Tarjáni Acél, 1980 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1980-01-04 / 1. szám
A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. ÉVF., 1. SZÁMÁRA: 80 FILLÉR ------ 1980. JANUÁR 4. Külföldi és hazai megrendelők lekötötték az éves kapacitást Versenyképes termékekkel készültünk 1980-ra Növeljük az értékesebb termékek arányát • Tovább emeljük az exporttermelést A zavartalan termelés egyik, feltétele a rendelésállomány biztosítása. Ennek érdekében a gyár kereskedelmi szakemberei évről évre eleven kapcsolatot alakítanak ki a hazai és külföldi vevőkkel egyaránt. Az idei igényekkel, üzletkötésekkel kapcsolatos felméréshez, előkészítéshez időben hozzáláttak. E folyamatban különös hangsúlyt kapott a népgazdasági egyensúly megteremtésére való törekvés, a gyártmányszerkezet korszerűsítése következtében eladásra kerülő jobb árfekvésű termékek arányának helyes kialakítása, a gazdaságossági szempontok figyelembevétele. Ezek után megkérdeztük Pap János kereskedelmi igazgatóhelyettest, hogy a rendelésellátottság szempontjából milyen reményekkel vághatunk neki az 1980-as esztendőnek? Lekötött árualap — A kérdésre egyértelműen lehet válaszolni. Kedvezőek kilátásaink, hiszen a felajánlott árualapot rendelésekkel lekötötte a bel- és külkereskedelem — vette át a szót Pap János. A tervek szerint mennyiségben mintegy két százalékkal gyártunk majd több terméket, mint az 1979-es tény. Így 1980-ban mintegy 245 ezer tonna szalagacélt, hegesztett csövet, kovácsolt terméket, öntvényt, valamint ’nuzalárut szállítunk a hazai és külföldi felhasználóknak. Azonban a teljességhez tartozik, hogy a gépalkatrészek mezőgazdasági családjához tartozó cikkekből — boronatárcsa, szántóvas, kormánylemez —, továbbá görgős pályából nem látszik biztosítottnak az éves rendelésállomány. — Az 1980. évi rendelésállomány összetételében több változás is fellelhető az 1979- sel szemben, így ami különösen szembetűnő: kovácsolt és sajtolt termékekből újabb piacokra adunk majd fel küldeményeket. Különben ami az összes exportot illeti, ott sincs gondunk. A külkereskedelemnek felajánlott árualap leterhelt. A tőkéspiacra, közel 47 ezer tonna export szállítását célozzuk meg. A már említett kovácsolt és sajtolt termékeken túl hegesztett csőből, valamint a COa-es védőgázas hegesztőhuzalból is többet kell exportra előállítani. Csőből Iránba, Svéd-, valamint Finnországba is küldünk tételeket. #Új vonás —. Az eddiginél célszerűbb program kialakítása, a kedvezőbb rendelésállomány biztosítása céljából nem csupán a vevőkkel, külkereskedőkkel folytatunk alapos, széles körű eszmecserét, hanem a termelő gyárrészlegekkel is. Éppen ez jelenti munkánkban az egyik új vonást. Átgondolt véleménycsere alapján igyekeztünk jól felkészülni az 1980-as év magasabb feladataira. Hiszen számunkra sem mindegy, hogy miből és mennyit gyártunk. Szem előtt tartva a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a kormány határozatait, utasításait az a célunk, hogy a hazai szükségletnek megfelelő, jó minőségű termékeket állítsunk elő, amelyek egyben nemzetközileg is kiállják a próbát, versenyképesek, s biztosítják a termelés dinamikus fejlődését. — Az említettekből kitűnik, hogy 1980-ban is fő feladatunk lesz a belkereskedelmi igények, továbbá a közvetlen vevők által támasztott követelmények kielégítése, valamint az exportterv teljesítése. A dollárbevétel növelése érdekében további erőfeszítésre lesz szükség. Ugyanakkor az eddiginél jobban előtérbe kerül majd a szocialista export arányának növelése is. — Kereskedelmi politikánk formálásában, alakításában sok tényező együttes hatására kell tehát