Tarjáni Acél, 1971 (21. évfolyam, 1-53. szám)

1971-01-01 / 1. szám

A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÖT ÉVF., 1. SZÁM­ÁRA: 30 FILLÉR 1071. JANUÁR L Hatékonyabb időszak küszöbén írta: Antal Gyula vállalati igazgató­ z 1070-es év vége több szempontból is nevezetes SVA fordulópontnak számít. Befejeződött a harmadik ■ 5 éves terv és befejeződött az 1968-ban megindí­tt­a­tott gazdasági reform előkészítő szakasza. (És ezekből nyilván következik egy olyan új perió­­d —­*<­dusntak a megindítása, ami nemcsak a IV. ötéves­­ kezdetét, hanem a gazdasági rendszernek is egy újabb, tettebb szakaszát jelenti. Ha az elmúlt időszakok eredményességét vizsgáljuk, ak­­r igen sok pozitív sikeres vonást fedezhetünk fel, de né­­my területen hiányosságokról, elmaradásokról is képet kuthatunk. A III. ötéves terv időszakában a vállalat kereken 280 millió forint értékű beruházást hajtott végre, aminek révén magunk tovább korszerűsödött. Új üzemegységek épültek ki, arszerű üzemi csarnokok hirdetik gyárunkban is a tech­­kai fejlődés látható jeleit és gyártmányszerkezetünkben is­­jelentek az ipari struktúra változását hirdető korszerű mékek. E fejlesztések révén mintegy 15 százalékkal növe­­lett a vállalat árbevétele, de ennél is lényegesebb, mint­­,­ 90 százalékkal emelkedett a vállalati nyereség. E nye­­rségnövekedés révén dolgozóink átlagos évi mintegy 3 ezer forinttal emelkedett a tervciklus jövedelme folyamán. vállalat részesedési alapja, ami lényegében a juttatások veteségeit szabja meg, a gazdasági reform harmadik évé­n­ megduplázódott. Jelentős mértékű fejlődést sikerült biztosítani szociális, észségvéd­elmi viszonylatokban is. Soha olyan nagymérté­­tű tarozást, újjáépítést és korszerűsítést nem végeztünk a­­ telep épületein, mint az utóbbi években. Megjelent balati lakásokban is a földgáz és ezzel jelentős mérték­­e­n sikerült megkönnyíteni elsősorban a dolgozó nők és a nádanyák második műszakját. A társadalmi fejlődés jelei is kimutathatók vállalatunk tében. A kollektív szerződés biztosítja a törzsgárda tyagi és erkölcsi elismerésének feltételeit, de ezen túlme­­en az ív..;ni,, joí do.go^a.. , i pi»».sz.tbadí­ agot, mkaidő-kedvezményt és jelentős anyagi juttatást biztosi­­ttunk. Fejlesztettük az üdülőhálózatot és Berekfürdő bö­­tése után ez évben megkezdtük a mezőkövesdi Zsórifür­­ön is vállalati dolgozóink üdültetését. Az 1970-es évnek nagy reményekkel indultunk. Nem si­­kertelen ez az esztendő, hiszen ez évben is tovább növeltük a vállalat jövedelmezőségét, tovább emeltük dolgozóink ki­esését, javítottuk a munkakörülményeket és megindítottuk azt a komplex fejlesztést, ami hosszú tervezgetés után a ha­zalmű rekonstrukciójához vezet. Éves tevékenységünkre rá­nyomta bélyegét a létszámhiány, amit — ha őszinték akarunk lenni — úgy is megfogalmazhatunk, hogy az előrelátás bizo­nyos mértékű hiányosságaiból következett be. Hamarabb észre kellett volna vennünk a környezetünkben végbemenő változásokat. Hamarabb kellett volna intézkedéseket ten­nünk a termelékenység jelentős növelésére és a munkaerő­struktúra összetételéhez való igazodásra. Az év közben megtett intézkedések jelentős mértékben enyhítették a rend­­kívül nagynak induló veszteségeket és ennek következtében lényegében kedvezően befolyásolták az 197­1-es év eredmé­nyeit. Itt é­ppen a fentebb említett probléma kapcsán kell megállapítanunk, hogy a vállalati kollektíva még nem minden tekintetben tette magáévá a gazda­sági reform szellemét és nem él még megfelelő­en az önállósággal, ami a vállalatok részére biz­tosított keretek között szükségszerű lenne. Ma is jelentős mértékűek azok az elvárások, amelyek a felsőbb tervek beavatkozását igényelnék. Tudomásul kell vegyük, hogy saját területünkön magunknak kell megszervezni mun­­kánk végrehajtását és csak annyit oszthatunk el magunk között, amennyit saját produkcióink alapján biztosítottunk, okozottan követeli tőlünk ezt a szellemet az 1971-es évben elinduló IV. ötéves terv. A gazdasági reform előkészítő éveinek lejártával egy lnyegesen szigorúbb gazdálkodási időszak következik. A türelmi idő lejárt és a tényleges tevékenység, a tényleges eredmény lehet alapja a további felemelkedésnek. A vállala­ti tervek szükségszerűen tartalmazzák is azt az emelkedést, amit a párt, a kormányzat, nem utolsósorban a X. pártkong­resszus szelleme diktál társadalmunknak. Mi is tervezzük a termelés növekedésének évi átlagos 8—9 százalékos növeke­dését és még ennél is nagyobb, mintegy évi 10 százalékos nyereségnövekedésre gondolunk. Rendkívül kemény felada­tot szab a vállalatokra a szabályzók módosításából adódó úgynevezett hatékonysági mutató bevezetése. Ettől a haté­konysági mutatótól függ a dolgozók keresetnövekedésének mértéke. Két tényezőt kell itt figyelembe venni: a nyere­séget növelni, és a létszámmal rendkívül okosan gazdálkod­ni. E kettő összhangjából teremthető meg az az eredmény, ami a hatékonyság, termelékenység növekedése révén biz­tosítja a szükséges fedezetet a kereset növekedéséhez. El­osztani csak annyit lehet, amennyit megtermelünk. Ha ke­veset termelünk, keveset oszthatunk fel, emeljük, hogy dolgozó kollektívánk, de elsősor­­­­ban vezetőink magukévá tudják tenni ezt a szem­léletet és biztosítani tudják a vállalati célok, de ezen túlmenően a társadalmi célok valóra váltá­sát is. Ez alkalommal mondunk köszönetet vál­lalatunk minden dolgozójának, társadalmi aktí­váinak azért az önzetlen munkáért, amivel a vállalat eddi­gi eredményes munkáját segítették. De a jövő feladatainak ismeretében áldozatkész munkát várunk a jövőben is, kö­zös célunk végrehajtásához. A vállalat minden dolgozójának és kedves családtagjainak boldog új esztendőt kívánunk. E P­ Ünnepi nagygyűlés, koszorúzás, emlékműavatás Salgótarján felszabadulá­sának 26 éves évfordulójáról ünnepi ülésen emlékezett meg az MSZMP és a KISZ városi bizottsága és a városi tanács. Az ünnepi ülést kö­vetően nagyszámú részvevő jelenlétében a megyei, járási és városi mozgalmi,­ társa­dalmi és tanácsi szervek, va­lamint a fegyveres erők kép­viselői megkoszorúzták a szovjet hősi és a felszabadu­lási emlékműveit. A december 22-i megemlé­kező ünnepség Forgács-bányatelepen részeként emlék­művet avattak. A szovjet hősi emlékmű a város szélén áll, azon a helyen, ahol hu­szonhat évvel ezelőtt az el­ső szovjet katona átlépte a város határát. 1971-ben k­étezer tonna rúdacél a Szovjetuniónak A karácsonyi ünnepek előtt tért haza 8 napos moszkvai útjáról Papanitz István, vál­lalatunk kereskedelmi osz­tályvezetője. A szovjet fővá­rosban a METÁLIMPEX Külkereskedelmi Vállalat két­­ képviselőjének kíséretében aláírták a Promsirioimport Külkereskedelmi V­á­ll­al­a­tnál az 1971. évre szóló rúdacél­­export megállapodást. A szerződés értelm­ében jö­vőre a II—III—IV. negyed­évben kétezer tonna rúdacélt szállítunk majd ládába cso­magolva a Szovjetuniónak. Az összmenny­iség hét méretből tevődik össze. Ebből négyet gyártási hosszban, hármat pedig fix hosszban rendeltek meg. Éppen a fixihossz előál­lítása ró majd nagyobb fela­datot a rúdhúzó üzemre. En­nek ellenére a korábbi ta­pasztalatok alapján minden bizonnyal eleget tudnak majd tenni az­ előírt kívánalmak­nak. A Vil­lm­­osüzem­nél is megválasztották a műhelybizottságot December első felében vál­lalatunk 18 műhelybizottsá­gánál más. A megtörtént a tisztúji­vill­amosüzem­nél az elmúlt héten műhelybizottság került sor a választásá­ra. Az üzem szervezett dol­gozói az újjáválasztott mű­­­helybizottság élére Telek Gyula elvtársnak szavaztak bizalmat, a titkári funkciók betöltésére. A nőkről való gondoskodást bizonyítja az is, hogy válla­latunknál az utóbbi években egyre több olyan munkahe­lyet létesítettek, ahol a gyöngédebb nem foglalkoztatását biztosítják. Ilyen a bálakötöző huzalcsévélő is Újévi beszélgetés Ürmössy László