai bűnperének a tárgyalásáról. Ez az ellen­­forradalmi banda az októberi események során brutális mó­don meggyilkolta Kollár Ist­ván szállítómunkást, no­vember 4-e után pedig összeesküvést szőtt a népi hatalom rendje ellen. Olva­sóink bizonyára értesültek róla, hogy Tóth Ilonáék ban­dája a Cházár András utcai szükségkórházban ütötte fel annak idején tanyáját. Ez az épület az események során lett kórház — előtte a Tanács­­akadémia székháza volt és most ismét az lesz. Szeretnénk most néhány olyan „belső“ dolgot is megírni, amelyekről a bírósági tárgyaláson csak futólag esett szó. A Tanácsakadémia hallgatói még október­ 25-én is bent tartózkodtak az iskola épüle­tében és egyöntetű­ volt az el­határozásuk, hogy fegyvert fognak a népi hatalom védel­mében. Az események menete azonban ezt lehetetlenné tette. 26-án fegyveres banditák, többszörös bűnözők, fasiszták hatoltak be az épületbe. Az épületet lefoglalták „kórház“ céljaira. Ezekben a napokban mindössze 8—10 könnyebb sérült tartózkodott itt, ugyan­akkor idefészkelte magát vagy 50 „ápoló“, köztük a gyilkos és nyolcszorosan büntetett Gyöngyösi, Gönczi és társai, Tóth Ilona vezérkedett itt. Jellemző felfogására, hogy egy alkalommal ilyen kijelentést tett: „Magyarországon könnyen meg lehetne oldani a szocia­lizmust. Ki kellene nyírni a zsidókat, a kommunistákat pedig egy szálig ki kellene irtani.“ Jellemző egyébként a „kórházra“, hogy szinte vala­mennyi „beteg“ ágyában ott lapult a géppisztoly és a kézi­gránát. A „forradalmár“ urak egyéb­ként „nemzeti felszabadításuk“ közepette nem átallották ki­fosztani a Tanácsakadémia épületét. A hallgatók holmijá­ból 60 000 forintnyi értéket sajátítottak el, s ezekben a lopott öltözékekben jártak­­keltek. Az épület ezekben a napokban inkább hasonlított egy bordélyházhoz, mint kór­házhoz. Utcalányok siserahada lepte el a szobákat, hogy a legocsmányabb módon be­szennyezzék a „kórház“ ember­baráti jelképeit. Tóth Ilonáék most a bíróság előtt felelnek tetteikért. Meg­győződésünk, hogy tetteikhez méltó büntetést fognak kapni. Sz Hírek Az állami gazdaságok több ezer vagon árpát kaptak a Szovjetunióból. Ezzel lehetővé vált, hogy a nyári és őszi hízó­­szükséglet fedezéséhez jelentő­sen hozzájáruljanak. A szabolcsi termelési és le­geltetési bizottságok, tsz-ek, községek és egyéni parasztok facsemete ültetési mozgalmá­nak eredményeként az idén­ három millió gyümölcsfa cse­metét ültetnek ki. A munká­ban részt vesznek a megyei EPOSZ- és úttörő-szervezetek is. A tanácsok irányításával működő és a helyi szükségle­tek kielégítését szolgáló válla­latok 1957-ben 24,5 millió fo­rintot kapnak új üzemek épí­tésére és az épülőben levők befejezésére. Felújításokra 45 milliót fordít az idén a helyi ipar. A tanácsok önállóságával foglalkozó 1068-as miniszterta­nácsi rendelet szerint a taná­csok maguk döntenek arról, hoigy mire használják fel a beruházásra kapott pénzt. VÍZSZINTES 1. Meghatározott időszak a tör­ténelmi folyamat fejlődésében­. 5. Az, illetőről jól tájékozott. 14. Folyóvizecske. 15. Ambrus Zol­tán egyik műve, 1898-ból. 17. Homokos, száraz vidék Dél- Afrikában. 18. Magyar főnemes volt, aki Zsigmond király ellen fellázadt. 10. Kupánver. 21. Til­takozik. 22. Holdfelkelte. 24. Bundavég (?). 25. Goethe király. 26. Mindér (?). 28. Ezzel a szó­val panaszkodunk. 30. Helyen­ként rőt. 31. Motorkerékpár már­ka. 33. Télen álomba merülő csúszó-mászó. 35. Bécsi állat (?). 40. Hasadék. 41. Sportszerszám. 42. Az erdő vége. 43. Termelése napról napra emelkedik. 44. Névelős mészáros szerszám. 46. Elnöki rövidítés. 48. Egyes helye­ken még világításra is használ­ják. 50. G. . 51. Vasúti kocsi. 53. Berlini zongora (!).. 56. A közepén lila. 57. Egy szál cigány. 59. Zenei hang. 60. Élte. 62. Ko­ponyája valamikor jobb napokat látott. 64. Thesszália déli vidéke, egykor a görög államok közös neve. 67. Francia birtokos név­más 68. Férfinév. 