figyelnünk. Ehhez természetesen megbízható információk szükségesek, de sok függ az üzemek tevékenységétől is, hiszen a gyors reagálás, a pontos határidős próbaszállítmány, a kifogástalan minőség, alapját képezheti a bizalomnak, az üzletkötésnek, a piacok megtartásának. • Sokat várunk a csőredukáló berendezés üzembe helyezésétől is. Mi, kereskedők számítunk arra, hogy valóban beváltja majd a hozzáfűzött reményeket a telepítésre váró géppark és akkor bérmunkában exportot gyárthatunk. Új vonásként jelentkezik munkánkban továbbá, hogy hat hónap elteltével az árak és egyéb tényezők figyelembevételével mélyrehatóan felül kell vizsgálni, mennyire sikerült teljesíteni a meghatározott célokat. Amennyiben szükséges, úgy időközben is változtatni kell a korábban meghatározott programon, célkitűzésen. Adott a lehetőség — Összegezve kiemelném, hogy 1980-ban a gazdaságosan előállítható, jó árfekvésű termékek részaránya javításával mintegy kétszázalékos mennyiségi, illetve több mint hatszázalékos értelmi nvekedést szeretnénk elérni. Erre a pluszra adott a lehetőség, összehangolt, fegyelmezett munkával elérhető, fejezte be szavait a kereskedelmi igazgatóhelyettes. Még jobban, még szervezettebben Az idei megnövekedett feladatokat a korábbinál sokkal szervezettebb, fegyelmezettebb munkával tudjuk teljesíteni. Ennek tudatában látott munkához január 2-án gyárunk kollektívája. Bizony, fő követelmény, hogy napról napra ütemesen tegyünk eleget mind belföldi, mind export szerződéses kötelezettségeinknek. Január 2-án, az év első munkanapján a hideghengermű, valamint a kovácsold és öntöde gyárrészleg sportnyelven szólva, jó rajtot vett. Mind a hengerészek, mind a kovácsok túlteljesítették a napi előirányzatot. A huzalmű, valamint kisterenyei gyáregység viszont elmaradt a várakozástól. Az előbbi részleg 90,7, az utóbbi csupán 40 százalékban teljesítette napi tervét. Ebből következik, hogy a vállalat összteljesítménye január 2-án még a 92 százalékot sem érte el. A termelők 837 tonna készárut gyártottak. A szállítók 569 tonna készárut pakoltak vasúti kocsikba és indították el az első küldeményeket hazai és külföldi piacokra. Az év első munkanapján az ötletemberek benyújtották első újítási javaslataikat is, melyeknek hatása minden bizonnyal kedvezően érinti majd a költségek alakulását, az import csökkentését. Reggel 8 óráig Fekete László, Buday László, Csuka Gábor, valamint Antal András két újítást nyújtottak be. A háromfős kollektíva a szalagpolírozó drótkefehenger tőkés helyett szocialista exportból történő beszerzését javasolja. Az utóbbi újító javaslata a CD-es védőgázas hegesztőhuzal-gyártással tol. Műanyag helyett kapcsolófémlemez dobok alkalmazását jelöli meg. Az első nap krónikájához tartozik még az a jó hír is, hogy ezúttal nem volt baleset a vállalatnál. Bár csak így telne el az egész év. A nőket is jól lehet alkalmazni a forgácsolószakmában. Erről tanúskodik Pap Gyuláné tevékenysége is, aki mint gyalus hosszú ideje becsülettel helytáll a szerszámkészítő gyárrészlegben. Soltész István és Csépányi Sándor elismerő szavait. Célratörő gazdálkodás évét hagytuk magunk mögött Az 1980-as szabályozás az értelmesebb gazdálkodásra ösztönöz Vállalatunknál már hagyományos, hogy egy-egy gazdasági év befejezésével összehívják a gyár elsőszámú vezetőit, hogy a vezérigazgatóság velük együtt áttekinthesse az év munkáját. Az 1979- es év zárszavát Ürmössy László vezérigazgató és Szilágyi Dezső, a nagyüzemi pártbizottság titkára a gazdasági és politikai munka külön-külön, de tartalmában azonos nézőpontjából közelítette meg. Ez a zárómegbeszélés annyiban különbözött az évközi operatív