Tarsadalmi Szemle – 1969.
3. szám - Nyilatkozatok a Magyar Tanácsköztársaságról és hagyományainak felhasználásáról
Nyilatkozatok a Magyar Tanácsköztársaságról és hagyományainak felhasználásáról Kérdés MÓD ALADÁR elvtárshoz: 1918 októberében a polgári forradalomért küzdő tömegek juttatják hatalomra Károlyi Mihályt, de 1919 márciusában a tömegek már a proletárforradalom hívei. Miben látja az összefüggést a két forradalom között? Válasz: A kérdés tulajdonképpen az 1918—19-es forradalmak egészének lényegét magában foglalja. Valójában kettős problémáról van szó: az ellentmondásról és az ellentmondáson belül is adott egységről. Mindenesetre magával az összefüggést is kutató kérdéssel kapcsolatban azt kell megállapítani, hogy a korábbi, csak az ellentmondást hangsúlyozó pozícióval szemben ez jelentős lépés az 1918—19-es forradalmak teljesebb és valóságosabb megértése felé. A kérdés első felére, arra, hogy az 1918 októberében Károlyi Mihályt s a polgári demokratikus forradalmat győzelemre juttató tömegek 1919 márciusában miért juttatták győzelemre a proletárforradalmat, könnyű és ismert a válasz. Az 1918 novembere és 1919 márciusa közt eltelt fél esztendő a magyar nép nagy tömegei, a nemzet többsége számára nyilvánvalóvá tette, hogy az ország adott égető problémái többé nem oldhatók meg a polgári forradalom és a reformista vezetés mellett, hanem csakis a tömegeknek a forradalmi feladatok végrehajtásában és a hatalomban való közvetlen részvételével, s az őket képviselő munkásosztály vezette proletárforradalom által. A kérdés másik, eddig kevéssé kifejtett, az ellentmondásokon túl az összefüggéseket is figyelembe vevő része viszont: mi az, amivel Károlyi és a polgári demokratikus forradalom baloldala — politikai ellentmondásai ellenére — elősegítette és lehetővé tette az 1919-es proletár forradalom létrejöttét? Ha az ellentmondásokon túl a két forradalom összefüggésére, s ebben Károlyi Miihály pozitív szerepére akarunk válaszolni, akkor szerintem a következőket kell figyelembe venni: Mint ezt az 1918-as decemberi válság megoldásával kapcsolatos különböző kísérletei tanúsítják, Károlyi Mihály — nem minden vajúdás nélkül, de az idegen megszállásra spekuláló burzsoá reakcióval szemben ragaszkodva az ország önállóságához s a demokratikus forradalom kérdéseinek megoldásához — a munkásosztályban ismerte fel az ország s a forradalom jövőjének fő erejét. 1919 januárjában a szociáldemokrata jobboldallal szemben, amely a kormányban és a hatalomban való részvételről való lemondást és tiszta polgári kormány létrehozását javasolta, ő maga állt ki, a tiszta szocialista kormányt is vállalva, a munkásosztálynak a hatalomban való fokozott részvételéért, és ezzel a demokratikus forradalom következetes végigvitelét, a nagytőke munkásellenőrzését is magában foglaló biztosítását, az ellenforradalmi út elzárását és az imperialista agresszió visszautasítását kereső politika mellett. Hogy 1919 januárját nem a demokratikus forradalom kérdéseinek s ebben a földkérdés-