Tarjáni Acél, 1986 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1986-01-03 / 1. szám

io TAR­JÁN­I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. ÉVF., 1. SZÁM ÁRA: 1.30 FORINT 1986. JANUÁR 3. Nyolc nap alatt 4000 tonna árut szállítottunk ki Szervezett szállítási és javítási munka folyt a munkaszüneti napok alatt Az elmúlt 11 napot dolgo­zóink közül döntő többségé­ben kényelmesen töltötték el. A korábban ledolgozott munka lehetővé tette, hogy sokan a kedvük szerint tölt­sék idejüket, pihenéssel, mű­velődéssel, szórakozással. Ámde a gyár élete nem állt meg ebben a hosszúra nyúlt munkaszünetben sem, mert sokan tették a dolgukat az ünnepek között is. A fokozott biztonsági szol­gálatot elrendelő vezérigaz­gatói intézkedés alapján karácsony előtt meghatároz­ták a feladatokat az érdekelt gyárrészlegek és főosztályok, hogy biztosítsák a feltétele­ket a gyárban a január 4-i zavartalan termelés beindítás érdekében, ugyanakkor el­végezzék a tervezett javítá­sokat, gyorsan cselekvő ja­vítási ügyeletet biztosítsanak azoknak, akik munkával töl­tötték ezeket a napokat is. Számosan dolgoztak az ün­­nepek között. Nagy feladato­kat oldottak meg a szállítási főosztály dolgozói, akik a nap alatt — átlagosan 30 fő­­ dolgozott naponta — 4000 tonna terméket raktak va­gonba, hogy még 1985-ben ki­szállítsák a hazai és a kül­földi megrendelőknek. Amint ezt Kalocsai Ferenctől, a készáruraktárak vezetőjétől megtudtuk, 160 vagont pakol­tak meg a szállítás emberei különféle termékekkel. Lelkesen dolgoztak a rak­tárvezetők, a rakatók, a fel­­pakolók, a gépkocsivezetők s az alkalmazotti állomány, h­ogy a korábban objektív okok miatt megemelkedett készárumennyiséget a szo­kásos 4—4,5 ezer tonnára ál­lítsák be. Nos, ezt sikerült megoldani, mert nagy örö­mükre a MÁV folyamatosan kielégítette a kocsiigényeket, sokat segített a kedvező idő­járás, ugyanakkor a tar­goncajavító műhely ügyele­tesei azonnal megjavítottak minden elromlott targoncát. „Köszönet a MÁV-nak­ és az üzemfenntartásiaknak a maximális támogatásért, de köszönet gozónknak minden egyes dal­a helytállásért. Csakis így lehetett a felada­tokat megoldani, s az ös­­­szes kiszállítható exportot kiszállítani a vállalattól’­ — mondta Kalocsai Ferenc, aki­től azt is megtudtuk, hogy az 1985. évi exporttervet nemcsak teljesíteni sikerült, hanem túl is teljesítettük. A szállításiak munkaked­­vét még az­ sem vette el, hogy az előzetes kérés, fi­gyelmeztetés ellenére, sem volt három napig meleg vizük, hogy az izzasztó mun­ka után tisztességesen sem tisztálkodjanak. Meg kell emlékezni az üzembiztonsági osztály dol­gozóiról, akik terv szerint biztosították a zavartalan munka- és mozgási feltéte­leket, az üzemfenntartás dolgozóiról, akik mintegy négyszázan javítási felada­tokat oldottak meg. Az anyagellátási főosztály dol­gozói biztosították a beér­kező alapanyagok fogadá­sát, a kiszállítások zavarta­lanságát. A minőség-ellenőr­zési főmérnökség dolgozói az ellenőrzési és minősítési feladatokat oldották meg. Dolgoztak a vgmk­ fő­mun­kásai, folytak a leltározások, s a leltározások ellenőrzése a belső ellenőrzés részéről. A feladatokban érdekelt gyárrészlegek, főosztályok vezetői — az ügyeleti beosz­tásuktól függetlenül is — többször is bejöttek a gyár­ba ellenőrizni, segíteni a mun­kát. Ügyeletet tartottak vállalat vezetői is, közvetle­­­nül is részt vállalva az utol­só napok feladatainak sike­res megoldásában. El lehet mondani, hogy a hosszú munkaszünetet nem érezte meg a gyár­­ v­aji­pui napok jól szervezett m­un­­kájának — és több körül­mény kedvező — eredményeként alakulásának egyenle­tes, jó munkával, sikeresen fejeztük