Tarsadalmi Szemle – 1969.

3. szám - Nyilatkozatok a Magyar Tanácsköztársaságról és hagyományainak felhasználásáról

Nyilatkozatok a Magyar Tanácsköztársaságról és hagyományainak felhasználásáról Kérdés MÓD ALADÁR elvtárshoz: 1918 októberében a polgári forradalomért küzdő tömegek juttatják ha­talomra Károlyi Mihályt, de 1919 márciusában a tömegek már a pro­letárforradalom hívei. Miben látja az összefüggést a két forradalom között? Válasz : A kérdés tula j dómképpen az 1918—19-es f orradalmak egészének lé­nyegét magában foglalja. Valójában kettős problémáról van szó: az ellent­mondásról és az ellentmondáson belül is adott egységről. Mindenesetre ma­gával az összefüggést is kutató kérdéssel kapcsolatban azt kell megállapítani, hogy a korábbi, csak az ellentmondást hangsúlyozó pozícióval szemben ez jelentős lépés az 1918—19-es forradalmak teljesebb ós valóságosabb meg­értése felé. A kérdés első felére, arra, hogy az 1918 októberébein Károlyi Mihályt s a polgári demokratikus forradalmat győzelemre juttató tömegek 1919 már­ciusában miért juttatták győzelemre a proletárforradalmat, könnyű és ismert a válasz. Az 1918 novembere és 1919 márciusa közt eltelt fél esztendő a ma­gyar nép nagy tömegei, a nemzet többsége számára nyilvánvalóvá tette, hogy az ország adott égető problémái többé nem oldhatók meg a polgári forradalom és a reformista vezetés mellett, hanem csakis a tömegeknek a forradalmi fel­adatok végrehajtásában és a hatalomban való közvetlen részvételével, s az őket képviselő munkásosztály vezette proletárforradalom által. A kérdés má­sik, eddig kevéssé kifejtett, az ellentmondásokon túl az összefüggéseket is figyelembe vevő része viszont: mi az, amivel Károlyi és a polgári demokra­tikus forradalom baloldala — politikai ellentmondásai ellenére — elősegí­tette és lehetővé tette az 1919-es proletár fórra dalom létrejöttét? Ha az ellent­mondásokon túl a két forradalom összefüggésére, s ebben Károlyi Miihály pozitív szerepére akarunk válaszolni, akkor szerintem a következőket kell figyelembe venni: Mint ezt az 1918-as decemberi válság megoldásával kapcsolatos külön­böző kísérletei tanúsítják, Károlyi Mihály — nem minden vajúdás nélkül, de az idegen megszállásra spekuláló burzsoá reakcióval szemben ragaszkodva az ország önállóságához s a demokratikus forradalom kérdéseinek megoldásálhoz — a munkásosztályban ismerte fel az ország s a forradalom jövőjének fő ere­jét. 1919 januárjában a szociáldemokrata jobboldallal szemben, amely a kor­mányban és a hatalomban való részvételről való lemondást és tiszta polgári kormány létrehozását javasolta, ő maga állt ki, a tiszta szocialista kormányt is vállalva, a munkásosztálynak a hatalomban való fokozott részvételéért, és ezzel a demokratikus forradalom következetes végigvitelét, a nagytőke mun­kásellenőrzését is magában foglaló biztosítását, az ellenforradalmi út elzárását ós az imperialista agresszió visszautasítását kereső politika mellett. Hogy 1919 januárját nem a demokratikus forradalom kérdéseinek s ebben a földkérdés-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék