Tanácsok Lapja, 1958 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1958-07-10 / 13. szám
HI A HASZNA a helyszíni vb-üléseknek? Rendszeressé váltak a helyszíni végrehajtó bizottsági ülések, csaknem minden megye alkalmazza ezt a módszert. A legutóbbi számunkban a Vas megyei vb. szentgotthárdi üléséről adtunk hírt, most arról számolunk be, hogy a Tolna megyei Tanács Pakson, a paksi járási vb. munkáját tárgyalta meg. Tolna megyében a helyszíni tárgyalások céljául azt tűzték ki, hogy a végrehajtó bizottságok nem függetlenített tagjait is bevonják az irányításba, az érdemi munkába. Eddig rendszerint csak a végrehajtó bizottság elnöke és a függetlenített vezetők kaptak instrukciót, velük beszélték meg a feladatokat és a problémákat. Most mélyreható vizsgálat után a végrehajtó bizottsággal, mint kollektív vezető testülettel vitatják щед a tapasztalatokat és a teendőket. A járási vb. tagjai, akik valamennyien részt vesznek az ülésen, tanodnak a kiforrottabb tárgyalási módszerekből, megismerik a megye véleményét a járási apparátus munkájáról és átfogó képet kapnak, összefüggéseiben láthatják a tanácsi tevékenységet. Sarkallja ez a megyei vb. nem függetlenített tagjait is, hiszen az ülésen aktívan és felkészülten kell részt venniök a vitában, hogy a kitűzött célt elérjék. S gyűrűzik a hatás lefelé is, mert a gyönki járás, melynek a munkáját jó néhány hónappal ezelőtt tűzték napirendre, a községekben tart hasonló módon vb.-ülést. Az ülés előkészítése a megye valamennyi osztályának összehangolt munkáját kívánja meg: minden szakvonalon tüzetes ellenőrzést tartanak, nemcsak bent a járásnál, hanem kint a községekben is. Erről részletes vizsgálati jegyzőkönyv készül, melyet a járási osztállyal vagy csoporttal beszélnek meg és csak ezután összesíti a titkárság a vizsgálatok eredményét, így a végrehajtó bizottság irányítja az osztályok ellenőrző tevékenységét is, s egyszersmind képet kap arról is, hogyan dolgoznak a szakigazgatási szervek kint a területen. A vizsgálat során egyébként a szakosztályok számon kérik a téli elnök iskolán elmondottakat is és tapasztalatokat, példákat gyűjtenek a következő téli oktatásra. Jobban és módszerekben ismerik meg a területet, s arra kényszerülnek, hogy ne csak adminisztráljanak, aktákat intézzenek, hanem ténylegesen, a gyakorlatban is irányítsanak. uiiiiiimnni Ezelőtt három hónappal azt írtuk Pécsről: a víz, a közlekedés, a csatornázás, a lakáshiány a pécsiek és a tanács legnagyobb gondja. Most ismét Pécsett jártunk és utánanéztünk, mi történt azóta e problémák rendezéséért. Györke Antal elvtárssal, a városi tanács elnökével beszélgettünk erről. — Igen, a víz — ez a legnagyobb probléma jelenleg is. Tartós javulást csak jövő őszre remélhetünk, amikorra elkészül a tortyogói és tettyei vízmű, ami a Duna vizét hozza be a városba. A mostrili 13 000 köbméter víz helyett 28 000 köbméterre emeli a jádéul льгАл a város vízkészletét. A jelenlegi szükséglet 24 600 köbméter víz lenne. A város közlekedésének megjavítását a villamoshálózat hosszabbításával és bővítésével oldjuk meg — a tervben szereplő trolibuszhálózat kiépítését elvetettük. A város fejlesztésére egyébként az idén összesen 6 milliót költünk. Ebben olyan összeg is szerepel, mint a színház rendbehozatalára szánt 300 000 forint. A tanácselnök elvtárs elmondta, hogy az elmúlt hetekben nőküldöttség kereste fel, a tanácshoz jöttek, hogy az segítsen elhelyezkedési gondjukon. A városiban kb. 450—500 olyan asszony