megbeszélésektől, hogy ezúttal a Technika Háza terített asztalain egy-egy kancsó piros bor is volt. A vezérigazgató és a pártbizottság titkára egyaránt a sikeres évek közé sorolta az 1979-es esztendőt. Hozzátették azonban, hogy a külgazdasági nehézségek kényszerítő hatására feszítések és szorítások kísérték végig az évet. S bár a vállalati nyereségtervtől mintegy 20 százalékkal elmaradtunk, a gazdálkodás terén valamiféle új, kedvezőbb szemlélet és gyakorlat kezdődött el. A népgazdasági egyensúly és fizetési mérleg javítása szigorításokat követel az országos és vállalati gazdálkodásban. Romlottak a cserearányok, s érezhetően romlott a szállítási fegyelem is. koksz- és ötvözőanyag-ellátás nagy nehézségek elé állította a kohászatot. Az anyag- és energiaárak emelkedése az egész országot, közöttük a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket is arra késztette, hogy fokozottabban tegyen eleget az anyag és energia ésszerű és takarékos felhasználásának. Ahol lehetőség adódott, mindenütt csökkenteni kellett a költségeit. S e téren termelés gyárunk dolgozói kedvező eredményeket mondhatnak magukénak. Az ország vezetői is úgy értékelik, hogy 1979-ben valami megkezdődött a népgazdasági egyensúly és a fizetési mérleg kedvezőbb alakítása terén. A kohászat kedvező exportlehetőségeket tett, s várakozáson terem40 százalékkal növelte felül az 1979. évi dollárbevételét. A gépipar is ezúttal első ízben teljesítette maradéktalanul az exportkötelezettségét. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek az ésszerű gazdálkodás érdekében 10 százalékkal csökkentette készletszintjét. Az anyag- és energiatakarékossági tervet csakúgy mint a szervezési, intézkedési tervet sikerrel valósította meg. Ez tette lehetővé, hogy a nehézségek ellenére az anyag- és energiaárak egész gazdálkodásunkra kedvezőtlenül ható ténye mellett várhatóan 250 millió forint körüli nyereséget tudott elérni. Ezzel a kohó- és gépipari vállalatok legjobbjai közé került. Ürmössy László vezérigazgató a gyár vezető gárdájának, s rajta keresztül a vállalat egész munkáskollektívájának tolmácsolta Soltész István miniszter és Csépányi Sándor miniszterhelyettes elismerését. Amikor előretekintett mind Ürmössy, mind Szilágyi elvtárs, arra hívta fel a gyár vezető gárdájának figyelmét, hogy 1980. a gondosabb és keményebb munka, s egyben az új lehetőségek esztendeje lesz. A XII. pártkongresszus és a felszabadulás 35. évfordulójára készülve meg kell alapoznunk a VI. ötéves terv előkészítését. A gazdálkodás újraszabályozott körülményei között eddigi eredményeink megőrzésére, az életszínvonal megszilárdítására kell törekedni. Ehhez azonban tovább kell munkálkodnunk a fizetési mérleg javításán, az importcsökkentő és a gazdaságos exportnövelő feladatokon. Az új termelői árrendszerben a kohászati alapanyagok mintegy 15 százalékkal növekszenek. Gyárunk 1980-tól a szabadáras rendszerre tér át, amelynek keretében a piaci értékítéletnek kitett árpolitika érvényesül. Kulcskérdésnek kell tehát tekinteni a lehető legészszerűbb költséggazdálkodást, a veszteségforrások feltárását, az anyaggal és energiával való legtakarékosabb bánásmódot és a munkaerővel való ésszerű gazdálkodást. Csökkentenünk kell az importot és tovább növelni a gazdaságos export arányát, közöttük a süllyesztékes kovácstermékeket, a kisterenyei hegesztett csövet és a jó árfekvésű hidegszalagokat. A gyár vezetői arra emelték poharukat, hogy 1980-ban továbblépnek a gazdálkodás országosan is megkívánt sikereinek útján. Orosz Béla A vállalat vezetése nagy várakozással tekint a kisterenyei gyáregység idei munkája elé. Az eredményes