Tanácsok Lapja, 1958 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1958-07-10 / 13. szám

ш A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 40/1958. (VI. 28.) számú rendelete intézkedik a műszaki szakigazgatási apparátus felállításáról a községfejlesztési tervfeladatok kivi­telezésére. Mit mond a rendelet? A megyékben a községfejlesztési tervfeladatok kivitelezésének műszaki ellenőrzésére a megyei, járási és járási jogú városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke időszaki főfoglalkozású alkalmazottként — a hatályos jogszabályokban előírt díjazás mellett — műszaki ellenőrt alkalmazhat. A műszaki ellenőr a tanács költségvetésének terhére végzett felújítások kivitelezésének műszaki ellenőr­zését is ellátja. Ha az előbbi bekezdésben meghatározott módon a műsza­ki ellenőrzés nem biztosítható, a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke egyes köz­ségfejlesztési feladatok kivitelezésének műszaki ellenőrzésé­vel — a szerződésben, a hatályos jogszabályokban előírt díja­zás mellett — a tanáccsal munkaviszonyban nem álló szak­embert bízhat meg. Az ily módon alkalmazott műszaki ellen­őr díjazását az érdekelt tanácsok községfejlesztési alapjából kell biztosítani. A műszaki ellenőrt a megbízatása keretein belül folyta­tott eljárásai során hivatalos személynek kell tekinteni. E fel­adatok eredményes végrehajtása csak akkor lesz biztosítva, ha a végrehajtó bizottságok ténylegesen szakembereket fog­nak e feladatok végrehajtásával megbízni. QD A közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint az Árhi­vatal elnöke egységesen szabályozta 3/1958. (VI. 27.) rendele­tével az igaerővel végzett szekérfuvarozások és a hozzá kap­csolódó egyéb szolgáltatások díjait. A rendelet szabályozza a lakosság részére a tárolóhelyről végzett tüzelőanyagfuvarozást ÓR­Mkodási díjat q-ként. a. ) Ha a fuvareszközre felrakott tüzelőanyag súlya a rak­súly felét eléri, Budapesten Miskolc, Pécs, Sopron és Veszprém városokban Az ország egyéb helységeiben b. ) Ha a fuvareszközre felrakott tüzelőanyag súlya súly felét nem éri el, Budapesten Miskolc, Pécs, Sopron és Veszprém városokban Az ország egyéb helységeiben . Az élelmezésügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnöke 143/1958. számú rendeletével szabályozta a napraforgó olaj­csere lebonyolítását. Ha a termelő napraforgómag termését nem készpénzért kívánja eladni: a. ) értékesítési szerződéssel lekötött napraforgómagnak olajcserére történő átadása esetén 100 kg. napraforgómagért­ a termelő kívánságára 14,5 liter olajat és 20 kg. olajpogácsa­­darát kell értéktérítés nélkül utalványozni és kiszolgáltatni; b. ) értékesítési szerződésen kívül olajcserére átadott 100 kg. szabványminőségű napraforgómagért a termelő kívánságá­ra 13,5 liter olajat és 20 kg. olajpogácsadarát kell értéktérítés nélkül utalványozni és kiszolgáltatni. A termelő kívánságára 1 liter olaj helyett — az a. és b. pontokban említett esetekben — 0,70 kg. zsírt vagy­ 1 kg. mosószappant kell kiszolgáltatni. A napraforgómag olajcserére történő átadásának Határ­ideje 1959. február 28. Ezután napraforgómagot kizárólag készpénz ellenében lehet átvenni. Az olajcsere utalványokat 1958. október 1-től 1959. március 31-ig lehet az olajcsere