Tanácsok Lapja, 1960 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1960-08-08 / 15. szám
Az ellenőrző bizottság szerepe és működése Számtalan példa bizonyítja, hogy ahol jól dolgoznak a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok, ott jobban megy a munka, kevesebb a fegyelemsértés, nem érik károk sem a tagokat, sem pedig a szövetkezetet. Ebből következik, hogy a szövetkezetben igen felelősségteljes, s természetesen igen sokrétű az ellenőrző bizottság munkája. Az ellenőrző bizottság a szövetkezetek működésével kapcsolatos bármilyen ügyet megvizsgálhat. Az ellenőrző bizottság joga, hogy a gazdálkodás bármely ágában, bármikor ellenőrzést tartson. Köteles viszont arra, hogy évenként kétszer mindenre kiterjedő általános vizsgálatot végezzen, negyedévenként pedig a gazdálkodás egy-egy területét ellenőrizze. Természetesen vizsgálatot kell tartania minden olyan esetben is, ha a gazdálkodásban hibák jelentkeznek. Legfontosabb feladata, hogy ellenőrizze a szövetkezeti közös vagyon kezelését, megőrzését és gyarapítását. Különösen fontos, hogy ellenőrizze a tagokkal való elszámolást, a hitelek rendeltetésszerű felhasználását és kifizetését, általában a kötelezettségek teljesítését. Az ellenőrző bizottság jegyzőkönyvbe foglalja az ellenőrzés tapasztalatait, megállapításait, s azt bemutatja a közgyűlésnek, s részletesen beszámol a vizsgálat eredményéről és javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre. Az ellenőrző bizottság indokolt esetben rendkívüli közgyűlés összehívásaira is javaslatot tehet a vezetőségnek. Ilyenkor a vezetőség köteles gondoskodni róla, hogy az egész tagság meghallgassa a bizottság jelentését és annak alapján megfelelő határozatot hozzon. A közgyűlés dönt arról, hogy az ellenőrző bizottság munkáját jóváhagyja, kielégítőnek találja-e vagy sem. Mint említettük, az ellenőrző bizottság a termelőszövetkezet egész gazdálkodását figyelemmel kíséri, de különösen nagy gondot kell fordítania arra, hogy a termelőszövetkezet vezetői és tagjai megtartják-e a szövetkezet által elfogadott 40 alapszabály rendelkezéseit, a tsz-re vonatkozó jogszabályokat, a közös vagyon védelmére és gyarapítására, szolgáló intézkedéseket. Ellenőrzi azt is, hogy a vezetőség híven végrehajtja-e a közgyűlés határozatait, s a tagok eleget tesznek-e a vezetőség utasításainak. Kiemelkedő jelentőségű feladata a tervezést, a pénz- és hitelgazdálkodást, a raktárkészletek kezelését, a végzett munka nyilvántartását és a jövedelemelosztás rendjét állandóan szemmel tartani, ellenőrizni. A termelőszövetkezet vezetőségének az ellenőrző bizottság munkáját,vizsgálatait segítenie, támogatnia kell. Ha szükségét látja az ellenőrző bizottság, külső szakértőt is bevonhat a vizsgálatba. Minden ellenőrzés alkalmával jelen kell lennie a termelőszövetkezet könyvelőjének és annak, aki felelős az ellenőrzött munkaterület, illetve gazdasági ág helyzetéért. Tekintettel arra, hogy az ellenőrző bizottság tagjai a vizsgálatok idején nem vehetnek részt a termelő munkában, a közgyűlés határozza meg, milyen munkaegység illeti meg őket az egész tagság érdekében végzett ellenőrzéseikért. A termelőszövetkezetben az ellenőrző bizottság munkáján keresztül is érvényesül az az elv és gyakorlat, hogy a termelőszövetkezet gazdái a tagok. Háztáji állattartás Bárczy Géza, Kaffka György, dr. Koós Tibor, Kralovánszki Pál, Poszta Imre — valamennyien ^ neves szakírók — munkájaként jelent meg mi ^ sodik átdolgozott kiadásban, a Mezőgazdasági ^ Kiadó gondozásában a „Háztáji állattartás” című ^ szakkönyv. A közismert Kincses Könyvek között is kimagaslik ez a mű, mert a legjobb időben lát ^ tott napvilágot. Termelőszövetkezeti gazdáink igen ^ nagy hasznát vehetik háztáji állattartásban számba ^ jöhető állatfajok mindegyikével foglalkozik ^ (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi, nyúl, méh). A 222 oldalas könyv ára 11 forint. I I Csepregi-Zilai: SZŐLŐFAJTÁINK ! Ez a 160 ábrával díszített, krétázott papíron nyomott, 400 oldalas reprezentatív munka az ed-dig megjelent ampelográfiák egyik legkitűnőbbbbike. Az első olyan ampelográfiai kezdeményezezés, amely a legújabb ismeretek feldolgozásával írja le a szőlőfajtákat. Hasznos segítséget nyújt a fajták megválasztásához. Az alaktani ismérvekeken kívül foglalkozik a fajták termesztési értékét meghatározó belső tulajdonságokkal is. Ismertetik az alanyfajtákat, a bor- és csemegeszőlő fajtákat, a direkttermőket és legfontosabb sajátosságaikat. Minden fajtát ábrán is bemutat. A függelékben felhasználásuk szerint csoportosítja a bor- és cse-emegeszőlőket, majd a szőlőnemesítők hibridjeit tárgyalja, a külföldi hibridek leírása mellett . A mű ára: 48 Ft. .. I Válaszolt levélíróinknak Balla Ernő tanácstag (Hegyhátszentmárton) kérdezi: Édesanyámnak magas korát tekintve jár-e a 260 Ft öregségi járadék, tekintve, hogy édesapám 300 Ft, hadirokkantsági díjat kap? Nem jár, mert édesapja már egyéb jogcímen — mint írja is — nyugellátásban részesül. Édesanyja részére, ha ő is termelőszövetkezeti tag, csak abban az esetben járna öregségi nyugdíj, ha édesapja egyéb úton nem részesülne nyugellátásban, vagy a részére járó nyugellátás összege nem tenné ki a 260 Ft-ot. Ez esetben a kettő közötti különbözet járna édesanyjának. Holczer Dezső vb-titkár (Nógrádmarcal) kérdezi: A községi tanács vb-elnöke, titkára helyben lehet-e a termelőszövetkezetnek pártoló tagja? Válasz: Lehet, Tatai Lajos tszttag (Döbrököz, Szt. Imre u. 41.) kérdezi: A termelőszövetkezet jogtalanul igényt tart arra az 1 hold földre is, amely a velem egy háztartásban élő idős édesanyám tulajdona, aki nem tsz-tag. A kérdéses 1 hold föld egyébként is beltelek, tehát a törvényes rendelkezés értelmében nem tagosítható. Tudnia kell, hogy a belépőnek a használatában, kezelésében levő földet be kell vinnie a termelőszövetkezetbe. Ez vonatkozik azok földjére is, akikkel a belépő egy fedél alatt, közös háztartásban él. Ebből következik, hogy a termelőszövetkezet nem jogtalanul ragaszkodik a földhöz, különösen, ha ennek a háztáji gazdaság területét már egyszer kiadta. Ez azt jelenti természetesen, hogy édesanyjának külön háztáji terület nem jár. Persze, egyébként sem jár, hiszen ő nem termelőszövetkezeti tag. Az egészen más kérdés, hogy belsőséget hogy és miként lehet tagosítani. Ez az ön által felvetett kérdés lényegét nem érinti. Takács István (Tompaládony) kérdezi: 5 kat. hold területemből visszatartottam 1 kh. háztáji földet, de 1960 tavaszán ezt a területet a vezetőség lecsökkentette 800 négyszögölre. Én hivatásos vadőr vagyok, csak a feleségem termelőszövetkezeti tag. Jogosan csökkentette-e a tsz a háztáji földet? Kérésének elintézésére szerkesztőségünk nem vállalkozhat. Egyrészt, mert nem ismerjük pontosan a körülményeket, másrészt, mert a szövetkezet feltehetően jogosan járt el. Úgy véljük ugyanis, hogy azért változtatta meg háztáji gazdasága területének nagyságát, mert a körülmények is megváltoztak. Pl. ön egyáltalán nem vesz részt a közös munkában, de esetleg felesége sem, vagy legalábbis nem az előírt mértékben. Tudnia kell azt, hogy a szövetkezet közgyűlésének a törvényes rendelkezések szerint joga van a háztáji gazdaság területét 800 és 1600 öl között megállapítani. Ez pedig azt jelenti, hogy nem mindenkinek kötelesek kiadni az 1 hold háztáji területet. Hogy kinek mennyit ad a közgyűlés, azt az előbb említett tényezőktől és egyéb körülményektől is jogosan teheti függővé. Házi Lajos (Komádi, Engels utca) kérdezi: Milyen rendelet szabályozza a mezőgazdasági türekben az iparitanuló-képzést és milyen bérezést kell biztosítani a tanulónak? A tanulóképzést az 1/1956. (VIL 24.) VKGM szárul rendelet és az azt részben módosító 1/1957. (ХП. 1.) KIP. M.—Mű. M__FM. számú együttes rendelet szabályozza. Az előbbiben ez áll: A mezőgazdasági termelőszövetkezetben tagként belépő III. éves tanuló részére munkabér helyett munkaegységrészesedés is adható. Ez esetben a közgyűlés határozatától függően a mester munkaegységének 40—80 százalékát lehet a tanuló részére biztosítani. Egyébként a III. évet megelőző két év bérezésére és egyéb juttatásra vonatkozóan a 65/1955. (Mth. K. 15.) Mth. számú utasításban talál magyarázatot. Vén Zoltán tanácstag (öregcsertő) kérdezi: Nyolc évig használtam apósom földjét kishaszonbérletben, ősszel a földet trágyáztam. Apósom tavasszal belépett a tsz-be. Jár-e kártérítés az istállótrágyáért? Hozhat-e a tsz közgyűlése olyan értelmű határozatot, hogy a kívül álló dolgozó parasztoknak a betagosított táblába eső földterület után semmi címen nem fizet kártérítést? Mindenekelőtt szükségesnek tartjuk megjegyezni: V. apósa jogosan vitte be földjét a tsz-be. A szerző-désből adódó kötelességeket a tsz veszi át, ön azonban nem tsz-tag, ezért a szövetkezet helye- isen járt el, amikor nem önnel tárgyalt. Ugyanaz akkor a trágyázásért ellenérték jár, de azt a szevetkezet az apósnak téríti meg, ön tehát vele egyezkedjen. A tsz-ek könyvtáraiba ajánljuk: Vancsura Rudolf : Lombos fák és cserjék ! Régi adóssága az erdészeti, sőt a magyar nö-vénytani irodalomnak is a korszerű dendrológiai kiadása. Ebből az adósságból dicséretre méltó bő- ^ béggel törlesztett a Mezőgazdasági Kiadó azzal, ^ hogy megjelentette ezt a minden tekintetben ki- ^ fogás talán, valóban hézagpótló művet. Vancsura ^ Rudolf a hazánkban előforduló őshonos és gyak- ^ rabban ültetett külföldi fákat és cserjéket tudó- ^ mányos pontossággal és mégis közérthetően írja ^ le. Célját tekintve, a könyv a gyakorlati erdé- ^ szeti szakemberek részére készült, de hasznosan ^ forgathatják a kertészek, a mezőgazdák, a ter- ^ mészetbarátok, s mindazok, akik közelebbről meg ^ akarnak ismerkedni erdeink, parkjaink hasznos ^ és szép lombos fáival, bokraival. A rövid rend- ^ szertani bevezető után a növények legfontosabb ^ alaktani és élettani alapfogalmait találja meg az ^ olvasó majd a fajok nemzetségek leírása követ- ^ kezik, a könnyebb kezelhetőség kedvéért tudó- 1 mányos nevük abc sorrendjében. A nagyobb nem- ^ zetségek fajainak felismerését főleg a vegetatív ^ hajtáson található bélyegekre (jellemzőkre) fel- ^ épített határozókulcs segíti elő. A könyv az egyes ^ fajok leírásakor a fák alaktani, szövettani tu- ^ lajdonságait, fontosabb változatait, hazai és kül- ^ földi elterjedését, termőhelyi és éghajlati igényét, gazdasági jelentőségét ismerteti. A több mint 4000 oldalas, közel 150 ábrával kiegészített, igen szép ^ kiállítású