Társalkodó, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1834-09-17 / 75. szám
298 sonlag a’ növendékek is 6 classisra felosztvák. A’ 6dik osztályt vagy classist elvégezvén a’ növendékek igen szigorú vizsgálat alá vétetnek, ’s azok, kik ezen próbatételnél különösen kitüntetik magokat, a’ 7dik osztályba vétetnek fel, és Genie-corps-cadet czimet viselnek ’s hónaponként fizetést húznak a’ hadi kincstárból (Cassa). Itt végzik most már az Intézet’ növendékei az ingenieur-tudományokat ’s megürült tisztségeknél mint valóságos tisztek osztatnak az ingenieur-karba. A’ többi az udvari haditanácsnak ajánltatik az intézet’ igazgatósága által ’s mint tisztek osztatnak fel alkalom adatra az ezredekbe. _ Ezen intézet’ főigazgatását, János cs. kir. herczeg viszi. Az Igazgatón kívül van még az intézetben,l akademiai ’s 12 osztálybeli inspector, 45 tanító svan külön tudományi ágazatok számára , úgy hason- Vag vívó-, táncz- é s lovagmester. Felvigyázatul ’s őrizetül egy árkász-század (sappeur-compagnie) van a házban. Az egész oktatási cursus 6 ’s 8 évist tart. Ezen intézetben a’ fenyíték példás, és szigorúnkatonai.• Az ingenieur-akadémiába, catholikus , református ,evangélikus ’s görög hitvallású növendékek vétetnek fel. Novik Dániel TÖREDÉKEK A’ JÁTÉKSZÍNRŐL ÉS SZÍNÉSZETRŐL. 11.) Német Játékszín. Magyar Játékszín’ kezdete. Az eddig említett játékszíneknél sokkal újabb a’ német, azért nem is csudálhatni, ha a’ németek drámai literaturája nem olly gazdag, nem is olly eredeti , mint azon nemzetekéi. Alig múlt félszázadja , hogy a’ szép művészetnek ezen neme náluk kiműveltetm kezde; ’s hogy azóta óriási lépéseket tett mindenki meg fogja vallani, ki annak jelen állapotját ismeri ’s Göthét és Schillert összehasonlítja Hans Sachs, Gryphius András és Gotsched” műveivel. Azonban annak első durva kezdete Németországon épen olly régi mint egyebütt; már a’ becsületes Hans Sachs, Deinhardstein’ szép drámájának hőse. írt több szomorú és vígjátékokat; így több vele egykoruak , melly zsengék minden bírálaton alul vannak, ’s valamennyire a’ moralitásokhoz és allegóriás játékokhoz hasonlítnak. — Gryphius András az első , kit német dramairónak lehet nevezni. Még a’ 18ik század’ elején Shakspearet a’ németek alig ismerték, kit most nemes iparral stúdiumul vettek és követnek; még a’ 17ik század’ végén vándor-alakosok és bajazzók pótolták ki a’ nemesi játékszini élvezet’ híjányát, ’s az ismeretes és valóban eredeti Hanswurst volt a’ közönség’ kedvencze. — Godsched, ’s ennek lelketlen vizenyős iskolája döntötték Németországot unalmas és sületlen franczia munkák’ silány fordításival ’s úgy megalapították a’ franczia ízlés’ országát, hogy azon némelly itt — ott s cométákként feltűnő eredeti lelkek alig diadalmas- s kodhattak; a’ kedves meseiró Gellert’ pásztorjá- Itéki is a’ franczia ízlés’ utálatos nyomait viselik. — Francziákon kívül Holberg’ dán nyelven írt jó és i nagyhatású vígjátéki voltak kedvesek, mellyek a’ színen máig is nem unalmas tünemények. — For- ■ ditások, és rész, lelketlen utánzások tevék sokáig az I egész német drámai literaturát, míg végre föllépett I előbb Lessing (szül. 1729. ^ 1781), azután Gö Ithe (szül. 1749. -j* 1832) és Schiller (szül. 1750. ■ f 1805). Lessing’ dramaturgiája ’s drámai munkái: I Minna Barrhelm, Emilie Galotti, bölcs Nathan ’s a’t. I ismerősbek, minthogy róluk többet mondani szüksé- I ges volna; az ő iskolájából került ki a’ vígjátékbó I Engel. — Utána nem sok időre fölléptek a’ német I nemzet’ nagydicsőségi, ’s a’ német literatura’ első I rangú csillagi, a’nagy géniusz Gröthe, és a’ lelkes I Schiller. — Göthe, „Götz von Berlichingen“- jével megmutatta, mennyire nem ismeri el szabad lelke a’ franczia ízlés’ szűk köteteit, az uralkodó I gyáva, lelketlen iskola’ börtönét; azután a’ drámai pálya’ sok nemében tett próbát. — Clavigója polgári I szomorújáték Lessing’ izletében , Iphigenia görög I szellemű, Egmont és Tassó históriai regényes drá-mák , Faustja egy máig sem értett nagy lélek’ bélyeget viselő, ’s magában mélységet és magasságot s egyesítő aggycsoda. — Shakspearet ekkor kezdék I ismerni, ’s megfogni, kinek nagyszerű charaktereit s a’ német Schröder nem rosszabbul adta elő, mint az angol Garrick. — Végre föltűnt Schiller’ szelleme. I O mingyárt fiatalkori tüze’ nemes és nagyszerű ki- i törésiben megmutatta, mit képes adni, de élő lelke I csakhamar bele unt a’ kicsapongásokba, ’s Don Car- Ilosa már nem zugó, erőszakos szirtpatak, hanem I egy méltóságos, nagy és széles folyam. Ezt követték a többi egyenként classicus és lelkes történeti drámái: Wallenstein, Stuart Mária, orleánsi Szűz, Tell Vilmos, mind fényes bizonysági Schiller’ isteni geniu-szának ; messzinai Hölgyével megmutatta, hogy tellesen fölfogta a’ görög lelket, chorusi a’ legszebb I helyekkel tömvék ’s egész lyrai fölemelkedettséggel s irvák. — Azóta mind inkább terjedt a’ külföldi já- Jtékszin’ ismeretével, Shakspeare’, Calderon’ ’s egyéb I lelkes drámai költők’ olvasásával aptó dramatikusok’ száma. De az írás’ dühe számtalan szerencsétlen terüelméket is hozott elő, p. o. Göthe’ Götze sok szegény elmét ingerelt érdektelen lovagdarabok’ írására, ’s s ezóta százanként ömlenek elő a’ sok harczjátékos és ’ s czímeres lovagdarabok, hol a’ lovak fontosabb sxe- t