Tarsadalmi Szemle – 1956.
4. szám - Keserű Jánosné: A kereskedelem feladatai a lakosság iparcikkellátásában
472 KESERŰ JÁNOSNÉ Az emberek igényei igen változóak, ezért a kereslet tanulmányozása rugalmasságot, sokoldalúságot követel. Megköveteli a lakosság igényeiben bekövetkező változások elemzését, általánosítását. „. .. számolni kell — mondotta Lenin — az egyes vidékek különbözőségével, az árukereslet, az ellenérték különbözőségével ... Nekünk nem a régi, bürokratikus eszközökre van szükségünk, hanem a kereskedelmi feltételek számbavételére, pontosan ismernünk kell ezeket, értenünk kell ahhoz, hogy minden változást gyorsan felmérjünk". A jólét emelkedése, a társadalom egyes rétegeinek jövedelmi viszonyai, a kultúra fejlődése, a városi és falusi lakosság életszínvonalának egymáshoz való közeledése, az éghajlati, földrajzi viszonyok, bizonyos szokások, divatváltozások, lényeges hatást gyakorolnak a fogyasztói keresletre, így például a háztartás-statisztika adatai szerint a budapesti és a vidéki munkás vagy alkalmazotti családok körülbelül azonos összegű jövedelmüket eltérő megoszlásban költik el. A budapesti családok bevételük nagyobb részét fordítják élelmezésre, lakással kapcsolatos állandó jellegű kiadásokra, egészségápolásra, művelődésre, mint a vidéki családok. A vidéki családoknál viszont a ruházati kiadások magasabbak. 1954-ben a budapesti családok kiadásaiknak 12,1 százalékát fordították ruházati cikkekre, a vidékiek 15,3 százalékát. Változik a fogyasztás szerkezete a jövedelem nagysága szerint is. Azok a munkás- vagy alkalmazotti családok, amelyeknek 1 főre jutó keresete 800—1000 forint, keresetük 16,7 százalékát költik ruházkodásra, addig az 1200 forinton felüliek 18,2 százalékát. Ahhoz, hogy a kereskedelem az áruforgalom arányait helyesen alakítsa ki, elengedhetetlenül szükséges, hogy kellőfigyelemmel kísérje a kereseti arányok eltolódását. A kereslettanulmányozásnak azonban nemcsak arra a kérdésre kell választ adnia, hogy pillanatnyilag milyen árukat vásárolnak szívesen, vagy mely áruk iránt csökkent az érdeklődés, hanem arra is, hogy a következő évben az árukat milyen mennyiségben és milyen választékban kell rendelni. Feladata, hogy feltárja a kereslet fő tendenciáját és fejlődésének perspektíváját. Jelentős eltolódást eredményez a keresletben a falu szocialista átalakulása is. A Kereskedelemfejlesztési és Piackutatási Igazgatóság több községben végzett vizsgálatának tapasztalatai azt mutatják, hogy 1954-ben a túlnyomóan egyéni paraszt jellegű községekben az összáruforgalom 28—36 százalékát teszi ki a ruházati cikkek forgalma, a túlnyomóan termelőszövetkezeti községekben viszont már 40—48 százalékát. Ennek figyelembevétele különösen a kereskedelem perspektivikus feladatainak meghatározása szempontjából fontos. A kereskedelem egyes területein jelenleg is meglevő túlméretezett, gyakran elfekvő készletek kialakulásához — a kereskedelem Lenin Művei, 32. köt. Szikra 1953. 481., 482. old.