szakkönyv ára 46 forint. JI UTCAKÖVEZÉS —„ TERVEN FELÜL“ $ Községünkben tavaly £ makadám úttá építettük a ^ Széchenyi utcát. Ennek az £ utcának a folytatása a Ság- óvári utca, amely az őszi és a tavaszi esős időkben olyan £ kátyus, sáros, hogy szinte £ járhatatlan. Tavaly novemberben Fábián Antal tanácstaggal együtt felkerestük a VB elnökét, és megkértük: ha a tanács hozzájárul, hogy az útépítésből maradt követ felhasználjuk, akkor az utca lakói társadalmi munkával megépítenék a Ság-vári utcát is. A tanács örömmel fogadta tervünket. Mi pedig hozzáláttunk a munkához. Az utca lakói- val kisgyűlésen beszéltük meg a teendőket, s másnap reggel már sorakoztak is a % fogatok, gyalogosok — vár- t ták az „eligazítást”. Az ut- $ ca apraja-nagyja kivonult, még a 80 éves Gergely La $ jos bácsi és a 73 éves özv. Ágoston Józsefné is részt $ vett a munkában. Télen nem dolgozhath $ tunk, így júniusra készült £ el a 350 méter hosszú és 40 méter széles makadám út. $ A társadalmi munka érté- % ke 20 000 forint. A Ságvári utca építésén $ 'felbuzdulva, az Ady Endre utca lakói is hasonló ké- % réssel fordultak a községi $ tanácshoz. Tassi Mihály % tanácstag, valamint Jakab Bálint tsz-tag szervezésé- vel, az utca lakói, a Dózsai Tsz tagjai, a környék lakóinak segítségével társa- dalmi munkában megépí- tették 120 méter hosszúság- ban és 4 méter szélességben az Ady Endre utcát is. Ez a munka is júniusban fejeződött be. Az idei községfejlesztési tér- évünk szerint orvosi lakást és rendelőt építünk, ezen-í kívül 3000 méter hosszúsá- %gú járdát. A község lakói $ közül máris igen sokan jelentkeztek társadalmi munkára. í Baranyai Ferenc, a községfejlesztési á. b. í. titkára, ^ Dömsöd. íí •' ■ - „\\\\\\\\\\Vk\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ Nemcsak Pest ér meg egy estet Ki ne ismerné az országban, akár a rádióból, akár „személyesen”K is Gergely bácsit és Mari nénit. Idén nyáron az ország legszebb vidéki szabadtéri színpadain találkozhatunk velük, Debrecentől Siófokig, Tatától Gyöngyösig. Nemcsak vidéken, a fővárosban is évről évre problémát jelentett a nyári szabadtéri színpadok műsora. Hangzatos címekkel, népszerű nevekkel csalogatták be a közönséget a nézőtereikre, de legtöbbször csak színvonaltalan vagy ezerszer hallott-látott produkciókat láthatott a nyárion is igényes, szórakozni vágyó néző, s csalódottan adott igazat a kritikusoknak, amikor nyárról nyárra „elhegedülték” a könnyű műfaj vámszedőinek a nótáját. Idén nyáron végre az Országos Rendező Iroda két igényes, jól sikerült műsorral örvendeztette meg a közönséget. Bár a napilapokban eltérő vélemények jelentek meg a „Pest megér egy estet” című műsorról, a közönségnek joggal tetszik. A vidéki szabadtéri színpadok részére Simon István, Tamási Áron, Szabó Pál és Ignácz Rózsa írásaiból állították össze a „Tegnap asszony, ma menyasszony’’ című vidám, zenés népi játékot . Balázs János Gergely bácsija és Völcsey Rózsi Mari nénije , végre irodalmi színvonalú, nemegyszer költői szépségű történetben szólal meg. Simon István jól sikerült prológ-verse megérteti a nézőkkel, amit a színpadon látnak, játék. S a közönség valóban önfeledten élvezi a rég ismert és kedvelt művészek új típusú játékát, amely a szórakoztatás mellett módjával okosan nevel, tanít , is. Szinte nincs olyan jelenet, amely ne emlékeztetne vagy a múltra egy-egy mondattal, ^ villanással, de még inkább a ^ jelenre, amelynek annyira magától értetődően élvezi kedevezményeit, lehetőségeit