Tarsadalmi Szemle – 1949.

8–9. szám - Horváth Márton: Lobogónk: Petőfi

HORVÁTH MÁRTON Ma, halálának századik évfordulóján elmondhatjuk, hogy Petőfi harca a mi karunkkal vívta ki a végső diadalt, Petőfi szelleme előbb, mint a maga korában volt. Szavak helyett tettekkel jelentjük Petőfinek: a német zsarnok szétzúzva a földön hever. A szabadság tízmillió magyar elidege­níthetetlen tulajdona lett. A kunyhó győzedelmeskedett a paloták felett. Nincsen többé „szeretett király", trón és korona: a Habsburgok utóda kitartott szolga lett, aki Washingtonból öltögetheti csak a nyelvét felénk. Hám érsek hazaáruló utóda börtönben ül. A bíboros haramiák, a koroná­zott tolvajok nem sanyargatják már a magyar népet. Saját népe tiporta el a cárt, aki megfojtotta a magyar forradalmat. S a zsarnokaitól megsza­badult orosz nép pusztította el és zavarta világgá a mi elnyomóinkat is és osztotta meg népünkkel vérrel kiküzdött legdrágább kincsét, a szabadságot. A világszabadság vörös zászlaja diadalt aratott Európában és Ázsiában. A szabad magyar haza nincs többé egyedül. Európa keletére nem neheze­dik többé a Szent Szövetség éjszakája. Nem magunkra hagyva járunk a haladás útján, hanem a szabad és szabadságért küzdő népek megszámlál­hatatlan százmillióinak oldalán. Pontos tervekkel, a hétköznapok aprólékos munkájával haladunk a megálmodott kor felé: „Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán, Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaáni Ezt a kort mi úgy hívjuk, hogy a kommunizmus kora. Az elmúlt száz év alatt megerősödött, nagyra nőtt a munkásosztály, amely valóra váltja a világirodalom legbátrabb költőjének legmerészebb álmait. Megszületett a munkásosztály ideológiája, amely a költő utópista ábrándját tudománnyá és gyakorlati harci programmá emelte. Megszüle­tett a világtörténelem legnagyobb forradalmában a világszabadság bás­tyája, a szocialista Szovjetúnió, s azok, akik győzelemre vezetik a föld­kerekség minden elnyomottját és kizsákmányoltját — Lenin és Sztálin. Megszületett Magyarországon is a munkásosztály és élcsapata, a kommu­nisták pártja, amely harcaival bizonyította be, hogy méltó Petőfi példájá­hoz, a nép szeretetében, hajlíthatatlan forradalmiságban, megnemalkuvás­ban, a célkitűzés merészségében és önfeláldozásban. Megszületett Magyar­országon is a munkásosztály nagy vezére, Rákosi Mátyás, aki a legyőz­hetetlen hadsereg, a Párt élén megragadta a történelmi lehetőséget, ame­lyet a felszabadító Szovjetúniótól kaptunk, az ország gazdájává, vezető­jévé, urává tette a munkásosztályt, dolgozó magyar népünket. Győzelmünk titka az, hogy Petőfi forradalmi elszántsága, nép­szeretete és hazaszeretete, halálig menő áldozatvállalása az elmúlt száz év alatt munkások és szegényparasztok millióinak szívébe költözött. Petőfi halála napján, a szabadságharc bukásának centenáriumán a magyar nép nem kevesebbről számolhat be, mint hogy megfordította a történelem ke­rekét, megváltoztatta saját sorsát, véget vetett a bukott forradalmak szo­morú sorának, győzelemre vitte Petőfi egész programját, amiért harcolt mint népvezér, amiről álmodott mint költő. A régi honfoglalás és a magyar

Next