Tarjáni Acél, 1987 (37. évfolyam, 1-51. szám)

1987-03-27 / 13. szám

TAR­JÁNI VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK*! A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. ÉVF., 13. SZÁM A KA: 1­30 FORINT 1987. MÁRCIUS 27. A NOSZF 70. évfordulója tiszteletére Csatlakozás munk­averseny-felhíváshoz „A részleg hideghengermű-gyár­­hengerdeüzemének öt szocialista brigádja (a pá­­colói Manolisz Glezosz, a lá­gyítói Landler Jenő, a húsz­hengereshez tartozó Aszta­los János, a Quartó henge­rész José Moreira, a DEMAG és a kisgépes hengerészek, József Attila szocialista bri­gádjai) csatlakozik a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. és Salgótarján—Ke­merovo kapcsolatának 20. évfordulója tiszteletére — az Alkotmány Szocialista Brigád által indított verseny­mozgalomhoz. Brigádjaink az 1987. évi, verseny­vállalásait a Quartó hengerlőgép korszerűsítésé­ből adódóan a gyárrészlegre háruló nagy feladatok végre­hajtásának elősegítése érdeké­ben tette meg. Fegyelmezett munkával, a minőségi gyártás javításával hozzájárulunk a Quartó fejlesztése kapcsán keletkező hengerlési kapaci­tásveszteség pótlásához, a minél nagyobb gyárrészlegi eredményesség eléréséhez. Vállalásaink között kiemelt jelentőségűnek tartjuk, a Quarte fejlesztéséből hogy bri­gádtagjainkra háruló felada­toknak maximálisan eleget tegyünk. A munkaidő kihasználásával javítjuk jobb a munkafegyelmet, növeljük termelést. A technológiai fe­­­gyelem következetesebb be­tartásával az anyag- és fe­lülethibás tekercsek gyártásá­ból való kizárásával, a nagy tekercses minősítési rendszer előírásának betartásával ja­vítjuk a minőséget. A he­gesztési varratok minőségé­nek javításával, a befűzőszá­lak rendszeres felhegesztésé­vel, a szalagvégek méretbe­állítási pontosság finomítá­sával, a lágyítási minőség­ fokozásával, a felhasznált se­gédanyagok csökkentésével, (olajféleségek, sósav, ammó­niaszóda stb) hozzá kívánunk járulni a gyárrészleg segéd- és alapanyag-megtakarítási célkitűzéséhez. Kiemelt figyelmet fordítunk az alapanyaggal és rendelés­sel lefedezett tőkés és de­mokratikus exportigények jó minőségre és határidőre tör­ténő kielégítéséhez. Vállal­juk a kollektívába kerülő új dolgozókkal való foglalkozást, elősegítjük a szakmai fogások mielőbbi elsajátítását és a közösségbe való beilleszke­dést. nyesebb Szorosabb és eredmé­kapcsolatot kívá­nunk kialakítani a művelődé­si központtal a szocialista módon tanulni és élni jelszó alatt megtett vállalásaink teljesítése érdekében. Növel­jük olvasottságunkat, tag­jaink párt- vagy tömegszer­vezeti oktatásokon belül fej­lesztik ismereteiket. Lehető­ségeinken belül képviseltet­jük magunkat a vállalati és gyárrészlegi kulturális és politikai­ rendezvényeken.” Neves vendégek jártak vállalatunknál Az elmúlt héten tanknál járt Klárikné vállala­Cser Erzsébet, a KISZ KB titká­ra,akit elkísért Boldvai Lász­ló, a megyei KISZ-bizottság első titkára és Lehoczki Zsu­zsa a KISZ KB Nógrád me­gyei instruktora. A főváros­ból érkezett vendéget fogadta dr. Szabó István vezérigazga­tó, Plachy Péter nagyüzemi pártbizottsági titkár, Schott Attila KISZ-bizottsági tit­kár, Merlák Ervin titkár, és Tóth Károly vszb­­sze­­m­élyzeti főosztályvezető. A KISZ KB titkárát elő­ször a tanműhelybe tolták, ahol a vendég kalau­meg­tekintette a forgácsoló-, vala­mint a lakatosműhelyt. Ér­­deklődött a szakmai után­­pótlás helyzetéről, a­­ fiatalok ösztönzéséről, a felszereltség állapotáról. A találkozó az SKÜ párt­­bizottságán folytatódo­tt, ahol dr. Szabó István tájékoztatót adott a vállalat gazdasági, párt-, és KISZ-vonatkozású, aktuális feladatairól. A kő­nél kétórás eszmecserén ki­emelten esett szó a „Jövőnk a tét” akcióról, és a szak­­szervezeti ifjúsági tagozatról. ☆ Régi