termelés és gazdálkodás szempontjából nagyon fontos, hogy a terenyei gárda maradéktalanul teljesítse idei tervfeladatait. Felelősséggel minden fillérért! MINIDEM PERC DRÁGA Még nem érzékelhető a takarékos telefonálás — Fontos lett az időtényező — Csak indokolt esetben telefonáljunk Az ősszel kiadott vezérigazgatói takarékossági intézkedési terv számos egyéb feladat mellett felszólított a telefonbeszélgetések költségeinek ésszerű csökkentésére is. Felsorolva mindazt a tennivalót, végre kell hajtani, ha csökkenteni amit elkerülehetetlenül kívánjuk a telefon költségeket. Az intézkedési terv kiadása óta eltelt időszak még nem hosszú — három-négy hónap —, azonban már meg lehet kísérelni a telefonköltségek csökkentésére vonatkozó intézkedés végrehajtásának tapasztalatairól beszélni. A telefonokkal kapcsolatos kérdések az igazgatási főosztályon a titkos ügykezelési osztályhoz tartoznak, s ezért is kérdeztük a tapasztalatokról Nemes Béla osztályvezetőt- Az osztályvezető elmondta, hogy jelentősebb költségmegtakarításról még nem lehet beszélni. Noha a vezérigazgatói takarékossági intézkedési terv hónapok óta érvényben van, nem lehet tapasztalni túlzott törekvést ennek a betartására. Vagyis, nem érzékelhető még kellően, hogy takarékosan bánnak a telefonnal. Megtudtuk, hogy azóta is előfordultak a sürgős, az igen sürgős és az azonnali minősítésű hívások, tapasztalható még a hosszadalmas beszélgetés. Csupán egyetlen nap telefonbeszélgetéseinek a kigyűjtése a következő képet mutatja: Összesen 46 vidéki, fővárosi hívást kértek a telefonközponttól. Ebből 2 hívás volt sürgős, 15 igen sürgős, 4 pedig azonnali igényű Előfordult azonban olyan nap is, amikor 10 azonnali telefonhívást kértek a központtól. Ha meggondoljuk, hogy minden minősített hívás többszörös díjú — az azonnali például tízszeres —, ugyanakkor hosszadalmasan is beszélünk, csillagászati összegeket fizethetünk ki telefonszámlára. Olyan eset is gyakori, hogy egy személy naponta többször is hívja ugyanazt a vállalatot, vagy vagy intézményt, például egy irodából külön-külön meghívják ugyanazt a vállalatot. költségeket növeli az is, amikor valaki meghívott egy partnert, ugyanakkor eltávozott a helyéről és helyette senki sem intézte az ügyet. Tiszta pénzkidobás, ami a figyelmetlenségből, fegyelmezetlenségből fakad. Az új városi crossbar-telefonközpont működésével anyagilag még csak szigorúbb lett a helyzet. Az időtényező még fontosabb lett, mint eddig A vállalati kézi kapcsolású telefonközponton átmenő hívásokban is sokkal nagyobb pontosságra fegyelmezettségre, van szükség, mint eddig. S, ha a hivatalos beszélgetésekre érvényes, hogy csak indokolt esetben beszéljünk telefonon és pontosan tartsuk be az új városi telefonközpont megkívánta technikai teendőket, ez még nagyobb fontosságot nyer a helyi beszélgetések esetében. Nagyobb és felelősségteljesebb feladat hárul a helyi telefonközpont dolgozóira. Egyrészt azért, mert az új központ modern technikai feltételeit kell egyeztetni az elavult, agyonhasznált vállalati központ technikai feltételeivel, másrészt nagyobb szakértelemmel — sőt, bizonyos nyelvismereti követelményekkel —, kell feladatukat megoldani. Mindemellett figyelmesen, gyorsan és nagyon udvariasan. Ez utóbbihoz azonban hogy ez nemcsak hozzátesszük, a telefon- központosokra vonatkozik, hanem mindenkire, aki telefonál. Közös érdek minden költség csökkentése, a telefonköltségé is jobb szervezéssel, gyorsasággal, a levél és telex útján történő ügyintézéssel lehet ezt elősegíteni. Noha a telexezés sem olcsóbb mulatság, különösen ha itt sem tanultuk még meg a céltudatosan rövid ismeretközlést.