Társalkodó, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)
1832-09-19 / 75. szám
75. szám 1832. Pest, September’ 190. TÁRSALKODÓ. AZ EGYIPTOMI BASÁNAK UDVARA. Két vagy három mérföldre Kahirától egy sykemor-lugos’ végében fekszik Schubra, az egyiptomi basának kedvencz lakhelye. E’ palota Nílus’ partján épült, ’s korán sem izmos építési szerkezete, vagy roppant csodás külseje teszi azt nevezetessé; hanem az ottani gyönyörű kertekben egy kioszk van, melly a’ legszebb, saját szabású épületművek’ egyike ’s az egésznek leirhatlan tündérbájt ad. Ha az ember egy szagos narancsligetből kijő, váratlanul egy fölséges hágcsó előtt áll, melly egy roppant kapuhoz vezet. Ide fölérvén, egy fejér márványból alkotott négyszegű oszlopos csarnok’ bemeneténél látja magát, mellyet egy kis tó vesz körül; ezen három négy csinos csarnak — selyem zsinórok által parthoz kötve — lebeghél. Az oszlopos csarnokot kőből egy díszhorladék (Balustrade) rekeszti be , mellyen a’ halak’ minden neméből csoportozatokat lehet dombor vágásban látni. Mindegyik szögleten egy kis hágcsó-erek (Terrasse) emelkedik, melly előtt óriás nagyságú krokodilok őrök gyanánt hasalnak; kivűl az oszlopos csarnokon tetemek vannak, mellyek előtt skarlátveres szövetből kárpitok függnek, ’s ezek a’ ragyogó fejér márványon, mellyből a’ kioszk épült, gyöngéd pirosan sugárzanak vissza. A’ basának legkedvesb mulatságai közé tartozik : valamellyik czirkasszi kedvesével itt csolnakba szállni ’s a’ tó’ színén vele ide ’s tova evezni, míg végre a’ tónak közepére ér, hol a’ csolnakot egyszerre ravaszul fölfordítja ’s a’ benn ülő kedvessel hajótörést szenvedtet. Ő magassága, ki illyenkor rendesen kalikotból vagy más durva szövetből visel kaftánt, ezen czélzatos fürdéssel keveset gondol; ellenben mint gyönyörködik a’ szép czirkasszi hölgyek’ keserves állapotján ezeknek ajkain a’ halálos rettegés iszonyú sikoltásokat fakaszt, a’ vízben majd fel majd alá bukdácsolnak, lepesesen, bontakozott hajjal, élet-halál közt vívódva terjesztik karjaikat a’ fekete heréitek felé , kik azután a’ korladékról vagy márvány-erekről magokat vízbe vetik, ’s mint szabadító angyalok, koromfeketén előusznak. — Az egyiptomi basa’ udvarában föltalálhatni az ezer-egy éjszakának minden varázs-fényét ’s tündér-pompáját. Nem lehet a’ világon szinrajobb embercsapatot képzelni, mint itt a’ núbiai heréitekből álló testőrző sereg : bőrük fényes és holló fekete, ruhájok skarlátvörös, hímezve arannyal, hattyúfejér méneken lovagolnak ’s kezök damaski szimetárt (szablyát) villogtat. E’ ritka látványhoz kell foglalni még a’ hárem’ számos lakó népét, az udvarnok’, a’ szárazföldi ’s tengeri tiszt’pezsgő sokaságát himvarrásos díszruhában , az apródókat, tschibukvivőket ’s egyéb szolgákat szintugy gazdagon öltözködve , a’ tábori musikát, mellyet Mehemed Ali indulatosan kedvel, az arab méneket, a’ gazdagon ékesített sok droraedárt (tevét) s a’ t. Minden , mi az egyiptomi basát körülveszi, Bagdád’ ’s regényes kalifjei’ arany időkorára emlékeztet. De soha sem mutatkozik e’ pompás udvar olly nagy fenséges díszben ’s ragyogó fényben, mint a’ basának ama’ szép nyári palotájában, melly a’ schubrai kerteknek közepette fekszik. E’ bűbájos lakban szokta Mehemed Ali a’ Beiram - ünnep alatt tisztjeit elfogadni. Az oszlopos csarnok ekkor ki van világítva , az udvarnép ’s idegenek sűrű csoportozatban járnak szerte a’ tó körül, persiai kis szőnyegekre telepszenek, hosszú ékes pipákból eresztik a’ dohány-füstöt , vagy a’ borladékhoz támaszkodván, elméjök álomképekkel mulatozik; míg a’ langy szellő shawljaik’ dúzs szövetében kis ránczhullámokat túr, vagy árnyékjúk — hold- ’s lámpavilágnál —— a’ ló’ tükörszinén visszajátszatik. Mindenfelől bájos melódiák ’s tündéri énekhangok hallatszanak, 's ha szél támad , — illat-tenser hullámzik befelé a’ kertekből. Ő EGY ARAB LÓNAK NEMESI OKLEVELE. Úgy találjuk, hogy a’ népek a’ lovakat mindenkor a’ nemesi állatok közé számítók. A’ Per-