kedves ismerőst üd­vözöltek március 19-énj Plachy Péter, Schott Attila, Grosch Tamás (az MSZBT gyári tagcsoportjának az ügyvezető elnöke) és Ora­­vecz Ernő (kovácsológyári művezető) a gyárkapuban fo­gadta Alekszej Nyikolaje­­vics Scsukint, az Oroszor­szági Föderáció Népi Ellen­őrzési Bizottsága osztályve­zetőjét. A találkozó alapjá­ul az a tény szolgált, Scsukin elvtárs 1957-ben hogy KISZ nógrád megyei szerve­­­zetének volt az instruktora. A szívélyes baráti találko­zón Plachy Péter összefogla­lót adott a vállalat gazdasá­gi tervéről, a pártalapszerve­­zetek munkájáról, Schott Attila a KISZ-mozgalmi életről, s a szervezettségről ejtett szót. Grosch pedig az MSZBT gyári Tamás tag­csoportjának utóbbi öt évben elért eredményeiről, tapasz­talatairól számolt be. Oravecz Ernő sokáig el­beszélgetett Scsukin elvtárs­sal, hiszen ők 1957-től sze­mélyesen is ismerik egy­mást. A baráti találkozót gyárlá­togatás követte a 40 szálas horganyzóban, a dróthúzó­ban, a hideghengerműben és a kovácsológyár üzemeiben. Kedves vendégünk gyárlátogatást is tett. (Fotó: Tocsik) Tanácskozott a párt-végrehajtó bizottság Március 25-én, szerdán délután Plachy Péter párt­bizottsági titkár vezetésével ülést tartott a vállalati párt­végrehajtó bizottság. A testü­let először Szabó László, tár­sadalmi titkárhelyettes elő­terjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a középtávú káder-utánpótlási és képzési terv időarányos végrehajtá­sáról, s az idei kádercsere­tervről. Balogh László, politikai munkatárs jelentésében az 1986. évet értékelő beszámoló s az 1987. év indítását tár­gyaló taggyűlések tapasztala­tairól számolt be, tekintettel az MSZMP különös KB. 1986. november 19—20-i ha­tározatára. A párt-végrehajtó bizott­ság végül egyebeket tár­gyalt. A párt-végrehajtó bizottság ülésén részt vett és felszólalt Skoda Ferenc, a megyei párt­­bizottság­ titkára. Munka és művelődés Kerekasztal-beszélgetés, kiállítás, juniális Április havában a huzal, magyar részleg rendezi a munka és művelődési meg hó­napját. A programok már el­készültek, s változatos kis eseményekkel várják érde­a dolgozókat. Az ünnepélyes megnyitó­ra április 1-én, szerdán a dróthúzós vörössarokban ke­rül sor, ahol Nádai István köszönti a dolgozókat. Ugyan­akkor egy megnyitnak­ könyvkiállítást is Április 3-án, ugyancsak a vörössarokban emlékeznek meg reggel 8 óra­kor hazánk felszabadulásá­nak 42. évfordulójáról. Földi György a pártalapszervezet titkára beszél az áprilisi na­pokról. Április 8-án Mikszáth Kál­mán életéről tartanak kiselő­adást, amelyet filmvetítés kö­­vet. A rákövetkező napon dr. Szabó Lajos, üzemi főorvos szól az egészséges életmód­ról. A hónap közepén, ápri­lis 15-én a gyárrészlegiek a Nógrádi Sándor Múzeumba látogatnak nagyszabású el. Április 16-án, kerekasztal-be­­szélgetés lesz a Kohász Mű­velődési Központban negyed­három órai kezdettel, amely­nek védnökségét a hazalmas­­ok vállalták. Április 22-én, gazdaságpolitikai hangzik el, majd 23-án előadás vala­mennyi üzemben termelési tanácskozást tartanak. Április 27-én sportnapra „vonul” ki a gyárrészleg, még nem döntötték el, hogy tőké­ben, vagy lövészetben mérik össze erejüket a vállalkozó szelleműek. És végezetül, kissé rendha­gyó módon, a munka és mű­velődés hónapjának befejező rendezvényét június 13-án tartják, amikor is nagy gyár­­részlegi juniálist rendeznek a Dolinkában. ülésezett a szakszervezeti bizottság A szakszervezeti bizottság hétfőn megtartotta soros ülé­sét, Merlák Ervin vezetésével. A napirendek a következők voltak: beszámoló a kollektív szerződés 1986. évi végrehaj­tásának tapasztalatairól, a vszb-állásfoglalás nek megvitatása a tervezett­kollektív szerződés 1986. évi végrehaj­tásának tapasztalatairól, a kollektív szerződés 1987. évi