Tanácsok Lapja, 1958 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1958-07-10 / 13. szám

HI A HASZNA a helyszíni vb-üléseknek? R­­endszeressé­ váltak a helyszíni végrehajtó bizottsági ülések, csaknem minden megye alkalmazza ezt a módszert. A legutóbbi számunkban a Vas megyei vb. szent­gotthárdi üléséről adtunk hírt, most arról számolunk be, hogy a Tolna megyei Tanács Pakson, a paksi járási vb. munkáját tárgyalta meg. Tolna megyében a helyszíni tárgyalások céljául azt tűz­ték ki, hogy a végrehajtó bizottságok nem függetlenített tag­jait is bevonják az irányításba, az érdemi munkába. Eddig rendszerint csak a végrehajtó bizottság elnöke és a füg­getlenített vezetők kaptak instrukciót, velük beszélték meg a feladatokat és a problémák­at. Most mélyreható vizsgálat után a végrehajtó bizottsággal, mint kollektív vezető­ testülettel vitatják щед a tapasztalatokat és a teendőket. A járási vb. tagjai, akik valamennyien részt vesznek az ülésen, tanodnak a kiforrottabb tárgyalási módszerekből, megismerik a megye véleményét a járási apparátus munkájáról és átfogó képet kapnak, összefüggéseiben láthatják a tanácsi tevékenységet. Sarkallja ez a megyei vb. nem függetlenített tagjait is, hiszen az ülésen aktívan és felkészülten kell részt venniök a vitában, hogy a kitűzött célt elérjék. S gyűrűzik a hatás lefelé is, mert a gyönki járás, melynek a munkáját jó néhány hó­nappal ezelőtt tűzték napirendre, a községekben tart hasonló módon vb.-ülést. Az ülés előkészítése a megye valamennyi osztályának összehangolt munkáját kívánja meg: minden szakvonalon tüzetes ellenőrzést tartanak, nemcsak bent a járásnál, hanem kint a községekben is. Erről részletes vizsgálati jegyzőkönyv készül, melyet a járási osztállyal vagy csoporttal beszélnek meg és csak ezután összesíti a titkárság a vizsgálatok eredmé­nyét, így a végrehajtó bizottság irányítja az osztályok ellen­őrző tevékenységét is, s egyszersmind képet kap arról is, ho­gyan dolgoznak a szakigazgatási szervek kint a területen. A vizsgálat során egyébként a szakosztályok számon kérik a téli elnök iskolán elmondottakat is és tapasztalatokat, pél­dákat gyűjtenek a következő téli oktatásra. Jobban és mód­szerekben ismerik meg a területet, s arra kényszerülnek, hogy ne csak adminisztráljanak, aktákat intézzenek, hanem ténylegesen, a gyakorlatban is irányítsanak. uiiiiiimnni Ezelőtt három hónappal azt ír­tuk Pécsről: a víz, a közlekedés, a csatornázás, a lakáshiány a pé­csiek és a ta­nács legnagyobb gondja. Most is­mét Pécsett jár­tunk és utána­néztünk, mi tör­tént azóta e prob­lémák rendezésé­ért. Györke Antal elvtárssal, a vá­rosi tanács elnö­kével beszélget­tünk erről. — Igen, a víz — ez a legnagyobb probléma jelen­leg is. Tartós ja­vulást csak jövő őszre remélhe­tünk, amikorra el­készül a tortyogói és tettyei vízmű, ami a Duna vi­zét hozza be a vá­rosba. A m­ostrili 13 000 köbméter víz helyett 28 000 köbméterre emeli a jádéul льгАл a város vízkészletét. A jelen­legi szükséglet 24 600 köbmé­ter víz lenne. A város közle­kedésének megjavítását a vil­lamoshálózat hosszabbításá­val és bővítésével oldjuk meg — a tervben szereplő trolibuszhálózat kiépítését el­vetettük. A város fejlesztésé­re egyébként az idén össze­sen 6 milliót költünk. Ebben olyan összeg is szerepel, mint a színház rendbehozatalára szánt 300 000 forint. A tanácselnök elvtárs el­mondta, hogy az elmúlt he­tekben nőküldöttség kereste fel, a tanácshoz jöttek, hogy az segítsen elhelyezkedési gondjukon. A városiban kb. 450—500 olyan asszony és leány van, akik egyelőre nem tudnak elhelyezkedni. — Egyetlen lehetőségünk van, a Pécsi Kesztyűgyár, ahol a munkásaik zöme nő. Jelenleg azonban ott sem tudnak új munkaerőt felvenni. Bár a gyár szeretné, ha bővítenék, az exportáló vállalattól is kapnának 1 millió forintot, s a tanács a város egyik legjobb megnézzük a befejezés előtt telisét bocsátaná a gyár fenn­álló salakbetonból épülő kén­delkezésére — ez a terv azon­ban még csak a megtárgyalás­nál tart.