be az 1985. eszten­dőt. Munkaverseny-gyorsjelentés a kovácsológyárból A korábban meghirdetett jubileumi munkaverseny a vé­geo ez ért. A számvetés minden szocialista brigádnál igen fontos. A kovácsológyár­­r­észlegi szocialista brigádok az eredményeik alapján 12 millió forintos eredmén­­nyel büszkélkedhetnek. Az év elején a 11 szocia­lista brigád úgy tette meg vállalását, hogy rugalmasan alkalmazkodik a piaci igé­nyekhez. Sajnos, nem tudták folyamatosan biztosítani az exportcsákány-rendelés fel­tételeit, így az ott dolgozók egy része elhagyta gyárrészle­­günket, illetve vállalatunkat is. Az időközben felmerült problémákra felhívtuk szocia­lista brigádjaink figyelmét­­, elsősorban segítő szándékkal. A brigádoknál a lemaradások pótlása volt a legfontosabb feladat. Észrevételeiket jo­gosnak ítéljük. Változtatást sürget az idő minden szocia­lista brigádnál. Három szocialista brigá­dunk vállalt társadalmi mun­kát, termelőtevékenységgel szabad szombatokon. Nem kí­vántuk, hogy minden brigá­­­dunk ezt tegye, de ahol erre feltételek biztosítottak szükségesnek láttuk, hiszen társadalmi munka területén nem állunk kiemelkedően. Ennek fontosságát abban is látjuk, hogy ilyen alkalommal olyan berendezések üzemelte­tése is megoldható volt, ame­lyek más alkalommal esetleg létszámhiány miatt állnak. Ilyenek például: a KJH 4-es kulcshenger, esetleg a 3000 mkg-os ellenütő kalapács, ahol a gyártmány összetétele indokolttá tenné az üzemel­tetést —, de lehetne említeni a patkógyártás területét is. Nem hittük azonban, hogy valami csoda folytán megvál­tozik az eredmény lista brigádoknál. Mi a szocia­ciak azt vártuk, hogy minden szo­cialista brigád tegyen meg mindent az év hátralévő nap­jaiban, hogy tovább javítsa gyárrészlegünk, illetve a ki­sebb kollektívák, a szocialis­ta brigádjaink eredményeit. Szocialista brigádjaink több­letnyereség-vállalás vonalán is azon a szinten mint összességében a vannak, gyár­­részlegi eredmények. Ennek javítása érdekében olyan ter­mékek gyártását helyeztük előtérbe, amelyek ennek ja­vításában meghatározóak le­hetnek és a feltételek biztosí­tottak. Itt eddig mintegy 5 millió forintnyi eredményt tudhatnak magukénak szocia­lista brigádjaink. Az újítás évek óta nem kis feladat elé állítja kollektíván­kat. A benyújtott, majd elfo­gadott újítások, ha nem­ old­ható meg saját szintünkön, akkor igen nehezen valósul­nak meg. Ennek ellenére millió körüli eredmény jegyez­­­hető erre a számlára. Az energiafelhasználásból igen jelentős részt gyárrészlegünk, illetve vállalt szo­cialista brigádjaink. Az ener­giafelhasználásokat állandóan figyelemmel kísértük, így nem véletlen, hogy több, mint 1 millió forint megtakarítást tudunk kimutatni. A korábban említett társa­dalmi munkák végzése sem elhanyagolható,­­ hiszen az el­végzett munkák többsége ma már a vállalat területén tör­ténik és nem lebecsülendő a 300 ezer forinton felüli ered­mény. Az elmaradások esetleg egyes brigádonkénti hiányos­ságokra terjednek ki. Azok, akik az átlagon felül állnak csak dicséret illeti, ilyenek a Március 21. Kossuth La­jos Szocialista Brigádjaink. Jelentős az anyagtakarékos­­sági vállalás is. Az egymil­liós eredmény önmagában nem sokat mond. Szocialista brigádjaink az adott lehetősé­geket sajnos, nem minden­­ területen használják ki. Sok olyan anyag kerül a hulladék­ba, amely más területen hasz­nosítható lenne. Ilyen a Ped­­dinghaus darabokénál keletke­zett hulladék, például, amely­nek a hasznosítása a továb­biakban is javíthatná eredmé­nyeinket. — Dombi József —* Munkásgyű­téssel kezdtük az új évet A 11 napos szünet után, az től ma az idei első munka­­óév befejeztével ma reggel a