módosítása tervezetének meg­vitatása, beszámoló a jóléti és kulturális alap 1986. évi felhasználásáról, és az 1987. évi felosztás tervezetéről, az 1990-ig szóló törzsgárda- és munkavédelmi szabályzat ter­vezetének megvitatása. Az előterjesztéseket a szak­­szervezeti bizottság egyhan­gúlag elfogadva üzemi vitára bocsátotta, KISZ: 1957-1987 A múlt és a jelen találkozása KISZ-szervezetü­nk jubileumi ünnepségén Ifjúgárdisták sorfala, ünne­pi díszbe öltözött, em, várakozásteli színházte­­feszültség a vendégek, ünneplők arcán — a krónikás figyelmét ezek ragadták meg az elmúlt hét péntek estéjén a Kohász Mű­velődési Központban, mielőtt kezdetét vette volna az SKÜ KISZ-bizottságának jubileu­mi ünnepsége. A KISZ megalakulásának 30. évfordulóját köszöntő ün­nepség elnökségében helyet foglalt Kissné Karakasev An­­na, a városi KISZ-bizottság első titkára, Bakay Lászlóné, a Petőfi Sándor Általános Is­kola úttörőcsapat-vezetője, Papanitz Sándor, az üzem­­fenntartás üzemvezetője, a gyári KISZ-szervezet első KISZ-titkára, valamint válla­latunk vezetői: dr. Szabó Ist­­ván vezérigazgató, Plachy Pé­ter nagyüzemi pártbizottsági titkár, Merlák Ervin, a vszb­­titkára, Schott Attila, KISZ- bizottságunk titkára. A Himnusz és egy szavalat elhangzása után Schott At­tila mondta el ünnepi beszé­dét. — Születésnapon vagyunk most jelen mindannyian, Kommunista Ifjúsági Szövet­­­ség 30. születésnapján — kezdte a szónok. Több mint hat évtizede neveli, mozgó­sítja a társadalmi haladás szolgálatában a fiatalokat kommunista párt hű harcos­a társa, a magyar kommunis­ta ifjúsági mozgalom. Ez a két emberöltőnyi küzdelem immár 30 éve a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség történeteként íródott. Helye­sebben: írták a KISZ-tagok százezrei, fiatalok milliói, mindazok, akik nap mint nap bizonyították, hogy pár­tunk vezetésével képesek ön­maguk megszervezésére, az egész népünk érdekeit szolgá­ló cselekvésre. Felejthetetlen élmények, ma is hasznosítható és hasz­nosítandó tapasztalatok so­kaságát jelenti ez a 30 év mindazoknak, akik alkotó, cselekvő részesei voltak korszak eseményeinek. E ta­­­pasztalatok átadásában to­vábbi fejlődésünk fontos zá­logát látjuk. Ma még jórészt köztünk vannak, részesei munkánknak, itt ülnek köz­tünk azok, akik 1957-ben alapítói voltak az újjászer­veződő ifjúsági szövetségnek. A továbbiakban így foly­tatta: az ifjúság természetes lendületének, tettrekészségé­­nek, friss tudásának, opti­mizmusának minden korban, minden társadalomban nagy volt a jelentősége. A gondol­kodó fiatalokat ezért olyan tapasztalatokhoz kell juttat­nunk, hogy megértsék a leg­fontosabbakat, azt, hogy ez a társadalom közösen a miénk, és olyan lesz, amilyenné elő­deink és mi, fiatalok tesszük. Ennek biztosítása elsőrendű feladatunk, amihez szilárd alapot szolgáltat pártunk if­júságpolitikája. A KISZ hirdeti és képvise­li a párt politikáját, a jövő­ben nagyobb részt kíván vál­lalni annak alakításában, formálásában is. Amikor az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1986 novemberi határoza­ta a gazdasági munka meg­javításának egyik feltétele­ként a tudati tényezők fon­tosságát, újszerű szemléleti mód kialakítását említi, ek­kor nemcsak a felnőtt­­társadalomról, hanem a fia­talokról is szól. Értjük, érezzük a ránk há­ruló felelősséget. A KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett „Jövőnk a tét” politikai akció is bizonyítja, hogy nemzedékünk ismeri kor kihívásait, és érzi felelős­­­ségét is. Forradalmiságunkat oly’ módon kívánjuk kinyil­vánítani, hogy cselekvésre hívunk minden KISZ-tagot, minden fiatalt. Érdekünk a társadalmi és gazdasági re­formnak a továbbvitele. Azon leszünk, hogy ez az akció valóban építő hatással legyen ifjúsági mozgalmunk egészé­re, újra