­­ A lakáskérdés Pécsett is komoly probléma. Ezért az ál­lami lakásépítésen kívül a tanács megpróbál segítséget nyújtani a kislakás építéséhez is. Gócz Béla elnökhelyettes­hez jussanak Pécs dolgozói, elvtárssal indultunk el, hogy (dóczi) szobás házat. Ez a­­ház kb. 50— 60 ezer forintba kerül, az ed­dig „hagyományos“ anyagból épülő ház 100—110 ezer fo­rintjával szemben A tanács most szeretné felépíteni a sa­lakelem téglagyárat, hogy mennél több ilyen kis lakás­ A víz a legnagyobb probléma jelenleg is — mondta Györkő Antal tanácselnök elvtárs. A pécsi asszonyok és lányok itt szeretnének dolgozni. De, amint a képen is látható, az asz­taloknál már jóformán mozdulni nem lehet. Befejezés előtt áll az első salakbeton-elemekből készült családi ház. I IX. ÉVFOLYAM. Ára 1,80 Ft. 1958. JÚLIUS 10. Válasz a kiskőrösieknek A Kiskőrösi Községi Tanács június 29-i ülésén ismertették Apró Antal elvtársnak vála­szát azokra a kérésekre és kér­désekre, amelyeket néhány hét­tel ezelőtti látogatásakor a ta­nácstagok elmondottak neki. Apró elvtárs közölte, hogy in­tézkedett a szóba került iskola felépítéséről, a Csukás-tó lecsa­­polásáról stb. Egyúttal több más, a tanácstagok által felve­tett kérdésre — így pl. a bér­adóztatás jelenlegi helyzetének előnyeiről, a kisiparosok pénz­tárkönyv-vezetésének jelentő­ségéről — is választ adott. A tanácsülés a Minisztertanács első elnökhelyettesének a tett intézkedésekért és a válaszo­kért határozatilag mondott kö­szönetet. 4 TAIUDOmok AZ IGAZGATÁSI MUNKA TUDOMÁNYOS SZERVEZÉ­SÉRŐL (2. oldal.) A KORMÁNY ELŐTT (4. oldal.) NEM EGYEDÜL — EGYÜTT! (5. oldal.) AZ EKHŐS-SZEKÉR KERÉK­NYOMÁBAN (7. oldal.) A KULTÚRA KINCSESTÁRA (8. oldal.) Miért? Azonos termelési viszonyok mellett - tele jövedelem A dunavecsei járási tanács mezőgazdasági osztálya a . +. . I Mezőgazdasági Szervezési Intézet segítségével most ér­­­­­tékelte a járás 20 termelőszövetkezetének az elmúlt gaz-KV'T'k^.-- dasági évben elért eredményét. Az egyes termelőszövet­kezetekre vonatkozó dokumentációs anyag vizsgálatánál egész különleges, mondhatni meghökkentő különbségeket fedeztünk fel. Két olyan tsz-t néztünk meg belterjesség szempontjából, amelyek az azonos termelési feltételek el­lenére (azonos nagyság, földminőség, vízközelség stb.) a termelékenységben olyan különbséget mutatnak, mintha az egyik sívó homokon, a másik pedig dunántúli televé­­nyen terülne el. A solti Szikránál a tag­ság jövedelme egy szántóegy­ségre számítva 1436 forintot, a tassi Petőfinél pedig 478 forintot tesz ki. Növényterme­lési átlaguk: a solti Szikrá­nál 12,34 mázsa, a tassi Pe­tőfinél 9,30 mázsa a kenyér­­gabonában. Takarmánygabo­nából a solti Szikránál 20,32, a tassi Petőfinél 11,45 mázsa mutatkozik holdanként. A sol­ti Szikra az elmúlt esztendő­ben 55,62 forintot, a tassi Pe­tőfi 27,03 forintot fizetett ki tagjainak munkaegységen­ként. Még kirívóbb az ellentét — és ez egyben mutatja a két tsz közötti különbség eredő­jét is — a juttatások módját illetően: a solti Szikra a jut­tatás 72 százalékát pénzben, 28 százalékát áruban, a tassi Pe­tőfi a juttatás 20 százalékát pénzben, 80 százalékát pedig áruban fizette ki dolgozóinak! Hogyan mutatkozik ez az áruértékesítésben? 