Társalkodó, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1834-10-22 / 85. szám

85. száza Pest, october’ 22dikén 1834. TÁRSALKODÓ. H­AJÓS. Csolnakáv­ il révbe szál­ni Vágy az ifjút kebele: Hab fölött evezve regtől Békepartra nem lele. — ..Bár a’ szél ’s hab’ része hránya, Befogad hazám’ »iránya.*1 Szól, ’s szelíd öröm’ sugára Földerengve kél szivén: ,,Ott a’ részes pálya’ múltán Enyhelyet találok én.44 ’S a’ kies jövő’ malasztja Lángoló szívét dagasztja. Messze a’ kék partokon túl Fölmosolyg egy szép vidék, Egykoron hol istenálmai Boldogságát nevelék. És a’ parton híve’ karja Kedvesét remegve várja. Hajh az ifjú ellenébe Zúg 's i­­öltve dúl a’szél; Tenger’ árja gyűl habokba ’S égre eleg búsan kél. Part felé száll pillanatra. Már azt mély köd elborítja. Kü­zd az ifjú szél ’s habokkal, Küzd evezve part felé : Nem fogy bar erőben karja, Szél ’s hab ellen győzhet­é? Béborul, mint nap’ sugára, Szép reménye’ láthatára. És a' csolnakot ragadva Egy hab a’ más habra gy­ül. Még egy szél üvölt, ’s az ifjú Csolnakával elmerül. És a’ parton híve’ karja Kedvesét híjában várja. Ott áll a’ lány, hű szivében Félelem ’s remény vegyül. — Ah ne várd, leányka! híved’ Délszak’ ékes térjéül. A’ habok’ dúló viharja őt előled eltakarja. — T. A’ CSÖNDES ÓCZEÁN’ FELFÖDÖZTE­TÉSE. (W. Irwing’ utazásiból.) Valamennyi kalandor közt, kik Columbo Kris­tófot az uj-világ’ elfoglalásában követe­k, leghiresb Vasco Nunez de Balboa. Ez bátorságra ’s lé­­lekébredségre mindnyáját felölhaladta. Midőn ő a’ dariai gyarmat’ kormányzójává lón, örökös hábo­rúban élt a’ kazikákkal ’s a’ körülfekvő vidékek’ apró fejdelmivel, ’s ugyan illy expeditiók’ egyikén jött füléhez ama’ nevezetes hír , hogy kormányme­gyéje’ délszaki részében egy iszonyú terjedelmű óczeán létez. Nem sokára némelly jó baráti által meghalta Balboa, hogy ellenségei a’ spanyol udvar­nál őt legfeketébb színekkel fösték­ le , ’s különösen arról vádolák, hogy a’ mérséklett­ bánás’, igazság’ és emberiség’ minden törvényit letapodja ’s a’ kor­mánya alatti megyében egy vad zsarnok’ féktelen kényét űzi; — ennélfogvást minden pillanatban vár­­hatá a’ király’ parancsát, amelly őt Madridba idézi, hogy ott kormányzói viseletéről számot adjon. Csak egy nagy, fényes merénylet által lehetett azon ter­hes részt lecsilapítni, melly Balboa’ feje fölé tor­nyosult. A’ csöndes tenger’ felfedöztetése — gon­dola magában — újra feledésbe hozhatja majd azt, a’ mi történt ’s a’ király’ kedvezésit újra megnyerheti — ’s talán még teljesebb mértékben. — Balboa te­hát eltökélé, hogy e’ veszedelmes kalandra, — melly legalább is ezer emberből álló kíséretet kívánt volna, de mellynek elérkeztét bevárnia nem volt tanácsos ,_ egy marok emberrel késlekedés nélkül kiindul. Az ő becsülete, vagyona, élete — minden csak ezen tervnek gyors és szerencsés kivitelétől függött; vele késni annyi volt, mint magát elveszteni. — Balboa szemeit azon csapat spanyolra vető, kikből a’ gyar­mat áll vala ’s ő e’ csapatból azokat, kik legbátrab­bak, erősbek, egyszersmind hozzá leghívebbek való­nak , kiválasztá kalandortárssul, számra 190 embert. Ő kéz­ ív , kard , paizs és nagy puskákkal fegyverzé­­fel őket, egyszersmind a’ vállalat’ veszedelmét sem titkold előttük­ el. De veszélyek a’ spanyolokat nema döbbenték­ meg, sőt annál nagyobb bátorságra tüze­­lék­ föl. Hogy csekély erejét szaporítsa, Balboa még egy sereg vadkutyát is vitt magával, mivel többszöri tapasztalásból meggyőződött, hogy ezen állatok az indusok elleni harczokban irtóztató szövetséges tár­sak. — A’ spanyol irók különösen egy Leoncico ne­vű kutyáról tesznek említést, melly Balboa’ foly­­vásti kísérője ’s úgy szólván leghatalmasb testőrje volt; ők e’ kutyának életirását olly kimeritőleg dol­gozták­ ki, mintha valamelly dicső, nagyhírű bajnok­ról történnék szó. E’ nevezetes hős-kutya csak kö­zépszerű termettel, de csuda-erővel bírt; orra fekete volt, szőre mocskos-sárga, melly kevéssé vöröslőtt; testén számos sebhely, tanubizonysági ama’ nagy veszélyeknek, mellyek közt urával a’külön ütköze­tekben forgott. Balboa minden kaland-járásiban ’s harczaiban magával vivé Leoncico­t, sőt gyakran a’ többi vezéreknek is oda kölcsönzé azon föltét alatt, hogy kutyája a’ tett szolgálatokért a’ zsákmány-el­osztáskor szintúgy jutalmaztassék­ meg, mint a’ többi közvitéz. Leoncico illy módon urának több mint 300 font sterlinget hozott­ be. — E’ kutya—mint a’tör­­ténet-irók megjegyzik, — magát olly rettentővé tet­te, hogy csak tekintete által is képes volt, egy csa­pat amerikait megszalasztani. — Balboa még a’ da­riai földszoros’ vagy Panama’ induslakóit is ki­­sérőkül véve. Ő ezeknek hajladóságit megnyerte, és szolgálatjuk rája nézve nagy fontosságú lehetett, mivel ők e’ kietlen tartományokat ’s a’ vad élet’ se­gédeszközeit jól ismerték, így volt szerkesztve azon kis bohós-tarka sereg, melly egy rettenhetlen főnök vezérlete alatt a’ dariai kis gyarmatot elhagyó, hogy a’ csöndes világtengert felfedözze.

Next