Tanácsok Lapja, 1958 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1958-07-10 / 13. szám
ш A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 40/1958. (VI. 28.) számú rendelete intézkedik a műszaki szakigazgatási apparátus felállításáról a községfejlesztési tervfeladatok kivitelezésére. Mit mond a rendelet? A megyékben a községfejlesztési tervfeladatok kivitelezésének műszaki ellenőrzésére a megyei, járási és járási jogú városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke időszaki főfoglalkozású alkalmazottként — a hatályos jogszabályokban előírt díjazás mellett — műszaki ellenőrt alkalmazhat. A műszaki ellenőr a tanács költségvetésének terhére végzett felújítások kivitelezésének műszaki ellenőrzését is ellátja. Ha az előbbi bekezdésben meghatározott módon a műszaki ellenőrzés nem biztosítható, a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke egyes községfejlesztési feladatok kivitelezésének műszaki ellenőrzésével — a szerződésben, a hatályos jogszabályokban előírt díjazás mellett — a tanáccsal munkaviszonyban nem álló szakembert bízhat meg. Az ily módon alkalmazott műszaki ellenőr díjazását az érdekelt tanácsok községfejlesztési alapjából kell biztosítani. A műszaki ellenőrt a megbízatása keretein belül folytatott eljárásai során hivatalos személynek kell tekinteni. E feladatok eredményes végrehajtása csak akkor lesz biztosítva, ha a végrehajtó bizottságok ténylegesen szakembereket fognak e feladatok végrehajtásával megbízni. QD A közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint az Árhivatal elnöke egységesen szabályozta 3/1958. (VI. 27.) rendeletével az igaerővel végzett szekérfuvarozások és a hozzá kapcsolódó egyéb szolgáltatások díjait. A rendelet szabályozza a lakosság részére a tárolóhelyről végzett tüzelőanyagfuvarozást ÓRMkodási díjat q-ként. a. ) Ha a fuvareszközre felrakott tüzelőanyag súlya a raksúly felét eléri, Budapesten Miskolc, Pécs, Sopron és Veszprém városokban Az ország egyéb helységeiben b. ) Ha a fuvareszközre felrakott tüzelőanyag súlya súly felét nem éri el, Budapesten Miskolc, Pécs, Sopron és Veszprém városokban Az ország egyéb helységeiben . Az élelmezésügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnöke 143/1958. számú rendeletével szabályozta a napraforgó olajcsere lebonyolítását. Ha a termelő napraforgómag termését nem készpénzért kívánja eladni: a. ) értékesítési szerződéssel lekötött napraforgómagnak olajcserére történő átadása esetén 100 kg. napraforgómagért a termelő kívánságára 14,5 liter olajat és 20 kg. olajpogácsadarát kell értéktérítés nélkül utalványozni és kiszolgáltatni; b. ) értékesítési szerződésen kívül olajcserére átadott 100 kg. szabványminőségű napraforgómagért a termelő kívánságára 13,5 liter olajat és 20 kg. olajpogácsadarát kell értéktérítés nélkül utalványozni és kiszolgáltatni. A termelő kívánságára 1 liter olaj helyett — az a. és b. pontokban említett esetekben — 0,70 kg. zsírt vagy 1 kg. mosószappant kell kiszolgáltatni. A napraforgómag olajcserére történő átadásának Határideje 1959. február 28. Ezután napraforgómagot kizárólag készpénz ellenében lehet átvenni. Az olajcsere utalványokat 1958. október 1-től 1959. március 31-ig lehet az olajcsere telepeken beváltani; a rak- 4,70 Ft 3,50 Ft 3,20 Ft 0,— Ft 5,— Ft 4,- Ft Ш A földművelésügyi miniszter 18/1958. (VI. 26) sz. rendeletével szabályozta a sertéspestis elleni kötelező védőoltás rendjét. Azokban a községekben (városokban, városi kerületekben), amelyekben sertések pestises megbetegedése rendszerint minden évben előfordul vagy a sertéseket a helyi járványhelyzet folytán sertéspestis fertőzés veszélye fenyegeti, a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya valamennyi fogékony sertés, sertéspestis elleni kötelező védőoltását rendelheti el A kötelező védőoltásihoz szükséges szérumot