tele­peken beváltani; a rak- 4,70 Ft 3,50 Ft 3,20 Ft 0,— Ft 5,— Ft 4,- Ft Ш A földművelésügyi miniszter 18/1958. (VI. 26) sz. rendele­tével szabályozta a sertéspestis elleni kötelező védőoltás rend­jét. Azokban a községekben (városokban, városi kerületek­ben), amelyekben sertések pestises megbetegedése rendszerint minden évben előfordul vagy a sertéseket a helyi járvány­helyzet folytán sertéspestis fertőzés veszélye fenyegeti, a járá­si (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya valamennyi fogékony sertés, sertéspes­tis elleni kötelező védőoltását rendelheti el A kötelező védő­oltásihoz szükséges szérumot esetenként, ingyen lehet az ille­tékes szerv részére bocsátani.m A Legfelsőbb Bíróság elvi állásfoglalása rendezi a ter­melési előleg visszafizetését. A termeltető vállalat által a ter­melési szerződés alapján a termelő részére adott előleg — ideértve a természetbeni szolgáltatásokat (vetőmag, műtrágya, növényvédőszereik, sitto.) is — a termelés céljára folyósított hitelnek, kölcsönnek tekintendő. Ezért a termelő a termelés céljára adott előleget elemi kár esetén még akkor is vissza­fizetni köteles,­­ha hibáján kívül nem képes eleget tenni a szerződésiben vállalt kötelezettségének. Vissza kell fizetni a termelőnek az előleget akkor is, ha mezőgazdasági termelőszövetkezetbe lépett és földjét a terme­lőszövetkezetbe úgy vitte be, hogy a termést már nem ő, ha­nem a termelőszövetkezet takarította be, anélkül, hogy a ter­melési szerződést átvette volna. Ebben az esetben a mezőgaz­dasági termelőszövetkezet és a tagként belépett termelő közötti jogvis­zony keretébe tartozik az a kérdés, hogy a termelőnek mennyiben jár térítés a mezőgazdasági termelőszövetkezettől a belépést megelőző költekezéseiért, munkájáért. Tanulóknak: 0,2 munkaegység • Az MSZMP Nógrád megyei bizottsága a napokban tár­gyalta a termelőszövetkezetek megszilárdításának feladatait. A termelőszövetkezetek eredményeit és a fejlődést hátráltató hibákat Jakab Sándor elvtárs, a pártbizottság első titkára elemezte. Fontos eredményként­­könyvelte el, hogy a szaka­datlanul száraz időjárás ellenére átlagosan 1—2 mázsával nagyobb eredményeket értek el a megye tsz-ei, mint a tavalyi aránylag kedvező időjárású esztendőben. A tsz-eket hátráltató okok legtöbbjét a szakember­­hiányra vezette vissza. A kérdés alapos megtárgyalása után határozati javaslatot fogadott el a pártbizottság: javasolják, hogy az idén jól képzett mezőgazdászokkal erősítsék a megye termelőszövetkezeteit. Van a határozatnak még egy lényeges pontja: Nógrád megyében — a csehszlovák példára — 0,2 munkaegység jóvá­írását javasolják azok számára, akik a különböző esti tanfo­lyamok egy-egy előadásán részt vesznek. A pártbizottság reméli, hogy ez az anyagi érdekeltség serkentően hat a zsz­­lagok tanulására. A megye termelőszövetkezetei a közeli hetekben tárgyal­ják meg a pártbizottság javaslatait. MIT CSINÁLNAK AZ „UBORKASZEZONBAN" a Pest megyei képviselők? Ilyenkor, nyár idején per­­re nyaralnak a képviselők is. M­ost töltik a munkahelyről áró szabadságukat a Balaton kiegészítette a saját tapaszta­­lékföldeken, hanem a gazdák lazaival, saját földjeivel alakultak. De Ma már az államhatalmi élen jár Cegléd a takarékos­_________________ _________ szervek