Társalkodó, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-10-23 / 85. szám
ügyében mellőzhető volna. Nem rég csak német nyelven lehete olvasni ezt itt, most nemzetin is. — Nemzeti hangon válaszolt itt német kérdésemre a’ vendégház szolgája, míg pogyászomat leralták, üdvözletül jó musikai zengzettel enyhíték a’ barna képű hangászok, uj lakosok, uram’viszontagságinak sötét emlékit. Élénk zaj keletkezik ez alatt a’ forrás mellett ’s nemzeti nyelvünknek ezüsthangjai, szinte diadaldíszben zengének ki a’ többi szózatok közül, így folyt ez, egész ottmulatásom alatt. A’ férfinemi társalkodási nyelve úgy szólván általában nemzeti volt itt; de ne bántsalak meg Gabriéla édes nemed közül habár sokan zengek is a kedves magyart, de nagy része örömest enyelge a müveit, a' csinos németen ’s bár ösmeré a’ nemzetit, hibásan is kész volt habozni a' külföldin. — De még is tisztelet neked bánáti, tisztelet ’s forró hála neked különösen temesi Szépnem ! itt láttam kénybe borult szemekkel anyákat, némán szorítani szívókhoz a’ kisdedeket, kiknek ajakból nemzeti hangú esdeklések röppentek, a’ magyarul nem tudó szülő’ kebléhez. És e’ tapasztalásom itt szinte mindenütt hasonlóan örvendeztete, hol csak a’ nemzetségi körben egy kis értelmesség világlott. Jelenkorunkat ’s a' budai német újságot lelém a’ vendéglőben. Ezelőtt vagy egyet sem, vagy csak idegen nyelvűt. A’fürdői intézetek’s hirdetvények magyar ’s német nyelven valának felfüggesztve. A’ korszellemnek előre ’s hátrahatása, itt boldogító jóslattal mosolyg jövendőinkre. Milly javaló tiszteletben érdemesül ezekért édesem! a’ bázási lelkes tisztség! — Gondolatim, képzeletim minden pillanatban előmbe bájolnak téged. Bizton hiszem, te sem feledsz engem. Rövid időn többet. Addig is élj boldogul! N Nagy Becskerek, august’ tökén 1933. Türd el csevegésim’ édes meghittem! E’ zárkózott szívnek, olykor ollykor nyiladozni édes. Tárgyim reád nézve hidegek ugyan itt ott ’s talán fasak is ; de ez örök ifjúságban viruló szív ’s egy boldogabb jövő előérzetei Örömgyanú közt ígérnek neked ezekért kárpótlást. — Két—mondhatom — népdits s fényes halban vettem részt, búzási mulatásom alatt. Szende lengéssel tünedeztek a’ nemes valzer körében, Temes’, Torontál’’s Krassó Szépei; s fájt szívem, mint tolvajla rózsákat a tüdőgyilkos galoppé ’s a méltóságos zengzetü nemzeti hangok nem találván hősre , elzengének részvétlen szünjelek között. Galoppeinket többnyire csárdás-gyors nemzetin lebegék-alt szüzeink ’s ifjaink — ’s így magyar szellemben. — Egy vándor német szinésztársaság igyekezék itt rövidíteni az estvéket. A’ szövetség csak 3 személyből álla ’s elgondolhatod, milly gyéren hatható ez a’ műveit vendégkörre ; ’s mint borzadott a’ szív vissza , az e’ként felette korlátolt művészet’ jeleneteitől , habár az akarat tiszta ’s a’ játszók’ ügyessége ajánlkozott is. A' gyakoribb személyváltoztatások, Thaliának e’ szűk ’s bútorozatlan templomában — gyaníthatod — nem estenek fonák contrasztok nélkül. Csak kevés darab adalék nem épen rosszul ugyan , hanem a’ mint itt lehete. Néző vagy unatkozó kevés. Végre két színdarab’ egymásutáni kitűzte’ napjain senki sem jelenék meg ’s színészink tovább vándornának. — Egy erdőcske növekedik itt közel a’ főforráshoz, hol a’ nap’ tikkasztó heve ellen, menedéket találhat a’vendég. Csak az kár, hogy gyalog-ösvényei keskenyek a’ különben itt ott tündérvidékü sűrűnek. Búzás’ szépítésbe, ha kiveszem a’ tavaly ültetett néhány ezer csemetét, kevés történt ekkorig ; pedig a’ bájos alakú ligethely, gazdagon kamatozna idővel az uradalmi pénztárnak, ha szorgalom ’s költség nem kiméltetnék. Az idén javaslat terjeszteték föl a’ nm. H. Tanácshoz, a fürdőtérnek ángolykertté alakítása ’s szépítése iránts 1ó ezer forint kéreték előleges kiadásul. Vajha a temesi bánságnak ezen egyetlenegy nyári mulató ’s orvoshelye olly díszre ’s képre emeltetnék , melly a’ szenvedő emberiség’ ’s örömvágy’ kívánalmak megfelelne. A’ búzási érczesvíz nevezetes orvoserővel bír, bizonyos nyavalyákban. Mint régebben, az idén is szemtanijja valók ennek. Gyógyszertára nincs ugyan, de orvosa volt ez idén, ki a’ szükséges gyógyszereket, mellyeket kézi gyógyszertára nem nyújthat, az egyenlő távolságú Lugos, vagy Temesvárról rendeli meg. A’ vendéglőház ezen esztendőben nem a legjobb, ’s a’ kutnál sincs annyi gond az ivópoharakra (mellyek kevesek ’s közönségesen rondák is, mint ez előtt. Megilletődve kellé gyakran tapasztalnom: egy beejtett pohár, vagy más egyéb miatt, mint zavartatott fel napközben is a’ forrás , mint veszte illyenkor gyógy-erejéből ’s mint undorult a sűrű olajenyv’ a napita hömpölygésbe az ivó?? — Időközben ábrándulék egyszer kétszer