70. A pracli jobbfele. 71. Becsuk. 72. M. N. 74. Falhoz állítani. 77. Külföldi kenőcs, átvitt értelemben a tár­saság legjava. 79. Sok ezeréves.­­ FÜGGŐLEGES 1. El az útból! 2. Félárva (?). 3. Szomjat csillapíthat. 4. A lati­nok sója. 6. Időhatározó. 7. Po­csék egy innivaló. 8. A szem szivárványhártyája. 9. Felfordult előd. 10. Újból feléledt sport­egyesület. 11. Anglia egyik leg­nagyobb iskolavárosa. 12. Vigyáz a közrendre. 13. Egyszerű irodai munkát végez. 16. Lengyel János. 17 . Ambrus Zoltán egy másik műve. 23. Gyakori családnév. 27. A végén elmállik. 29. Kiagyal. 32. Már a könyökén jön ki. 33. Farkas kétéltű. 34. Zavarja a közlekedést. 36. Vég nélkül veszt (?) 37 Valakihez hajló, vonzódó. 38. Nyűg belseje.­­39. A pestis magyar neve. 45. Fanyar gyü­mölcs. 47. H-Hollandia hivatalos rövidítése. 49. Á. 1. 52. Megfor­dult anyaföld. 54. Posztófajta. 55. Álmunkba se jöjjön elő. 58. Kézi­munka fajta. 61. Az angol kato­nák gúnyneve. 63. Szigorú isko­lai figyelmeztetés. 65. Dunamenti osztrák város 66 Magyar nemes (Felicián), esete kedvelt témája az íróknak. 69. Téli vendég­­marasztaló. 72. Csak a végén for­ró. 75. Magatok. 76. Síndarab. 78. A tűz martaléka lesz. Beküldendő az idézett mondás, valamint a vízsz. 15 és függ. 20 sorok megfejtése 1957. március 8-ig. A megfejtők között könyv­­jutalmat osztunk szét. Az előző számban közölt­­ rejtvény helyes megfejtése: A jövő olyan világ, amelynek határait magunk von­juk meg. JUTALMAZOTT MEGFEJTŐK A megfejtők közül könyvjuta­lomban részesültek: Bozók­ György, Budapest; Nyers Márta, Pécs: Kovács Józsefné, Debrecen: Harsány­ Elemér, Te­reske: Pill Margit, Lovasberény. ..........---------------------------------­KERESZTREJTVÉNY Ambrus Zoltán író, a tollnak finom ízlésű művésze 25 éve, 1032. február 28-án halt meg. Egyik művében mondotta: „A pesszimistáknak nincs igazuk, az élet szép, de olyan, mint egy szép kép: ..." A mondás befejező részét lásd a rejtvény és vizsz. 37 sorokban), két hosszú sorában (a függ. 5 MOLNÁR JÓZSEF biatorbá­­gyi olvasónk kérdezi: Fegyel­mi határozat hatálytalanítása esetén jár-e a dolgozónak anya­gi kártérítés? Válaszunk: Anyagi kártérítés az Mt. V. 189. §-a alapján csak akkor jár a dolgozónak, ha a fegyelmi határozatot nem a tényállás kellő ismeretében, illetve, ha törvénysértő módon hozták. Ilyen esetben gondoskodni kell a dolgozó elmaradt és más be­osztásban szerzett munkabérrel meg nem térült átlagkereseté­nek megtérítéséről, a Legfel­sőbb Bíróság X. számú polgári elvi döntésében foglalt módon. Ha a fegyelmi határozatnak a fenti okok miatt történt hatá­­lyon kívül helyezése alkalmával az anyagi kártérítésről nem történt intézkedés, úgy a dol­gozó polgári bírósághoz fordul­hat igényével. VINCZE JÁNOS paksi ta­nácstag kérdései: Milyen for­mában működhetnek újra a hegyközségek? Dolgoztathat-e a tanács kisiparossal? Válaszunk: A hegyközségek és más ha­sonló mezőgazdasági társulási formák működésére vonatkozó rendelettervezeten most dol­goznak a Földművelésügyi Mi­nis­zt­éri­umb­an. Értesülésünk szerint a hegyközségek műkö­désének nem lesz semmi aka­dálya. A kisiparosok közületi mun­kájával kapcsolatban minden, korlátozás megszűnt. Az 1014/ 1957. (I. 27.) számú kormány­­határozat alapján a közület bármely munkára vonatkozóan ajánlattételre hívhatja fel a kisiparosokat és nyilvános ár­lejtés alapján dönt a megren­delésről. Ju­tajdnni a­ Szen elkezd, a földművesszövetkezeti moz­galom közkedvelt, képes új­ságja. A lap havonta két al­kalommal tájékoztatja olva­sóit a földművesszövetkezetek­kel kapcsolatos kérdésekről. Szeretettel üdvözöljük újból megjelenő laptársunkat. Agronómusok! Gazdálkodók! Magyar Mezőgazdaság Zsebnaptára Megjelent az 1957. évi A korszerű földművelés, állattenyésztés, gazdálkodás mindentudója Kapható a könyvesboltokban. Megrendelhető: Budapest, V., Deák Ferenc­ u. 15

Next