elvtárssal Nagyon tartalmas és igényes ötéves terv előtt állunk Jelentős lépést teszünk előre a gyár korszerűsítésében — Versenyképes termékek jelennek meg — Korsze­rűbb munkakörülmények — Javítjuk a vállalat jöve­delmezőségét — A hatékonyabb munka jó alapot te­remt az életkörülmények további javításához Már hagyománya van annak, hogy az évskála fordulá­sával gyárunk vezetői a lap útján tájékoztatják dolgozóin­kat, hogy mit várhatnak a jövőtől. A X. kongresszus és a IV. ötéves terv további határozott fejlődést sejtet, de hogy a mi viszonyainkra konkrét számokban kapjunk választ a jövő kérdéseire, ezúttal Ürmössy elvtárshoz, a vállalat mű­szaki igazgatóhelyetteséhez fordultunk tájékoztatásért. A X. kongresszus hang­­jából is kicsendült, hogy ISS:És tovább szépülő életünkre csak az biztosíthat jogot, ha előbb teljesítjük köte­lezettségeinket. Ürmössy elvtárs miben látja azo­kat a konkrét feladato­kat, amelyek dolgozóink életkörülményeinek további javulásához bizosítanak alapot? — Ez a kérdés valóban ak­tuális, hiszen nemcsak új esz­tendőbe lépünk, hanem egy nagyon tartalmas ötéves terv előtt is állunk. Mielőtt azon­ban az üzem sajátos adatait említeném, fontosnak tartom megemlíteni a IV. ötéves terv állami irányszámait. Országo­san az ipari termelés növeke­désének évi mértéke 6—7 szá­zalékos lesz és ez azt jelenti, hogy öt év alatt 32—34 száza­lékkal növekszik az ipari ter­melés. A kohászat termelés­növekedését évi 4—5 száza­lékra tervezték, ami a IV. öt­éves tervben 22—23 százalék­nak felel majd meg. A nem­zeti jövedelem növekedésének mértéke évenként öt és fél hat százalékos lesz, de az ipartól évenként 7 százalékos hozzájárulást várnak. Egyik legfontosabb feladat, hogy a termelékenység növekedése 75—80 százalékban fedezze a termelés fejlődését. Az ipar fejlődési struktúrá­jából bennünket is érzékenyen érint­ az építőipar fokozott fej­lődése, s az is elsősorban a huzaiáruik oldaláról. Érdekel­tek vagyunk a közúti jármű­­progra­mban, a hazai felfejlő­dés, a KGST-országok fejlesz­tési programja szempontjából. A szovjet FIAT-programhoz való bedolgozás máris jelen­tős igényeiket támasztott a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekkel szemben is. a Milyen új vonások vár­hatók a vállalati gazdál­kodásban, amelyek az üzemeket, brigádokat vagy egyes dolgozókat is érintik? Ami a vállalatra vonatko­zik — mondotta Ürmössy elv­társ — az lényegében a vál­lalat minden dolgozóját sze­mélyesen is érinti. 1971-től kezdve fizikai és műszaki dol­gozókra egyaránt nagyobb fe­lelősség hárul. Szeretném hangsúlyozni, hogy az életbe lépő gazdasági szabályozók hatása az állami célok irányá­ba tolja el a gazdálkodási fel­adatokat. Jó lesz tehát, ha az év elejétől kezdve mindenki még jobban a gazda szemével nézi és segíti a gyárra háruló feladatokat. A vállalat távlati tervei jóval milyen konkrét feladato­­t so­kat tűztek ki a dolgozók elé? — A hosszútávú terveink­ben olyan programot állítot­tunk a gyár kollektívája elé, amely biztosítja a vállalat ter­melőerőinek fejlődését, lehe­tővé teszi a versenyképes ter­mékek megjelenését, amely korszerű munkakörülményeket teremt, javítja a vállalat jö­vedelmezőségét,­ elősegíti dol­gozóink anyagi felemelését és életkörülményeinek javulását, mindemellett fokozza a dolgo­zók szociális ellátottságát is. Szeretném mindjárt hozzá­tenni, hogy terveink szerint a vállalat bruttó állóeszköz-állo­mánya a beruházások hatásá­ra kb. 30 százalékkal növek­szik. A forgóeszközök évi át­lagos állományát mintegy 5 százalékkal emeljük. Terme­lésünk pedig 5 év alatt men­­­nyiségben 35, értékben pedig 43 százalékkal emelkedik. Em­lítést érdemel még, hogy a termékek végtermékmutató­j­a hozzávetőlegesen 20 százalék­kal nő. Ez egyértelműen jel­zi, hogy az eddiginél lényege­sen több, magasabb készült­ségi fokú termék hagyja majd el üzemeinket. Nagyon fontos (Folytatás a 3. oldalon.)

Next