választott tagjai, a ságban is, megvalósult már az mellett, a Mátrában, vagy az megyei tanács, a járási tana- a korábban kinyilvánított ország valamelyik más üdülő­­csök tagjai és a 21 országgyű- szándék, hogy „ahány lakás,­lési képviselő tehát szorosan annyi takarékkönyv” legyen, együtt dolgozik. Ez alatt az S e mozgalomból a képviselő, értendő, hogy a megye legyen- Borsos Ida tanárnő is kivette tovább gazdasági, politikai és részét, kulturális problémáinak meg- íme, e néhány dolog is azt oldását együttesen próbálják mutatja, hogy a Pest megyei megtalálni. Minden képvise- képviselő­csoport munkájában lőnek meghatározott területe nincs „uborka-szezon”. Allan­­yan, általában dó, eleven kapcsolatot tarta­nak választóikkal, a tanácsok­ ketten viselnek gondot­kat a megye lakosságának boldogulása érdekében. S az egy-egy járás választóira, országgyűlés legközelebbi alálható: délszlávok, német Rendszeresen eljárnak a járás ülésszakán a szocialista építés­ek és szlovákok. Most tizen­­si tanácsok üléseire, a VB- még nagyobb, még szebb négy képviselő tanulmányozza ülésekre és gyakorta felkerő- eredményeiről számolhatnak az életmódjukat, gazdasági, sik a községi tanácsokat is. E majd­ be megyéjük területéről, művelődési helyzetüket. Mi a munka közben maguk is táj e­­véleményük a mezőgazdaság hozódnak és tájékoztatják a szocialista átszervezéséről, lakosságot is beszámolóikon, alakítanak-e termelőszövet- De máskor is találkozhatnak keretet? Más szövetkezetek a választók képviselőikkel, vezetőségében kapnak-e ke­­vet? Vannak-e könyvtáraik, kultúrcsoportjaik? S népi ha­gyományaik vajon pezsdülő, avagy elhaló tendenciát mu­tatnak-e? Másik jelentős határozatuk a műemlékek helyzetére vo­natkozik. Ugyanis a megye területén nagyon sok olyan műemlék található, amelyet védetté nyilvánítottak, ennek ellenére mégis tovább romla­nak, pusztulnak, állapotuk na­gyon elhanyagolt. Javaslatot dolgoznak ki a képviselők kö­zösen a tanácsok végrehajtó bizottságaival, hogy miként lehetne hasznosítani ezeket az épületeket, műemlék jellegük megóvása mellett. Tervezik például a ráckevei Szapolyai­­kastély szociális foglalkozta­tónak való átrendezését. (Csak előbb az FM-mel kell meg­egyezésre jutni a bentlévő er­dészeti kutató intézet kiköl­töztetésével kapcsolatban.) E célkitűzéseket a képvise­lők helyén. A munka azonban nem áll meg. Különösen nem Pest megyében! Nemrégiben öbb olyan határozatot hozott képviselőcsoport, amelyek végrehajtása nem tűr halasz­ást. Közülük nagyon jelen­ős a nemzetiségiek helyzeté­nek a felmérése. A megyében háromféle nemzetiségi csoport a tanácsi szervekkel szorosan együttműködve szándékoznak megvalósítani. Annál is inkább, mert a me­gyei népfront-bizottság java­solta, hogy munkatervük­ el­­készítésénél vegyék alapul a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának munkatervét, Így történt aztán, hogy már az áp­rilisi tanácsülés előtt, amely a Pest megyei művelődé­si helyzettel foglalkozott, a beszámoló „nyersanyagát” eljuttatták a képviselő­cso­porthoz, amely megvitatta és minden szerdán két képviselő tart fogadóórát a megyei ta­nács épületében, ahol külön­böző panaszokkal, kívánsá­gokkal keresik fel őket. A kapcsolatok kialakításának érdekes formája még az él­mény-beszámoló. Az utóbbi időben több parlamenti dele­gáció járt külföldön, s e ta­pasztalatokról tájékoztatják választóikat. Egy ilyen alka­lommal Tausz János belkeres­kedelmi miniszter Ürömön beszélt bulgáriai útjáról. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos teendőkből is kiveszik részü­ket a képviselők. Ennek egyik eredményeként a Ceglédi Já­rási Tanács jelenthette az el­múlt hónapról, hogy a járás területén négy egyes típusú termelőszövetkezeti csoport alakult, mégpedig Ceglédber­­celen, Csemőn, Nyársapáton és Törtelén. Nagy jelentőségű itt az a körülmény, hogy ezek a csoportok nem állami tarta­m TÖBB MINT 7 MILLIÓ FORINTOT költenek az álla­mi lakóházak felújítására eb­ben az évben Szombathelyen. Ebből az összegből többek között 23 több lakásos emele­tes ház felújítását végzik el. — CSAKNEM 1­0 MILLIÓ FORINT értékű támogatásból a Tolna megyei szülői munka­­közösség tagjai számos régi tantermet rendbehoztak és bő­vítették az iskolai szertárakat és könyvtárakat. (Gedo) 0000~·0~··k:kKK~~%0~·00000000~K‹`%‹KKK~00~‹‹XKK~000000~‡ Az Izvesztyija 1957. decem­ber 18-i számában „Helyezzük tudományos alapra az igazga­tás apparátusának szervezését” címmel tanulmány jelent meg. A tanulmányban Kasztanajev és Szavenkov, a két szerző utal arra, hogy a világ minden tá­ján, több mint 40 országban, közöttük néhány népi demok­ratikus államban is, kezdemé­nyezések folynak az igazgatás tudományos szervezése érdeké­ben, e célból tudományos in­tézeteket létesítettek, folyóira­tokat adnak ki, stb. A Szovjetunióban is állan­dóan vizsgálják, hogyan lehet­ne az államigazgatást, az ál­lamapparátust közelebb vinni a dolgozókhoz, a termeléshez, hogyan lehetne olcsóbban, jobb minőségű, ésszerűbb mun­kával igazgatni. E vizsgálato­kat Lenin útmutatásai szerint végzik. Lenin sokat foglalko­zott az igazgatási problémák­kal, az igazgatási apparátus munkájával és nem egy alka­lommal mutatott rá, hogy eze­ket a kérdéseket tudományo­san kell vizsgálni, elemezni Megjegyezte, hogy „a valóban szocialista apparátus felépíté­sére sem az időt, sem az erőt nem szabad sajnálni”, ehhez a munkához „szükségesek a tu­dás, a felvilágosítás, a tanítás elemei”. A szerzők rendkívül fontos­nak tartják a tudományos igazgatás, szervezés felelevenítését. Mint írják: az apparátus szervezetének, kor­szerű és ésszerű ügyviteli fel­tételeinek és lehetőségeinek, a káderek képzésének, a modern technikai vívmányok igazgatá­si alkalmazásának tanulmá­nyozásával, majd a tapasztala­tok tudományos elemzésével, általánosításával lehet csak ezen a téren sikereket elérni. A tanulmányból kitűnik az is, hogy miért fontos az ál­lamigazgatás kérdéseinek vizs­gálata. Általános tapasztalat, hogy egyes munkaterületeken túlzott a létszám. Az élet meg­kívánja az igazgatás mind kö­zelebb vitelét a dolgozókhoz — ezt akadályozza a túl sok köz­beiktatott láncszem, közép­irányítószerv. Az apparátus létszámát már többször csök­kentették, de ezzel megfelelő arányban nem szüntettek meg felesleges munkamozzanatokat, így mindig visszaállt a létszám­­csökkentés előtti helyzet. Ja­vítani kell tehát az ügyvitelen, tudományosan megalapozott, a mindennapi munkát szolgáló nyilvántartási, adatszolgáltatá­si rendszert kell bevezetni. A technika eredményeit, az