esetenként, ingyen lehet az illetékes szerv részére bocsátani.m A Legfelsőbb Bíróság elvi állásfoglalása rendezi a termelési előleg visszafizetését. A termeltető vállalat által a termelési szerződés alapján a termelő részére adott előleg — ideértve a természetbeni szolgáltatásokat (vetőmag, műtrágya, növényvédőszereik, sitto.) is — a termelés céljára folyósított hitelnek, kölcsönnek tekintendő. Ezért a termelő a termelés céljára adott előleget elemi kár esetén még akkor is visszafizetni köteles,ha hibáján kívül nem képes eleget tenni a szerződésiben vállalt kötelezettségének. Vissza kell fizetni a termelőnek az előleget akkor is, ha mezőgazdasági termelőszövetkezetbe lépett és földjét a termelőszövetkezetbe úgy vitte be, hogy a termést már nem ő, hanem a termelőszövetkezet takarította be, anélkül, hogy a termelési szerződést átvette volna. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelőszövetkezet és a tagként belépett termelő közötti jogviszony keretébe tartozik az a kérdés, hogy a termelőnek mennyiben jár térítés a mezőgazdasági termelőszövetkezettől a belépést megelőző költekezéseiért, munkájáért. Tanulóknak: 0,2 munkaegység • Az MSZMP Nógrád megyei bizottsága a napokban tárgyalta a termelőszövetkezetek megszilárdításának feladatait. A termelőszövetkezetek eredményeit és a fejlődést hátráltató hibákat Jakab Sándor elvtárs, a pártbizottság első titkára elemezte. Fontos eredménykéntkönyvelte el, hogy a szakadatlanul száraz időjárás ellenére átlagosan 1—2 mázsával nagyobb eredményeket értek el a megye tsz-ei, mint a tavalyi aránylag kedvező időjárású esztendőben. A tsz-eket hátráltató okok legtöbbjét a szakemberhiányra vezette vissza. A kérdés alapos megtárgyalása után határozati javaslatot fogadott el a pártbizottság: javasolják, hogy az idén jól képzett mezőgazdászokkal erősítsék a megye termelőszövetkezeteit. Van a határozatnak még egy lényeges pontja: Nógrád megyében — a csehszlovák példára — 0,2 munkaegység jóváírását javasolják azok számára, akik a különböző esti tanfolyamok egy-egy előadásán részt vesznek. A pártbizottság reméli, hogy ez az anyagi érdekeltség serkentően hat a zszlagok tanulására. A megye termelőszövetkezetei a közeli hetekben tárgyalják meg a pártbizottság javaslatait. MIT CSINÁLNAK AZ „UBORKASZEZONBAN" a Pest megyei képviselők? Ilyenkor, nyár idején perre nyaralnak a képviselők is. Most töltik a munkahelyről áró szabadságukat a Balaton kiegészítette a saját tapasztalékföldeken, hanem a gazdák lazaival, saját földjeivel alakultak. De Ma már az államhatalmi élen jár Cegléd a takarékos_________________ _________ szervek választott tagjai, a ságban is, megvalósult már az mellett, a Mátrában, vagy az megyei tanács, a járási tana- a korábban kinyilvánított ország valamelyik más üdülőcsök tagjai és a 21 országgyű- szándék, hogy „ahány lakás,lési képviselő tehát szorosan annyi takarékkönyv” legyen, együtt dolgozik. Ez alatt az S e mozgalomból a képviselő, értendő, hogy a megye legyen- Borsos Ida tanárnő is kivette tovább gazdasági, politikai és részét, kulturális problémáinak meg- íme, e néhány dolog is azt oldását együttesen próbálják mutatja, hogy a Pest megyei megtalálni. Minden képvise- képviselőcsoport munkájában lőnek meghatározott területe nincs „uborka-szezon”. Allanyan, általában dó, eleven kapcsolatot tartanak választóikkal, a tanácsok ketten viselnek gondotkat a megye lakosságának boldogulása érdekében. S az egy-egy járás választóira, országgyűlés legközelebbi alálható: délszlávok, német Rendszeresen eljárnak a járás ülésszakán a szocialista építések és szlovákok. Most tizensi tanácsok üléseire, a VB- még nagyobb, még szebb négy képviselő tanulmányozza ülésekre és gyakorta felkerő- eredményeiről számolhatnak az életmódjukat, gazdasági, sik a községi tanácsokat is. E majd be megyéjük területéről, művelődési