és leány van, akik egyelőre nem tudnak elhelyezkedni. — Egyetlen lehetőségünk van, a Pécsi Kesztyűgyár, ahol a munkásaik zöme nő. Jelenleg azonban ott sem tudnak új munkaerőt felvenni. Bár a gyár szeretné, ha bővítenék, az exportáló vállalattól is kapnának 1 millió forintot, s a tanács a város egyik legjobb megnézzük a befejezés előtt telisét bocsátaná a gyár fennálló salakbetonból épülő kéndelkezésére — ez a terv azonban még csak a megtárgyalásnál tart. A lakáskérdés Pécsett is komoly probléma. Ezért az állami lakásépítésen kívül a tanács megpróbál segítséget nyújtani a kislakás építéséhez is. Gócz Béla elnökhelyetteshez jussanak Pécs dolgozói, elvtárssal indultunk el, hogy (dóczi) szobás házat. Ez aház kb. 50— 60 ezer forintba kerül, az eddig „hagyományos“ anyagból épülő ház 100—110 ezer forintjával szemben A tanács most szeretné felépíteni a salakelem téglagyárat, hogy mennél több ilyen kis lakás A víz a legnagyobb probléma jelenleg is — mondta Györkő Antal tanácselnök elvtárs. A pécsi asszonyok és lányok itt szeretnének dolgozni. De, amint a képen is látható, az asztaloknál már jóformán mozdulni nem lehet. Befejezés előtt áll az első salakbeton-elemekből készült családi ház. I IX. ÉVFOLYAM. Ára 1,80 Ft. 1958. JÚLIUS 10. Válasz a kiskőrösieknek A Kiskőrösi Községi Tanács június 29-i ülésén ismertették Apró Antal elvtársnak válaszát azokra a kérésekre és kérdésekre, amelyeket néhány héttel ezelőtti látogatásakor a tanácstagok elmondottak neki. Apró elvtárs közölte, hogy intézkedett a szóba került iskola felépítéséről, a Csukás-tó lecsapolásáról stb. Egyúttal több más, a tanácstagok által felvetett kérdésre — így pl. a béradóztatás jelenlegi helyzetének előnyeiről, a kisiparosok pénztárkönyv-vezetésének jelentőségéről — is választ adott. A tanácsülés a Minisztertanács első elnökhelyettesének a tett intézkedésekért és a válaszokért határozatilag mondott köszönetet. 4 TAIUDOmok AZ IGAZGATÁSI MUNKA TUDOMÁNYOS SZERVEZÉSÉRŐL (2. oldal.) A KORMÁNY ELŐTT (4. oldal.) NEM EGYEDÜL — EGYÜTT! (5. oldal.) AZ EKHŐS-SZEKÉR KERÉKNYOMÁBAN (7. oldal.) A KULTÚRA KINCSESTÁRA (8. oldal.) Miért? Azonos termelési viszonyok mellett - tele jövedelem A dunavecsei járási tanács mezőgazdasági osztálya a . +. . I Mezőgazdasági Szervezési Intézet segítségével most értékelte a járás 20 termelőszövetkezetének az elmúlt gaz-KV'T'k^.-- dasági évben elért eredményét. Az egyes termelőszövetkezetekre vonatkozó dokumentációs anyag vizsgálatánál egész különleges, mondhatni meghökkentő különbségeket fedeztünk fel. Két olyan tsz-t néztünk meg belterjesség szempontjából, amelyek az azonos termelési feltételek ellenére (azonos nagyság, földminőség, vízközelség stb.) a termelékenységben olyan különbséget mutatnak, mintha az egyik sívó homokon, a másik pedig dunántúli televényen terülne el. A solti Szikránál a tagság jövedelme egy szántóegységre számítva 1436 forintot, a tassi Petőfinél pedig 478 forintot tesz ki. Növénytermelési átlaguk: a solti Szikránál 12,34 mázsa, a tassi Petőfinél 9,30 mázsa a kenyérgabonában. Takarmánygabonából a solti Szikránál 20,32, a tassi Petőfinél 11,45 mázsa mutatkozik holdanként. A solti Szikra az elmúlt esztendőben 55,62 forintot, a tassi Petőfi 27,03 forintot fizetett ki tagjainak munkaegységenként. Még kirívóbb az ellentét — és ez egyben mutatja a két tsz közötti különbség eredőjét is — a juttatások módját illetően: a solti Szikra a juttatás 72 százalékát pénzben, 28 százalékát áruban, a tassi Petőfi a juttatás 20 százalékát pénzben, 80 százalékát pedig áruban fizette ki dolgozóinak! Hogyan mutatkozik ez az áruértékesítésben? 