Tarjáni Acél, 1999 (49. évfolyam, 1-20. szám)

1999-01-22 / 1. szám

I MAGYARORSZÁG XLIX.­­ÉVFOLYAM 1. SZÁM U­L (1 ))1 1999. JANUÁR 22. ÁNT ACÉL A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASAG LAPJA Felvételünk egy csőgyári méret-átállítást örökített meg (32-ről 15 mm-es csőre), amely jó esetben három órás művelet. "Biztos fejlődési pályára léptünk" Vezérigazgatói tájékoztató a huzalmai nagycsarnokban és Bátonyterenyén Január 13-án - a hagyományokhoz híven - ismét évindí­tó munkásgyűlések megrendezésére került sor a vállalat­nál. Reggel hat órakor a huzalmai nagycsarnokban, fél nyolckor pedig a bátonyterenyei feldolgozó gyáregység IKEA üzemében gyűltek össze a dolgozók, hogy meghall­gassák Hopka László vezérigazgató tájékoztatóját. A cég 1998-as tevékenységéről és 1999-es célkitűzéseiről szóló ve­zetői beszámolót - annak fontosságára való tekintettel - az alábbiakban teljes terjedelmében idézzük: Tisztelt Munkatársak! Társaságunk tulajdonosai, Igazgatósága, Felügyelő Bi­zottsága, menedzsmentje és azon belül a magam nevében is sikerekben gazdag, örömöt és eredményeket hozó bol­dog új évet kívánok vala­mennyijüknek és kedves csa­ládjuknak. Hagyományainkhoz híven az 1999-es év elején is tájé­koztatást adunk munkatársa­inknak az elmúlt év leglé­nyegesebb eredményeiről és az új év legfontosabb tenni­valóiról. Az 1998-as év ugyancsak bővelkedett eseményekben. Ezek közül sokra szívesen emlékszünk vissza, de külö­nösen az év második felében értek minket nem várt, kelle­metlen meglepetések is. A fejlődés jelei A kellemes események kö­zül kiemelném, hogy társasá­gunk alapításának 130. évfor­dulóját azzal a tudattal és egészséges bizakodással ünne­pelhettük, hogy gazdálkodá­sunk javulása, a piacok bővü­lése, pénzügyi gazdálkodásunk stabilizálódása félreérthetetle­nül megmutatta, hogy az Acélgyár azon kevés magyar kohászati cégek egyike, ame­lyek a sikeres reorganizációt követően egy biztos fejlődési pályára léptek. Bizonyítják ezt azok a beruházások, melyeket ünnepélyes keretek között avattunk (LAFIL üzem, a cső­sor új csarnoka), de azok a lát­ványos külsőségeket nem ka­pott, mégis fontos kisebb fej­lesztések is (a rozettázott hor­ganyzott huzal, a számtalan új kovácstermék, a kisterenyei korszerű festő, vagy az új AS­­CON konstrukcók), melyek ugyancsak fontos piacbővítést eredményeznek. Bővült az informatikai rendszerünk és végre, 1998 végére a korábbi évekkel ellentétben nőtt a re­álkereset is. Tulajdonosváltás Lényeges változás követ­kezett be tulajdonosi körünk­ben is, hiszen májusban a Magyar Fejlesztési Bank és a tulajdonában lévő két kft. ki­vásárolta részvényeinket az ÁPV Rt.-től. Az utolsó ne­gyedévben - több forduló alatt -társaságunk dolgozói közül 316-an megvásárolták a részvények 10 %-át, így az itt dolgozók közel 40 %-a tu­lajdonosa is lett az Acélgyár­nak. Reméljük mint tulajdo­nosok még nagyobb szorga­lommal és felelősséggel fog­juk végezni munkánkat. Begyűrűző válság A sok pozitívum ellenére sem lehetünk elégedettek. Azt ugyanis egy évvel eze­lőtt a világ legfelkészültebb közgazdászai sem gondolták volna, hogy ilyen megrendítő válság tör ki a japán és az egész távol-keleti gazdaság­ban. Mi pedig pláne nem gon­doltunk arra, hogy ennek olyan negatív hatása lesz a magyar és az egész európai gazdaságra, mint amit a II. félévben, sőt még napjaink­ban is tapasztalunk, így aztán az I. félévi biztató gazdálko­dásunk tendenciája a II. fél­évben megfordult. Keményen kellett dolgoznunk, hogy az utóbbi 3 évben pozitív adó­zás előtti eredményünk 1998- ban is megmaradjon. Negatív hatások Persze a világgazdasági vál­tozások mellett saját házunk táján is értek kellemetlen hatá­sok. Egy évvel ezelőtt már lát­tuk, hogy a gépsort szállító MIND cég hibájából gondok lesznek a LAFIL beüzemelé­sével, de arra rossz álmaink­ban sem gondoltunk, hogy a tervezett 3000 tonnával szemben még 350 tonnát sem fogunk értékesíteni. LA­FIL nélkül sem teljesült azonban teljes egészében a hazalmas terv és a Kovácso­ló gyárrészleg is elmaradt a tervezett értékesítéstől. Az 1998-as teljesítésről Az értékesítés mennyiség­ben főleg a n. félévi nehéz­ségek és a LAFIL elmaradá­sa miatt az 1997. évi tényhez képest stagnált, az árbevétel viszont a termékszerkezet változása és az áremelések hatására 11 %-kal emelke­dett. Ennek ellenére sem mennyiségben, sem értékben nem értük el a tervezett szin­tet. A Feldolgozó gyáregység ugyan jól megközelítette a tervezett értékesítést, de itt a terv alacsonyabb volt az elő­ző évi ténynél, a esősor (folytatás a 3. oldalon) Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövet­ségének munkatársai január 19-én sajtóbeszélgetésen tájékoztatták az újságírókat a magyarországi nagykö­vet, Peter Tufo január 25-i Nógrád megyei látogatásáról és annak részleteiről. Peter Tufo a reggeli órákban ér­kezik a salgótarjáni városházára, délelőtt gyárlátogatá­son vesz részt az Acélgyár Rt-nél és a Salgglas Rt-nél, ezt követően Szécsényben, majd Balassagyarmaton is találkozik a helyi vezetőkkel. A nagykövet látogatása továbblépés azon az úton, amelyet az ő kezdeménye­zésére kezdtek el építeni az USA vonatkozásában, az északi-, illetve kelet-ma­gyarországi régiók felzár­kóztatása érdekében. Febru­ár közepéig Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyi irodákat nyitnak amerikai képvise­lettel a fejlesztési lehetősé­gek felkutatására. A hétfői látogatás után feltehetően arra is fény derül, hogy me­lyik salgótarjáni szervezet képviselője képezi majd a közvetítő kapocs szerepét az amerikai nagykövetség­­ és tervei­­, valamint Salgó­tarján, illetve Nógrád me­gye között. (folytatás a 3. oldalon) Munkásgyűlés a dróthúzós nagycsarnokban

Next