új gépeket stb. az élet minden te­rületén alkalmazzák már, így az ügyvitel gépesítésére is nagy lehetőségek vannak. Így majd az igazgatás vezetői, szakemberei a felesleges papír­munka helyett valóban áttér­hetnek az operatívabb vezetés­re. Emellett kívánatos az igaz­gatási szakemberek további képzése, nevelése is. Szakítani kell az ügyvitelt, az igazgatási munkát lebecsülő helytelen szemlélettel. Az ügyvitelt, az igazgatási munkát hivatásnak kell tekinteni és el kell érni, hogy az ott dolgozók ne időle­ges munkahelynek, ugródesz­kának használják fel az appa­rátust. Törekedni kell minél nagyobb számú hivatásszerető igazgatási szakember képzésé­re. Az Izvesztyijában megjelent cikk segíti a magyar államigazgatás szervezési problémáinak meg­oldását is. Államigazgatásunk számtalan kedvező intézkedés, tanácstörvény, eljárási törvény, többszöri racionalizálás — el­lenére még ma is nagyon sok nehézséggel küzd. A felszaba­dulást követően ugyan sok me­rev jogszabályt helyeztek hatá­lyon kívül, sajnos azonban a múltbéli problémák egy része „örökségként” reánk maradt, például a közigazgatás racio­nalizálása, a kommunális gaz­dálkodás kérdései. Egyidejűleg a szocialista állam jellegéből adódóan újabb problémák — közöttük sok gazdasági — is keletkeztek; például a vállala­tok irányítása, az ellenőrzés, a hatósági és gazdasági tevé­kenység összehangolása a szakigazgatásban. A párt- és állami szervek, egyes tömegszervezetek e kér­dések vizsgálatára különböző intézményeket hoztak létre, melyek egy része ma is — álta­lában — eredményesen műkö­dik. (Ilyen az Államjogi és Államigazgatási Jogi Kor­mánybizottság, az Államtudo­mányi Intézet, a Tudományos Akadémia Államjogi Osztálya, a jogi karok munkaközössége, a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének Tudományos Mun­kaszervezési Bizottsága, a Jo­­gászszövetség államigazgatási munkaközössége stb.) Emellett esetenként egyes feladatokra is szerveztek bizottságokat, pél­dául a Racionalizálási Kor­mánybizottságot, a tanácstör­vényt előkészítő bizottságot stb. Az említett, de a fel nem sorolt bizottságok is kétségtelenül eredményesen működnek, szét­tagoltságuk, működési terüle­teik összehangolatlansága mi­att azonban az államigazgatás problémáinak gyökeres megol­dását nem tudják elősegíteni. A magyar államigazgatásban — többek között ezért is — bőven akad még rendezetlen kérdés. Emlékeztetőül csak néhányat: a községigazgatás szervezeti problémái; a gazdasági irányí­tás; a költségvetési üzemek működtetése; az ellenőrzés; az általános felügyeleti vizsgálat; az igazgatási dolgozók képzése; az ügyvitel korszerűsítése, gé­pesítése; a nyilvántartások, statisztikai adatszolgáltatások nagy száma stb. — mindezek rendezése bizony ugyancsak igényli az alapos, elmélyült tu­dományos munkát. Ezért javasoljuk az illetéke­seknek, vizsgálják meg a kü­lönböző államigazgatás-tudo­mányi intézmények működési területe egybehangolásának le­hetőségeit. Ezzel a feladattal talán az Államjogi és Állam­igazgatási Jogi Kormánybizott­ságot kellene megbízni. A kor­mánybizottság, az érdekelt tu­dományos intézmények kül­dötteinek bevonásával, az e cél­ra alakított szakbizottság kere­tében biztosítani tudná az össz­­működést. Ezt követően az igazgatási problémák