100 k. holdat figyelembe véve: kenyérgabonából a solti Szikra 209,30, a tassi Petőfi 85,41 kg-ot, sertéshúsból a Szikra 76,82, a Petőfi 45,70 kg-ot, marhahúsból a Szikra 10,36, a Petőfi 8,47 kg-ot, tejből az előbbi 163,4, az utóbbi 83,76 hl-t adott a népgazdaságnak az elmúlt esztendőben. Szántóegységenként a solti Szikra 188, a tassi Petőfié 517 forint értéket osztott ki tagjainak természetben.. Ez a múlt. És a jövő? A solti Szikra tervbevétele 3358 forint, a tassi Petőfié 1246 forint szántóegységenként. — Hol a hiba? — kérdeztük Horváth József elvtársat, a dunavecsei járási tanács elnökhelyettesét. — Mind az erénynek, mind a hibának azútforrása a vezetésben van. Molnár Albert elvtárs, a solti Szikra elnöke képzett, jó vezető. Mielőtt valamihez kezd , számol. A termelést nem aprózza el, fő célja a belterjesség. Nem fél a munkaigényes termelési ágaktól. Saját elgondolásait úgy tudja előadni, hogy a 1g- ság is megérti azt. Az alkotási vágy benne élő tüzét át tudja vinni a tagságba. Öntözéses területük rohamosan nő. Tavaly 50 hold volt az öntözéses területük, az idén 231 holdat öntöznek. A tagság hisz neki, mert bebizonyította, hogy érdemes a bizalmukra. A solti Szikra tavalyi tiszta jövedelme — tehát a tartalékolás után — 2 557 000 forint volt. Uegyanez a tassi Petőfinél 766 000 forint. A tassi Petőfi tsz-t a hely színen néztük meg, mégpedig Molnár Albert elvtárssal, a solti Szikra elnökével együtt. Szóról-szóra beigazolódott az, amit Horváth elvtárs mondott róluk a járásnál: a vezetés gyenge. Sem az előbbi, sem a jelenlegi elnök — Nagy József elvtárs — nem mutattak kellő erélyt és hozzáértést a vezetésben. Nagy elvtárssal nem tudtunk beszélni, de beszéltünk Szűcs Miklósné könyvelővel, aki — saját szavai szerint — „1952 óta látja tsz-ük vergődését". — Mindent áruban fizetünk, bizony gyengén állunk. A tagság nem bízik a vezetésben. A torzsalkodás állandósult. A közelmúltban 17 tagunk lépett ki- Jelenlegi tagságunk is a fluktuáció jegyében él. A terményt, amint megterem, széthurcolják. Sok az iszákos a tagjaink között. Ha pénzük van, hordószámra hozzák a bort Dömsödről... A juhászok haragszanak, ha elszámoltatom őket. Tavaly 300 mázsa kukoricát fizettünk ki részesművelésért a környékbeli parasztoknak. 90 hold kukoricából összesen 37 holdat takarítottunk be saját erőnkből... Mindössze egy hónapja van mezőgazdászuk, Ivánkai Kálmán. Ő is panaszkodik: sok az iszákos, a tsz kevés tagot érdekel. Az ólak, istállók tönkrementek. Gorájuk nincs... Molnár Albert elvtárs, a solti Szikra elnöke, mint afféle vendég egy ideig csak hallgatott, de aztán nem bírta tovább. „Kitálalta” a véleményét, mégpedig kemény kritika formájában. Aztán egy órás megbeszélést tartott a három szakember: a vendég elnök, a könyvelő és az agronómus. Molnár elvtárs megígérte, hogy ezután gyakrabban ellátogat hozzájuk. De egy fecske nem csinál nyarat. A dunavecsei járási tanács mezőgazdasági osztálya egy percet se pihenjen, amíg meg nem változtatja a tassi Petőfi helyzetét. Mert így ez a tsz nem méltó sem nagy névadójára, sem az őt körülvevő jó termelőszövetkezetekhez. A mezőgazdaság szocialista fejlődésére pedig károsan hat. — Vértes — Szűcs Miklósné, a tassi Petőfi könyvelője: — 1952 óta nézem tsz-ünk vergődését... Molnár Albert, a solti Szikra elnöke szívesen segít a tassiaknak.