helyzetüket. Mi a munka közben maguk is táj evéleményük a mezőgazdaság hozódnak és tájékoztatják a szocialista átszervezéséről, lakosságot is beszámolóikon, alakítanak-e termelőszövet- De máskor is találkozhatnak keretet? Más szövetkezetek a választók képviselőikkel, vezetőségében kapnak-e kevet? Vannak-e könyvtáraik, kultúrcsoportjaik? S népi hagyományaik vajon pezsdülő, avagy elhaló tendenciát mutatnak-e? Másik jelentős határozatuk a műemlékek helyzetére vonatkozik. Ugyanis a megye területén nagyon sok olyan műemlék található, amelyet védetté nyilvánítottak, ennek ellenére mégis tovább romlanak, pusztulnak, állapotuk nagyon elhanyagolt. Javaslatot dolgoznak ki a képviselők közösen a tanácsok végrehajtó bizottságaival, hogy miként lehetne hasznosítani ezeket az épületeket, műemlék jellegük megóvása mellett. Tervezik például a ráckevei Szapolyaikastély szociális foglalkoztatónak való átrendezését. (Csak előbb az FM-mel kell megegyezésre jutni a bentlévő erdészeti kutató intézet kiköltöztetésével kapcsolatban.) E célkitűzéseket a képviselők helyén. A munka azonban nem áll meg. Különösen nem Pest megyében! Nemrégiben öbb olyan határozatot hozott képviselőcsoport, amelyek végrehajtása nem tűr halaszást. Közülük nagyon jelenős a nemzetiségiek helyzetének a felmérése. A megyében háromféle nemzetiségi csoport a tanácsi szervekkel szorosan együttműködve szándékoznak megvalósítani. Annál is inkább, mert a megyei népfront-bizottság javasolta, hogy munkatervük elkészítésénél vegyék alapul a megyei tanács végrehajtó bizottságának munkatervét, Így történt aztán, hogy már az áprilisi tanácsülés előtt, amely a Pest megyei művelődési helyzettel foglalkozott, a beszámoló „nyersanyagát” eljuttatták a képviselőcsoporthoz, amely megvitatta és minden szerdán két képviselő tart fogadóórát a megyei tanács épületében, ahol különböző panaszokkal, kívánságokkal keresik fel őket. A kapcsolatok kialakításának érdekes formája még az élmény-beszámoló. Az utóbbi időben több parlamenti delegáció járt külföldön, s e tapasztalatokról tájékoztatják választóikat. Egy ilyen alkalommal Tausz János belkereskedelmi miniszter Ürömön beszélt bulgáriai útjáról. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos teendőkből is kiveszik részüket a képviselők. Ennek egyik eredményeként a Ceglédi Járási Tanács jelenthette az elmúlt hónapról, hogy a járás területén négy egyes típusú termelőszövetkezeti csoport alakult, mégpedig Ceglédbercelen, Csemőn, Nyársapáton és Törtelén. Nagy jelentőségű itt az a körülmény, hogy ezek a csoportok nem állami tartam TÖBB MINT 7 MILLIÓ FORINTOT költenek az állami lakóházak felújítására ebben az évben Szombathelyen. Ebből az összegből többek között 23 több lakásos emeletes ház felújítását végzik el. — CSAKNEM 10 MILLIÓ FORINT értékű támogatásból a Tolna megyei szülői munkaközösség tagjai számos régi tantermet rendbehoztak és bővítették az iskolai szertárakat és könyvtárakat. (Gedo) 0000~·0~··k:kKK~~%0~·00000000~K‹`%‹KKK~00~‹‹XKK~000000~‡ Az Izvesztyija 1957. december 18-i számában „Helyezzük tudományos alapra az igazgatás apparátusának szervezését” címmel tanulmány jelent meg. A tanulmányban Kasztanajev és Szavenkov, a két szerző utal arra, hogy a világ minden táján, több mint 40 országban, közöttük néhány népi demokratikus államban is, kezdeményezések folynak az igazgatás tudományos szervezése érdekében, e célból tudományos intézeteket létesítettek, folyóiratokat adnak ki, stb. A Szovjetunióban is állandóan vizsgálják, hogyan lehetne az államigazgatást, az államapparátust közelebb vinni a dolgozókhoz, a termeléshez, hogyan lehetne olcsóbban, jobb minőségű, ésszerűbb munkával igazgatni. E vizsgálatokat Lenin útmutatásai szerint végzik. Lenin sokat foglalkozott az igazgatási problémákkal, az igazgatási apparátus munkájával és nem egy alkalommal mutatott rá, hogy