feldolgo­zására távlati tervet kellene készíteni és az egyes részfel­adatok megvizsgálásával, a ta­pasztalatok elemzésével, a megoldási javaslatok elkészíté­sével a felsorolt intézményeket kellene megbízni. Dr. Fonyó Gyula Az igazgatási munka tudományos szervezéséről HÍREK — A PUSZTASZERI ÁR­PÁD-EMLÉKMŰVET a sze­gedi járás Hazafias Népfront­bizottságának kezdeményezé­sére helyreállítják. Az em­lékmű a második világháború idején megrongálódott. A he­lyi népfront-bizottságok most széleskörű társadalmi meg­mozdulást szerveznek az em­lékmű helyreállítására és kör­nyékének parkosítására. Úgy tervezik, hogy az őszre a ki­javított emlékműnél nagysza­bású parasztgyűlést tartanak. — KAZINCZY FERENCRŐL NE­VEZIK el a sátoraljaújhelyi ál­lami levéltárat. Az értékes levél­tári anyagban megtalálhatók töb­bek között 1558-ig visszamenőleg a volt Zemplén vármegye köz­gyűlési jegyzőkönyvei, valamint sok anyag a községek XVIII.— XIX. századi életéről. Ebben a le­véltárban dolgozott Kazinczy Fe­renc is, aki itt levéltáros volt; számos emléket őriznek róla, többek között íróasztalát. Icuri-Picuri a szombathelyi tanácsban Találkoztam vele. Igen. Icuri-Picurival találkoztam , Szombathelyen a tanácsban, a végrehajtó bizottságban. Hihetetlen? Tanúm van rá, az egész szombathelyi hegy­községi szövetkezet. Amikor elkezdték mondani, hogy februárban alakuln- I­tak szövetkezetei a gyümölcsös megmentésére, e pontjára és fejlesztésére, akkor még semmi rosszra nem gondoltam, s ők sem. Hiszen jót akartak. S ezt elismerte a párt megyei végrehajtó bizottsága. De engedélyük még nem­ volt. Az FJK jóváhagyta alapszabályukat. De engedélyük még nem volt. A megyei tanács vb. pénzügyi osztálya besorolta őket i­­ a működő szövetkezetek sorába. De engedélyük még nem ,­­ volt A Nemzeti Bank számlával tisztelte meg őket és adta­­ nekik a 712-es számot. De engedélyük még nem volt. Ők­­ pedig 50 forintos részjegyekben 5100 forintot már be is­­fizettek a banknak. De működési engedélyük még nem ivott. Továbbá terveket csináltak és azok végrehajtásán­­ fáradoznak. De működési engedélyük még most sincs. • Mikor ideértek a dolgok sorolásával, előugrott Icun-Picu­­ri és kiöltötte csúfondárosan a nyelvét. — Mi az, nem ismertek? Én vagyok Icuri-Picuri.­­ Nem szép, hogy elfelejtettetek már, pedig nem is olyan­­ régen voltatok gyerekek és eleget hallottátok akkoriban­­ édesanyátoktól, hogy azt mondja: ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte, ez megsütötte és ez az Icuri-Picuri I mind, de mind megette. Kerekecske gombocska, hová sza­­­­ladt az engedélyecske?­­ De már akkor tudták, hogy a városi tanácsban keres­­­­sék. Ott székel ugyanis Icuri-Picuri, aki miután a megyei pártbizottság, az FJK, a megyei tanács vb. pénzügyi osz­­­­tálya, a Nemzeti Bank járási fiókja jóváhagyták, besorol­­­­ták, működtetik a szövetkezetet —­ a működési engedélyt nem adja meg, még most sem adja meg, ki tudja, meddig latolgatja, fontolgatja, lejáratva saját hatalmi szerepét, a a működési engedély gyakorlati jelentőségét, meg­csúfolva­­ nemcsak a szövetkezőket, de mind a többi fórumot, amelyek megtették a magukét, csak ez az Icuri-Picuri... Kerekecske gombocska, a szövetkezet 25 éves jubile­umára majd csak meglesz az engedélyecske. —­­ —

Next