100 k. holdat figyelembe vé­ve: kenyérgabonából a solti Szikra 209,30, a tassi Petőfi 85,41 kg-ot, sertéshúsból a Szikra 76,82, a Petőfi 45,70 kg-ot, marhahúsból a Szikra 10,36, a Petőfi 8,47 kg-ot, tej­ből az előbbi 163,4, az utóbbi 83,76 hl-t adott a népgazda­ságnak az elmúlt esztendőben. Szántóegységenként a solti Szikra 188, a tassi Petőfié 517 forint értéket osztott ki tagjainak természetben.. Ez a múlt. És a jövő? A solti Szikra tervbevétele 3358 forint, a tassi Petőfié 1246 fo­rint szántóegységenként. — Hol a hiba? — kérdeztük Horváth József elvtársat, a dunavecsei járási tanács el­nökhelyettesét. — Mind az erénynek, mind a hibának a­zútforrása a veze­tésben van. Molnár Albert elvtárs, a solti Szikra elnöke képzett, jó vezető. Mielőtt va­lamihez kezd , számol. A termelést nem aprózza el, fő célja a belterjesség. Nem fél a munkaigényes termelési ágaktól. Saját elgondolásait úgy tudja előadni, hogy a 1­g- ság is megérti azt. Az alkotási vágy benne élő tüzét át tudja vinni a tagságba. Öntö­zéses területük rohamosan nő. Tavaly 50 hold volt az öntözé­ses területük, az idén 231 hol­dat öntöznek. A tagság hisz neki, mert bebizonyította, hogy érdemes a bizalmukra. A sol­ti Szikra tavalyi tiszta jöve­delme — tehát a tartalékolás után — 2 557 000 forint volt. Uegyanez a tassi Petőfinél 766 000 forint. A tassi Petőfi tsz-t a hely­­ színen néztük meg, mégpedig Molnár Albert elvtárssal, a solti Szikra elnökével együtt. Szóról-szóra beigazolódott az, amit Horváth elvtárs mondott róluk a járásnál: a vezetés gyenge. Sem az előbbi, sem a jelenlegi elnök — Nagy Jó­zsef elvtárs — nem mutattak kellő erélyt és hozzáértést a vezetésben. Nagy elvtárssal nem tud­tunk beszélni, de beszéltünk Szűcs Miklósné könyvelővel, aki — saját szavai szerint — „1952 óta látja tsz-ük vergő­dését". — Mindent áruban fizetünk, bizony gyengén állunk. A tagság nem bízik a vezetés­ben. A torzsalkodás állandó­sult. A közelmúltban 17 ta­gunk lépett ki- Jelenlegi tag­ságunk is a fluktuáció jegyé­ben él. A terményt, amint megterem, széthurcolják. Sok az iszákos a tagjaink között. Ha pénzük van, hordószámra hozzák a bort Dömsödről... A juhászok haragszanak, ha elszámoltatom őket. Tavaly 300 mázsa kukoricát fizettünk ki részesművelésért a kör­nyékbeli parasztoknak. 90 hold kukoricából összesen 37 holdat takarítottunk be saját erőnkből... Mindössze egy hónapja van mezőgazdászuk, Ivánkai Kál­mán. Ő is panaszkodik: sok az iszákos, a tsz kevés tagot érdekel. Az ólak, istállók tönkrementek. Gorájuk nincs... Molnár Albert elvtárs, a solti Szikra elnöke, mint af­féle vendég egy ideig csak hallgatott, de aztán nem bír­ta tovább. „Kitálalta” a vé­leményét, mégpedig kemény kritika formájában. Aztán egy órás megbeszélést tartott a három szakember: a vendég elnök, a könyvelő és az agro­­nómus. Molnár elvtárs meg­ígérte, hogy ezután gyakrab­ban ellátogat hozzájuk. De egy fecske nem csinál nyarat. A dunavecsei járási tanács mezőgazdasági osztálya egy percet se pihenjen, amíg meg nem változtatja a tassi Petőfi helyzetét. Mert így ez a tsz nem méltó sem nagy névadójára, sem az őt körül­vevő jó termelőszövetkezetek­hez. A mezőgazdaság szocia­lista fejlődésére pedig károsan hat. — Vértes —­ ­Szűcs Miklósné, a tassi Petőfi könyvelője: — 1952 óta nézem tsz-ünk vergődését... Molnár Albert, a solti Szikra elnöke szívesen segít a tassiak­­nak.

Next