ezeket a kérdéseket tudományosan kell vizsgálni, elemezni Megjegyezte, hogy „a valóban szocialista apparátus felépítésére sem az időt, sem az erőt nem szabad sajnálni”, ehhez a munkához „szükségesek a tudás, a felvilágosítás, a tanítás elemei”. A szerzők rendkívül fontosnak tartják a tudományos igazgatás, szervezés felelevenítését. Mint írják: az apparátus szervezetének, korszerű és ésszerű ügyviteli feltételeinek és lehetőségeinek, a káderek képzésének, a modern technikai vívmányok igazgatási alkalmazásának tanulmányozásával, majd a tapasztalatok tudományos elemzésével, általánosításával lehet csak ezen a téren sikereket elérni. A tanulmányból kitűnik az is, hogy miért fontos az államigazgatás kérdéseinek vizsgálata. Általános tapasztalat, hogy egyes munkaterületeken túlzott a létszám. Az élet megkívánja az igazgatás mind közelebb vitelét a dolgozókhoz — ezt akadályozza a túl sok közbeiktatott láncszem, középirányítószerv. Az apparátus létszámát már többször csökkentették, de ezzel megfelelő arányban nem szüntettek meg felesleges munkamozzanatokat, így mindig visszaállt a létszámcsökkentés előtti helyzet. Javítani kell tehát az ügyvitelen, tudományosan megalapozott, a mindennapi munkát szolgáló nyilvántartási, adatszolgáltatási rendszert kell bevezetni. A technika eredményeit, az új gépeket stb. az élet minden területén alkalmazzák már, így az ügyvitel gépesítésére is nagy lehetőségek vannak. Így majd az igazgatás vezetői, szakemberei a felesleges papírmunka helyett valóban áttérhetnek az operatívabb vezetésre. Emellett kívánatos az igazgatási szakemberek további képzése, nevelése is. Szakítani kell az ügyvitelt, az igazgatási munkát lebecsülő helytelen szemlélettel. Az ügyvitelt, az igazgatási munkát hivatásnak kell tekinteni és el kell érni, hogy az ott dolgozók ne időleges munkahelynek, ugródeszkának használják fel az apparátust. Törekedni kell minél nagyobb számú hivatásszerető igazgatási szakember képzésére. Az Izvesztyijában megjelent cikk segíti a magyar államigazgatás szervezési problémáinak megoldását is. Államigazgatásunk számtalan kedvező intézkedés, tanácstörvény, eljárási törvény, többszöri racionalizálás — ellenére még ma is nagyon sok nehézséggel küzd. A felszabadulást követően ugyan sok merev jogszabályt helyeztek hatályon kívül, sajnos azonban a múltbéli problémák egy része „örökségként” reánk maradt, például a közigazgatás racionalizálása, a kommunális gazdálkodás kérdései. Egyidejűleg a szocialista állam jellegéből adódóan újabb problémák — közöttük sok gazdasági — is keletkeztek; például a vállalatok irányítása, az ellenőrzés, a hatósági és gazdasági tevékenység összehangolása a szakigazgatásban. A párt- és állami szervek, egyes tömegszervezetek e kérdések vizsgálatára különböző intézményeket hoztak létre, melyek egy része ma is — általában — eredményesen működik. (Ilyen az Államjogi és Államigazgatási Jogi Kormánybizottság, az Államtudományi Intézet, a Tudományos Akadémia Államjogi Osztálya, a jogi karok munkaközössége, a Közalkalmazottak Szakszervezetének Tudományos Munkaszervezési Bizottsága, a Jogászszövetség államigazgatási munkaközössége stb.) Emellett esetenként egyes feladatokra is szerveztek bizottságokat, például a Racionalizálási Kormánybizottságot, a tanácstörvényt előkészítő bizottságot stb. Az említett, de a fel nem sorolt bizottságok is kétségtelenül eredményesen működnek, széttagoltságuk, működési területeik összehangolatlansága miatt azonban az államigazgatás problémáinak gyökeres megoldását nem tudják elősegíteni. A magyar államigazgatásban — többek között ezért is — bőven akad még rendezetlen kérdés. Emlékeztetőül csak néhányat: a községigazgatás szervezeti problémái; a gazdasági irányítás; a költségvetési üzemek működtetése; az ellenőrzés; az általános felügyeleti vizsgálat; az igazgatási dolgozók