felfokozza azt a tettrekészséget, azt a lendü­letet, ami a KISZ-t kell, hogy jellemezze mindenkor. Valamennyi KISZ-tag nevé­ben ígérhetem: azon fárado­zunk, hogy méltó utódjai le­hessünk a márciusi ifjaknak, a forradalmi tavaszok hősei­nek — zárta beszédét Schott Attila. Felszólalt Papanitz Sándor, aki beszédében főként a múlt­ra emlékezett, de mondani­valója éppúgy szólt a jelen­nek is. Meleg szavakkal szólt 1957. március 19. felejt­hetetlen eseményéről, s mint mondotta: „bocsánatos bűne az egészséges tettrekészség­­nek, hogy nem vártuk meg az országos zászlóbontást”. — Agócs Pista, Szlovacsek Gizella, Hegyi Jancsi, Cser­­nák Viktor, Daku Laci, Mai­­czen Jóska — sorolta vállala­tunk első KISZ-titkára azok­nak a nevét, akik alapító tagként most is jelen voltak az ünnepségen. Megható mondattal zárta beszédét, ami felért egy for­ró kézfogással, s több volt egyszerű biztatásnál: „Most amikor mi, alapítók életünk utolsó harmadába léptünk — anyák, apák, nagyszülők — most is vállaljuk mindazt a teendőt, ami az ifjúság ér­dekeit szolgálja”. A jubileumi ünnepség hát­ralevő részében kitüntetések­re, jutalmazásokra került sor, majd a kultúrműsort követő­en az alapító tagok baráti be­szélgetésen vettek részt. A hivatalos rész után ze­nés-táncos rendezvényen szó­rakoztak a résztvevők. (A ki­tüntetettek és jutalmazottak névsorát az alábbiakban kö­zöljük.) Kiváló Munkáért kitüntetés: Bálint László (KSZGY). Ki­tüntetését az Ipari Miniszté­riumiban vette át. KISZ KB dicsérő oklevél: Tóthné Szőke Mária (szerkesz­­tés), Mező Imre KISZ-alap­szervezet (hengermű). Pályamunkáért (a városi KISZ-bizottság kitüntetése) Sevák Katalin (szervezés). Kiváló ifjú munkás: I. Da­­nyi Árpád (huzalmű), II. He­­gyi Sándor (hengermű), III. Ormándi Györgyné (kovácso­lógyár). Kiváló dolgozó jelvény: An­gyal Barnabás (titkárság), Ba­logh János (titkárság), Nagy Mária (MEF). Kiváló dolgozó oklevél: Gál István (huzalmű), Mázuk Edit (hengermű). A Szakma Ifjú Mestere mozgalomban az alábbi ered­mények születtek gyárrészle­genként. Hidegalakító-szakmában: I. Kozma Barnabás, II. Hidvári János, III. Manyasz István (hideghengermű). Esztergályos szakmában: L Ipacs József, II. Kajzinger József, III. Bozó Gyula (üzem­­fenntartás). Géplakatos szakmában: T. Szerencsi János, II. Gonda István, III. Kopkla Csaba (üzemfenntartás). Targoncajavító-szakmában: I. Kazareczki István, II. Sze­rem: István, III. Kordics László (üzemfenntartás). Műszerész szakmában: I. Vonnák Tibor, II. Somoskői Mátyásné (üzemfenntartás). Villanyszerelő-szakmában: IX. Tóth Gyula, III. Pintér Pál. (üzemfenntartás). I. díjat nem adtak át. Esztergályos szakmában: Ic. Bazsó Gyula, II. Tahy Gábor, III. Szarvas József (bátonyte­­renyei gyáregység). Géplakatos szakmában: I. Sáfrány András, II. Krasznai János, III. Pádár Balázs, (bá­­tonyterenyei gyáregység). Dróthúzószakmában: I. Nagy Béla, II. Babai Ferenc, III. Tőzsér Gyula (huzalma). Rúdhúzószakmában: Csatlós József, II. Szanyi Ist­­­­ván, XII. Antal Béla és Katyi János (huzalma). Szerszámkészítő­ szakmá­ban : I. Torják József, II. Rap­­pi István, III. Majoros József (SZKGY) Forgácsoló szakmában: I. Kaspár Gábor, II. Pataki Fe­renc, III. Koltai György. Az Alkotó Ifjúság pályáza­ton első helyezést értek el: Bóna Béla, Szvétecz László. Az Alkotó Ifjúság pályáza­ton második helyezést értek el: Szabó Elemér, Babjak Sán­dor, Gál István, Simon Csaba. Az Alkotó Ifjúság pályáza­ton harmadik helyezést értek el: Nagy Mária, Romhányi Barnabás, Mag Zoltán, Telek László. Az Alkotó Ifjúság pályáza­ton negyedik helyezést értek el: Fegyveres Zsigmond, Fe­hér András, Bartkó István, Durnyik János. Mozgalmi munkájuk elisme­réseként 34-en­ részesültek pénzjutalomban — összesen 42 ezer forint értékben, ,

Next