Társalkodó, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-06-03 / 44. szám
ator-vérrel kövérilett földön soha gyökeret nem verhet, soha nem honosulhat. A’ hadakozó romai, charakteréhez képest, melly a’ szelídült görögétől olly igen különbözik , természet szerint tulajdoninak megfelelő játékszint alkotott, és igy ennek czélja is egészen elütött a’nemesült athenebéliekétől. Hogyan is lehetett volna a’ világtörténet’ e’ tragicusainak illyesmire izlésök, kik— Schlegel’ jegyzése szerint — inkább önmagok akartak a’ széles világ’ színpadján feltűnő szerepet játszani ? Tudjuk Ovidból is, hogy ők szerelmes kalandok végett látogaták meg a’ színházat. Mit jelentene különben e’ költőnek ma is olly gyakren előforduló ismeretes verse: Spectatum veniunt ’s a’ t. ? A’ romai nép’ vallásához ’s charakteréhez képest, természetesen változni kelle a’ játékszín’ czéljának , formájának, tartalmának, szóval: mindennek, mi ahoz szíta. Schlegel azt írja: ,,A’ rómaiak az egyes műfogásokat elibe tevék az összhangzó egésznek. Azért ők inkább hódoltak egy virtuóz’ iránytalanul előtűnő talentomának , mint az egész műdarabot egybefüggesztő hatás’ szépségének.“ Náluk a’ színész nélkülözhető az álarczot, sőt mind azt, mit a’ görögök, ideáljok’ elérésére szükségesnek tartottak. Innen ismerjük az ő Rosciusukat, Aesopiokat, Pyladeszük’ némázatit (pantomime), Bathyllusukat, ’s több egyebeket; innen magokat a’ hirszomjas romaiakat, kik a’ nem épen névtelen színjátszók’ számára némelly jutalmakat gondoltak ki. Színjátszók, kik bohózatokban szoktak föllépni, és sokáig ‘personae inhonestae’czimmel neveztettek — illyetén balitélet’ nyomára a’ görögöknél nem találhatni ; a’ szabad köztársaság’ idejében már fölmentve valónak ama’ gyalázat alul, melly szerint azelőtt a/.éhekből ’s hadiszolgálatból kizárattak. Későbben érez, sőt arany keresztek, drága ruhák, polgári jog ’s több e’féle levének tárgyai a’ színészek’ jutás utaztatásának. Az irók emlékeznek bizonyos szabott díjról is, mellyet a’ színjátszók’ fizetésében nem volt szabad meghaladni. Augustus a’ magistratus’ törvényhatósága alól kivette a’ színjátszókat, kik fölött ezek előbb minden időben ’s minden helyen határtalan hatalmat gyakorlanak, ’s úgy látszik, magának tarta azt meg. A’ római császárok saját udvari színészeket tartottak , kiket nem ritkán bizodalmuk által ’s egyéb módon tüntetének ki, ’s a’ t. A’ színjátszók’ képeit jelesebb állásukban lerajzolták ’s a’ színházban kifüggesztették; mit azonban más szent helyeken tenni tilalmas volt. Épen igy vált szokássá — miben a’ görögök csak megütköztek volna — a’ játékszínben tetszésöket virágszórás, tapsolás’s több eféle; — kedvetlenségöket pedig füttyölés által, vagy más módon nyilványítani. — Minthogy tehát a’ romaiak a játékszínt alantabb nemű játékkényöknek tárgyává tevék, ’s a színi művészetet alacsonyabb művek’ sorába, sőt utánuk helyezők, nem csuda, hogy, úgy szólván, kénytelenek voltak jutalmak által édesgetni a’ színjátszókat illy szinte becstelenitő mesterség’ űzésére. (Folytatása következik) GŐZHAJÓZÁS SMYRNA ÉS KONSTANTINÁPOLY KÖZT A’Smyrnai napló, martzius’ 14-éről ezen czím alatt ,,Séta-hajózás Konstantinápolyba“ az ausztriai ‘Maria-Dorothea' nevű gőzhajón Smyrnából Konstantinápolyba tett utazást következőkép rajzolja: Még néhány hónap előtt egy , Smyrnából Konstantinápolyba tett utazás a’ fontosabb feladások közé tartozott, melly fölött mindenki magával sokáig tanakodván , végre magát arra, vagy csak fontos értékek által kényszerítve, vagy azon változás iránti kívánságból tökéletes, melly az akadályokkal való szembeszállásban ’s minden hiány és szükség’ büszke megvetésében látszik kedvét találni. Ezen idegenkedés ama’ sok nehézség-és kellemetlenségtől vévé eredetét, mellyekkel az itteni szárazföldi utazás jár, ’s ezen rész, sok helyen csak alig járható — vendégfogadók ’s mindazon kényelmek nélküli — ösvényeken vezeti a’ vándort, mellyek az európai utazók’ életének olly nagy különféleséget ’s kellemet nyújtanak. — A’ vizen-utazás merő bizonytalanság volt, egyszersmind olly hosszas és késedelmes, hogy igen kedvetlen ’s csak legnagyobb szükség’ esetében választó azt valaki Mindenki félt, hogy Smyrnából kedvező széllel kiindulván , a’ Dardanellák’ csatornájában több hétig peshedni lesz kénytelen, mint ez, az esztendő’ kétharmad részében több hajóval meg szokott történni. De nem is utazott egykönnyen valaki Konstantinápolyba, hogy ott mulassa magát, hanem foglalatosságai végett, és ha a’ szükség parancsolta. —Most ellenben — hála Fulton’ csuda-erejű találmányának ’s egy rendes gőz-postahajónak Smyrna és Konstantinápoly közt felállíttatásának ! — egészen máskép van a’ dolog. Ma ezen itt nem egyéb mint sétahajózás. A’ Furla szigete és a’herczegi szigetek (Prinzeninseln) még csupán egy patakosa által látszanak elkülönítve lenni ’s a’ Maria-Dorothea gőzös nem egyéb, mint repítlőhíd Hermes és Bosphorus között. Maria-Dorothea könnyű, sugár, kellemes és kényelmes alkotása gőzhajó , épen olly fénnyel mint piperével fölkészítve megy és jó hetenként; menése és jöveje olly pontos , hogy az utazókat az ellenszelek , az utazás’ változó esetei, a’ szeszélyes elemek’ bizonytalansága és rendetlenségei miatt tökéletesen megnyugtatja. Rajta örömmel ered útnak mindenki , mivel tudja, milly időben érkezik a’ szándéklott helyre; tudja a’ napot és órát, mellyben megint hajóra fog