képzése; az ügyvitel korszerűsítése, gépesítése; a nyilvántartások, statisztikai adatszolgáltatások nagy száma stb. — mindezek rendezése bizony ugyancsak igényli az alapos, elmélyült tudományos munkát. Ezért javasoljuk az illetékeseknek, vizsgálják meg a különböző államigazgatás-tudományi intézmények működési területe egybehangolásának lehetőségeit. Ezzel a feladattal talán az Államjogi és Államigazgatási Jogi Kormánybizottságot kellene megbízni. A kormánybizottság, az érdekelt tudományos intézmények küldötteinek bevonásával, az e célra alakított szakbizottság keretében biztosítani tudná az összműködést. Ezt követően az igazgatási problémák feldolgozására távlati tervet kellene készíteni és az egyes részfeladatok megvizsgálásával, a tapasztalatok elemzésével, a megoldási javaslatok elkészítésével a felsorolt intézményeket kellene megbízni. Dr. Fonyó Gyula Az igazgatási munka tudományos szervezéséről HÍREK — A PUSZTASZERI ÁRPÁD-EMLÉKMŰVET a szegedi járás Hazafias Népfrontbizottságának kezdeményezésére helyreállítják. Az emlékmű a második világháború idején megrongálódott. A helyi népfront-bizottságok most széleskörű társadalmi megmozdulást szerveznek az emlékmű helyreállítására és környékének parkosítására. Úgy tervezik, hogy az őszre a kijavított emlékműnél nagyszabású parasztgyűlést tartanak. — KAZINCZY FERENCRŐL NEVEZIK el a sátoraljaújhelyi állami levéltárat. Az értékes levéltári anyagban megtalálhatók többek között 1558-ig visszamenőleg a volt Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei, valamint sok anyag a községek XVIII.— XIX. századi életéről. Ebben a levéltárban dolgozott Kazinczy Ferenc is, aki itt levéltáros volt; számos emléket őriznek róla, többek között íróasztalát. Icuri-Picuri a szombathelyi tanácsban Találkoztam vele. Igen. Icuri-Picurival találkoztam , Szombathelyen a tanácsban, a végrehajtó bizottságban. Hihetetlen? Tanúm van rá, az egész szombathelyi hegyközségi szövetkezet. Amikor elkezdték mondani, hogy februárban alakuln- Itak szövetkezetei a gyümölcsös megmentésére, e pontjára és fejlesztésére, akkor még semmi rosszra nem gondoltam, s ők sem. Hiszen jót akartak. S ezt elismerte a párt megyei végrehajtó bizottsága. De engedélyük még nem volt. Az FJK jóváhagyta alapszabályukat. De engedélyük még nem volt. A megyei tanács vb. pénzügyi osztálya besorolta őket i a működő szövetkezetek sorába. De engedélyük még nem , volt A Nemzeti Bank számlával tisztelte meg őket és adta nekik a 712-es számot. De engedélyük még nem volt. Ők pedig 50 forintos részjegyekben 5100 forintot már be isfizettek a banknak. De működési engedélyük még nem ivott. Továbbá terveket csináltak és azok végrehajtásán fáradoznak. De működési engedélyük még most sincs. • Mikor ideértek a dolgok sorolásával, előugrott Icun-Picuri és kiöltötte csúfondárosan a nyelvét. — Mi az, nem ismertek? Én vagyok Icuri-Picuri. Nem szép, hogy elfelejtettetek már, pedig nem is olyan régen voltatok gyerekek és eleget hallottátok akkoriban édesanyátoktól, hogy azt mondja: ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte, ez megsütötte és ez az Icuri-Picuri I mind, de mind megette. Kerekecske gombocska, hová szaladt az engedélyecske? De már akkor tudták, hogy a városi tanácsban keressék. Ott székel ugyanis Icuri-Picuri, aki miután a megyei pártbizottság, az FJK, a megyei tanács vb. pénzügyi osztálya, a Nemzeti Bank járási fiókja jóváhagyták, besorolták, működtetik a szövetkezetet — a működési engedélyt nem adja meg, még most sem adja meg, ki tudja, meddig latolgatja, fontolgatja, lejáratva saját hatalmi szerepét, a a működési engedély gyakorlati jelentőségét, megcsúfolva nemcsak a szövetkezőket, de mind a többi fórumot, amelyek megtették a magukét, csak ez az Icuri-Picuri... Kerekecske gombocska, a szövetkezet 25 éves jubileumára majd csak meglesz az engedélyecske. — —