Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-09-21 / 76. szám
felé, legnagyobb gyorsasággal lesújta a’ mozgást, s imígy meghiusíta egy tervet, melly, ha csírájában el nem fojtatott volna, az izgásra mindig hajlékony déli Spanyolországban már akkor szörnyű veszélyt ’s polgári vihart vala hozandó. Ő a’ legyőzetett liberalok iránt (legalább az angol M. Post ezt bizonyítja) akkor nagy kíméléssel viseltetett Többeknek, kiket a’ hadi törvényszék halálra ítélt, megmenté éltüket, ’s személyes befolyása által Ferdinand királytól majd minden politikai vétkesnek bocsánatot ’s felejtést eszközlött ki. (Azonban tudva van, hogy ugyanakkor — ide számítván Torrijo’ szerencsétlen társait — több mint száz ötven politikai kivégeztetés történt; sőt még a’ legelső nemzetségek’ tagjai is, mint p.o.Frias’sonate herczeg ’s a’ t. részint börtönbe vettettek, részint száműzettek a’ bekövetkezett reactio alatt) Quesada a’regens királynénál különös kegyelemben állt, ő Ferdinand halála után mingyárt részére nyilatkozott, holott a’ carlositák olly biztosan számoltak Quesadára, — egy férfira, ki akkor néhány rokon-érzelmü generállal együtt némileg kezében tartá Madrid’ ’s a’ királyné’ sorsát. Ő volt 183-ben Sarsfield után rövid ideig az éjszaki hadsereg’ főparancsnoka. Ezen biographiai vázlatból világosan kitetszik, hogy Quesadát a’ szabadelműek gyűlölték, az 1812-i constitutio’ hívei pedig utálták, ennélfogvást ő mindent el akart követni, hogy az izgást lenyomva tartsa, melly merényletértéltével adózott. A’ M.Post még imezt jegyzi meg: „Isturiz és ő a’junták’utólsó fölkeltekor ünnepélyes szövetségre léptek ’s elhatározók, hogy hivataljok’ helyén, — amaz mint első minister, ’s ez mint főkapitány — együtt állnakfen vagy együtt esnek el. Quesada elesett ’s hihetőleg Isturiz napjai is meg vannak számítva. Quesada izmos, deli termetű férfi volt, arczára a’ természet, a’ vas akarat ’s hideg elszántság’, de egyszersmind a’ zsémbes fanyarság ’s részkedvűség’ bélyegét sütötte. Egy kardvágás’ helye, mellyet orrán ’s egyik arczfelén viselt, még vadabbá téve katonai vad tekintetét; természetre mindazáltal nem volt olly vad ’s kegyetlen, miilyennek őt külseje hirdető ; legalább sok esetben, hol hatalmában állott vért ontani, nemes szelídség’ és mérséklet’ példáját adá. Ő nyers, műveletlen, párdurva ’s vadbátor katonaember volt, mintegy a’ revolutiók’ idejére teremtve. Ha ő a’ népmozgásban részt venni, vagy azt mint vezérlő igazgatni akarta volna, úgy bizonyosan senki sem volt alkalmas, illy kitűnő szerepet játszani, mint ő; mert kevés férfi bírt hazájában több személyes bátorsággal ’s elszántsággal. Ő mintegy 50 esztendős volt. A’ királynéra nézve kipótolhatlan veszteség, hogy Quesada nincs többé,mert ő volt azon egyetlen katonatiszt, kitől a’ nemzeti őrség ’s revolutioi párt Madridban féltek, ő az ötödik főkapitány, ki az estatuto-real’ kihirdetése óta megöletett. A’ LEGYŐZÖTT ELŐÍTÉLET. Reméllyünk, hogy a’ világ’ minten okos embere valahára egyesülend, kiirtani azon vad szokást, melly jelenkorunknak már nem tulajdona, ’s mellyet a’ huzamosan megsértett ész, igazság ’s emberiség egyiránt kárhoztatnak. Becsület, örök becsület ’s tisztelet azon törvényhozóknak, kik józan törvények által illy agyrémnek még emlékezetét is megsemnítik ! A’ császárság’ napjaiban történt, midőn százezernél több, részint franczia, részint franczia szövetséges lakokt Anglia’ börtöniben azon szerencsétlenségért , hogy nem fegyveres kézzel halának meg. Kormányuktól’s az egész világtól elhagyatva epedtek altisztek,katonák ’s matrózok e’ rettenetes hajókban, mellyek ellenségink’ gordon keménységének örök emlékei. Ezen úszó sirvermekben, levegő, hely é s csaknem minden tápláléktól megfosztva, undok férgektől kintatva, minden erkölcsi ’s testi gyötrelemnek ki valónak téve. Ezen mérgezett halálkamrákban kelle élniük ’s halniuk vigasztalás’s remény nélkül, míg a’ tisztek, kik majd szinte olly szerencsétlenek valónak , apró városkákban ’s falukban fogva nyomorogtak, soha barátságos, de gyakran ellenséges nép között. Fogva, ez az igazi szó, mert ámbár becsületszavakra fogadák a’ tisztek, hogy mindenben az ország’ törvényhez alkalmazandják magokat’s szökésre alkalmat nem keresendnek, még is nem csekélyebb szigorúsággal őriztettek az egész nemzet által, mellynek minden egyes tagja a’ franczia név ellen öröklött engesztelhetlen gyülölségtől lelkesítetvén, egyik nemzeti kötelességét vélte volna elmulasztani, ha a’ hadi foglyok iránti szigorú törvények’ akármellyikét enyhébben teljesíti. *) Minden tudósítástól megfosztatva hazájok ’s családjokrul, kintatva unalomtól ’s minden remény nélkül jobb jövendőre, egy ellenséges nemzet’ részérül ezer faggatás és sértésnek kitéve, többnyire csak azon csekélységből tengődtek, mit az angol kormány számukra kitűzött * **), olly országban, hol a’ legszüksé g Én itt csak az angolokrul szólok , a’ Skótziában tartózkodó tiszteknek minden tekintetben százszorta jobb állapotuk volt. Tisztelet ’s hála a’ skót népnek, melly a’ szerencsében vitézek iránt tiszteletet ’s szánakozást mutatott. — **) Ezen dij mindegyik, — becsületszava mellett fogva tartotttiszt’ számára, bármilly rangú volt is, naponként 30 sousból állott. A’ nagy drágaság miatt e’ csekélységet egy ebédre csupán kenyérben is elkölthetők.