városi, falusi egyaránt. ^ Eddig az időjárás is kedve- Élett: a szolnoki „bemutató” ^ óta Debrecen, Nyíregyháza, ^ Gyöngyös, Jászberény élvezte ^ nemcsak a Mari néni és Gergely bácsi 40. házassági évfordulójára megrendezett utólag Igos lakodalmát, hanem az olyan „vendégszereplőit” is a műsornak, mint Lorenz Kornélia, Bordy Bella, Pethes Ferenc, valamint Sárközi Lajos és népi zenekarának muzsikáját, Béres Ferenc dalolását. Megérdemli ez a műsor, hogy továbbra is telt házakat vonzzon minden vidéki szabadtéri színpadon, mert valóban mindenki megtalálja benne a kedvére valót: népdalt, csárdást és balettot, s főként a humort, a derűs, de nem öncélú, friss humort, elsősorban Tamási Áron és Szabó Pál ízes írásaiban. Ha a fővárosiaknak megér egy estet a „Pest megér egy estet” műsora a Margitszigeten, legalább annyira megéri a vidékieknek a „Tegnap aszszony, ma menyasszony” új fajta népszínműre emlékeztető előadása. Egyben megmutatja azt is, merre kell haladni tovább, nemcsak a szabadtéri színipadok nyári műsoránál, de év közben is. Mari néni (Völcsey Rózsi) éppen fegyelmezi Gergely bácsit (Balázs János) ? Goethének, a németek legnagyobb költőjének egy szelle*mes megállapítása szerepel mai rejtvényünkben. ^ Vízszintes: 11. Goethe mondásának első sora (zárt kockában: GY). 12. Ki- sebb kerületek kormányzóinak 4 címe volt a törököknél. 13. Fey városi énekes művész. 14. Színe- java, ismert francia szóval. 15. Meghatározott papírnagyság. 16. Csorog róla a veríték. 17. Elvesz. 18. A kecskére emlékeztető alpesi állat. 20. Soproni Labdarúgó Egyesület. 21. Hiányos betű (?). 22. Görög összetételekben hármat jelent. 23. Vándor Ádám. 25. Kislányok haját díszíti. 27. V. Egymást követő magánhangzók. 28. Szemrevaló, csinos. 30. Éle- medett korú. 31. Osló középső része! 32. Lovas katona. 33. O. G. 34. Minden szót helyettesít. 35. Beképzelt, öntelt. 37. Lakat. 39. Valakit valaki ellen hangol. 41. Testrész és szeszesital. 43. Belgrád hegysége. 45. Megtiltom! 46. A szájüreg mögött helyezkedik el. 47. A tenger vizének süllyedése. 48. Magot szór a földbe. Függőleges: 1. Pihenőhely. 2. Arany János. 3. Bolond. 4. Festék. 5. Derék, jóravaló — németül. 6. Itt a po Vy ház, hajtsd le! 7. Sirdogál. 8. Déli látvány a legelőn. 9. Mi- 4 dőn — németül. 10. A levél hangzja. 11. Ellátja a jószágot. 12. Goethe mondásának második sora (zárt kockában: Y). 16. Határrag. 17. Kereskedelmi alkal- 4 mazott. 19. Mint a függ. 7. sor. 20 Dohányzik. 24. Község Ko- Vymárom. megyében. 26. A. S. 28. A költő nyelvén fúj. 29. Vendég,maraczoló Mun. 31. Színekkel bevon. 32. Éljenzés. 34. Zamat. 36. Lendület. 38. Férfinév. 40. Sonkaszélek. 42. A levegő királya. 43. Becézett szülő. 44. Mélyebb női hang. 47. A két szélén alkalmas (7). 48. V. S. Beküldendő Goethe mondásának megfejtése 1960. augusztus 12-ig. A megfejtők között könyvjutalmat osztunk szét. A legutóbbi számunkban közölt rejtvény helyes megfejtése: „ ... annál az érzésnél, mely rém vár semmiféle viszonzást.” Jutalmazott megfejtők: Bene Vince, Szomolya, Hengl Nándor, Babarc, Fülöp Piroska, Királyegyháza, Baraczka Orsolya, Öttevény, Jeney Dezső, Sopron, Juhász András, Debrecen, Honti Ferenc, Nagykanizsa, Balogh Béláné, Tamási, Sebestyén Márta, Madaras, Illés Hajnalka, Kisalag. TANÁCSOK LAPJA Szerkesztő: Perlai Rezső. Szerkesztésde és kiadóhivatal: Budapest VII . Lenin krt 8—11. Telefon: 221—285 Felelős kiadó: Sala Sándor, Nyomta: Szikra Lapnyomda Budapest. Terjeszti a Magyar Posta.