napon munkásgyűlésen kő­­műszak kezdéskor munkás- szöntötték az 1986. eszten­­gyűlést tartottak vállalatunk- sől, amikor a vállalat vezetői Bál. A gyár dolgozói es yeze-­ szóltak az idei feladatokról. < my 0 vállalatirányítás új formájával törekszzünk újabb sikerekre Bemutatjuk az új tisztségviselőket A vállalatirányítás új tor­­nácsot. A 34 tagú irányító meg- A következőkben be­májaként december közepén testület elnökének Nádai 1st- mutatjuk a vállalati­­ tanács , .... . . . . . vezetőit, az új vezérigazgatót a kohászati üzemekben is vant, elnökhelyettesének - közöljük a tanács névre­megalakították a vállalati­ta- Tarján Andrást választották rát: A vállalati tanács elnöke Nádai István 1941-ben, Sal­gótarjánban született. Nős, két gyermeke van. Beosztá­sa: a huzalma gyárrészleg vezetője. Salgótarjáni lakos. Az általános iskolai tanul­mányok befejeztével Nádai István szakmunkástanuló­ként kerül a vállalathoz. A szakmunkásvizsga után vil­lanyszerelő, majd munka mellett tovább tanul, s 1971- ben a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán, az automatika szakon fejezi be legmagasabb tanul­mányait. Időközben az üzemfenntar­tási gyárrészlegben techno­lógus, csoportvezető, mű­szaki osztály­vezető, majd gyárrészlegi főmérnök. A huzalma gyárrészlegben 1984. november 1-től irányítja a gyárrészleg munkáját. ja Nádai elvtárs 1959-től tag­a szakszervezetnek és 1968-t­ól párttag­ Legmaga­sabb politikai iskolai Végzett­sége: Marxizmus—Leniniz­mus Esti Egyetem politikai gazdaságtan szakosító. Több­szörös kiváló dolgozó, s más kitüntetések birtokosa. Szakmai munkáját magas­­ fokú elméleti és gyakorlati tudás jellemzi. Eddigi mun­kaviszonya alatt jól megis­merte a vállalat működését, a tevékenységre vonatkozóan széles látókörű, jól tájéko­zott munkáját a magas fokú lelkiismeretesség, köteles­ségtudat jellemzi. Átfogó po­litikai ismeretekkel rendel­kezik, melyet munkájában jól­ kamatoztat. A politikai és közügyek iránt érdeklődő, társadalmunk iránt elköte­lezett. A tanács elnökhelyettese Tarján András 1947-ben Nagykanizsán három gyermeke született. Nős, van. Be­osztása: a hengermű­gyár­részleg vezetője­ Salgótar­jáni lakos. Tanulmányait 1969-ben fe­jezi be a dunaújvárosi mű­szaki főiskolán, s ekkor ke­rül műbe­ dolgozni a hideghenger­Munka mellett to­vábbtanul s 1972-ben mér­nöki oklevelet szerez- Kü­lönböző szintű irányító mun­kája mellett több szakmai tanfolyamot végez majd a Marx Károly Közgazdaság­­tudományi Egyetem közgaz­dasági továbbképző intézeté­ben tanul.­ja Tarján elvtárs 1969-től tag­a szakszervezetnek és 1973-tól párttag Legmaga­sabb politikai iskolai vég­zettsége: Marxizmus—Leni­nizmus Esti Egyetem politi­kai gazdaságtan szakosító. Többszörös kiváló dolgozó, s más kitüntetések birtokosa. Tevékenysége során nagy szakmai tapasztalatra, meg­felelő vezetői gyakorlatra tett szert, melyet a munkájában si­keresen hasznosít. Széles lá­tókörű, jól felkészült ember. Jó szervező és szak­átte­kintő képességgel rendelke­zik. Higgadt, megfontolt, tár­gyalóképes, önmagával szem­ben igényes vezető. Politikai kérdésekben elkötelezetten, határozottan foglal őszinteségét, segítőkész állást, ma­gatartását, szakmai tudását munkatársai és vezetői nagy­ra értékelik. Tagja a nagy­üzemi pártbizottságnak. A­z Új vezérigazgató Dr. Szabó István 1943-ban született Somoskőújfalun, munkáscsaládban. Édesapja, a nyugdíjazásáig a kohászati üzemek szerszámkészítő laka­tosa volt. Szabó István álta­lános iskola után a salgótar­jáni Stromfeld Aurél Általá­nos Gépipari tanult, majd a Technikumban Kohászati Üzemek Salgótarjáni társadal­mi ösztöndíjasaként műszaki egyetemen villamosmérnöki diplomát szerzett. A fiatal szakember szeptemberétől dolgozott 1967 a vállalatnál mint gyakornok, majd művezető, technológus és üzemvezető-helyettes, ké­sőbb a nagyüzemi pártbizott­ság politikai munkatársa Szakmai munkája mellett szívesen vállalt műszaki­tudományos egyesületi mun­kát, társadalmi megbízatáso­kat. 1968-ban megválasztot­ták az FMKT vállalati tit­kárának. A KISZ-nek 1959-től, a szakszervezetnek 1967-től, pártnak 1971-től tagja. A vál­a­lalat KISZ-bizottságának és végrehajtó bizottságának munkájában 1972-ig vett rész. Munkája mellett rendszere­sen képezte magát. Így 1969- ben beiratkozott a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem Továbbképző Intéze­te által szervezett terv-mate­matikai tanfolyamra, amelyet 1972-ben végzett el eredmé­nyesen. Dr. Szabó István élete 1974. január 1-én vett nagy for­dulatot, amikor az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának munkatársa lett. Eközben to­vább folytatta tanulmányait­ az MSZMP Politikai Főisko­láján, ahol iparpolitikai sza­kos oklevelet szerzett. • Né­hány évvel később, 1977-ben, az MSZMP Salgótarjáni Járá­si Bizottsága titkárának, majd egy évvel később első titká­rává választották meg. Ezt a funkciót, a járás megszűné­séig, 1984. január 6-ig töltöt­te be. Fontos politikai tevékeny­sége mellett is tanult, s 1984- ben egyetemi doktori érteke­zést írt a vállalati gazdálko­dás témakörében. Témavá­lasztásával ismét a kohászati üzemekhez kötődött. A salgótarjáni járás meg­szűnésével dr. Szabó István ismét a megyei pártbizottsá­gon dolgozik, ahol a gazda­ságpolitikai osztály vezetője lesz. Erről a fontos helyről érkezik vissza a kohász­ati üzemekbe — ahonnan lén­ye­­gében elindult — az első szá­mú gazdasági vezető posztjá­ra. Tevékenysége során széles körű és sokoldalú ismeretekre tett szert, s nagy vezetői gya­korlatra. Nagy látókörrel és szakmai és politikai felké­szültséggel rendelkező szak­ember, akit mind a mind a munkatársai vezetői­ tisztel­­­nek. Munkáját eddig számos elismeréssel és kitüntetéssel illették. Többek között tulaj­donosa a Munka Érdemrend arany fokozatának. A vállalati tanács tagjai Dr. Szabó István vezérigaz­gató, hivatalból tagja a ta­nácsnak. A dolgozók választott kül­döttei: Nagy Béla, dróthúzó; Varga János 11, szervező; Bogár Gyula, munkamódszer­átadó; Ratkó Pál, kovács; Koós László, lakatos; Nyer­ges Ottó, csoportvezető; Lip­­ták Tibor,, lakatos; Szorcsi­k Zoltán, műszerész; Hegedűs István ,, csoportvezető; Sza­bó Vilmos tolatásvezető; Gál István, csoportvezető; Fös­vény László, csoportvezető; Papanitz Istvánná, osztályve­zető; Angyalné Hegyi csoportvezető; Longauer Anna. La­jos, technológus; Szemdrődi András, raktárvezető; Szabó László, személyzeti vezető. A vállalat gazdasági veze­tésének képviselői: A szervezeti egységek képviselői: dr. Mészáros Ottó, gazdaságii szakigazgató; Hop­ka László, műszaki szakigaz­gató; Szabó Aladár, személy­zeti és szociális szakigazga­tó; Széky Miklós, áruforgalmi főmérnök; Papp János, minő­ség-ellenőrzési főmérnök; Ná­dai István, a huzalmű gyár­részleg vezetője; Tarján And­rás, a hideghengermű gyár­részleg vezetője; Gubán Mik­lós, a kovácsoló gyárrészleg vezetője; Orosz Béla, a fel­dolgozó gyáregység vezetője; Maiczen József, a szerszám­­készítő gyárrészleg vezetője; Tóth Imre, az üzemfenntartá­si gyárrészleg vezetője. A vezérigazgató által kije­lölt képviselők: Lukács Györgyné, a közgazdasági és tervfőosztály vezetője; Tóth Károly­, a személyzeti főosz­tály vezetője; Langár István, a biztonsági főosztály vezető­je; Mónus Ferencné, drót­hú­­zó csoportvezető; Szabó Ká­roly, a munkaügyi főosztály vezetője.

Next