Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-10-22 / 85. szám

13. Pest, October 28. 1936* TÁRSALKODÓ. HERZ­ÉNYI ’ ELHUNYTÁRA. Ali 1 mi veszel)r­ejtő felizűk feketülnek egünkön; A’ Nap’ fényarczát milly vihar’éje fedi ? Mint dúl ’s szór mindent vad mérge az éjszaki vésznek? Hord sjorföllegeket, ’s fát csikorogva kidönt; Zúg, es z­áta után a’bérezek visszamorognak, Es a’ szendergő felriad álmaiból! — Im a’ borús ég is villámit szórja felettünk, •— Megdől dűl ’s robajos mennykövi rontnak­ alá ! Égnek emelt fővel milly sirkant’ szobra borong­ott Egy rezegő fűznek néma homályi alatt? A' deli istennőt látom mellette, szemében Köny remeg, és epedé arc/­czal az égre tekint. Fény-környezte arany-lant csu­gg fen diszkoszorúval ’S BEKIZSENYI név látszik róla sugárzani­ szét. Tű­nj-le egünkről hát, ah tünj-le sokára dicső Nap! Arczod’ síri homály’ fátyola lengye-körü­l! Sirj Magyar, és panaszod’ búsan nyögdelje az Echo, ’S vond­ be sötét gyászszal Hunnia !­árva fejed’. Messze kitündöklő fénycsillag szállt­ le egedről, Melly a’ borús éjben mennyei lámpa vala Ám eget és földet panaszunk’ bús hangja betölthet, Mig arcz­ánk’ könynek tengere folyja­ körül; Hasztalan! Ő alszik, ’s könnyek már föl nem idézik, A’ bánat’ zúgó hangja se’ költi­ fel Őt! Al­! de mi veljük-e hát őt mély ’s örök éjbe borultnak * Vagy te felejthetnéd a Haza! dalnokod’ el? — Érdemi öt egeken túlem­elték; — éjbe borultnak Ó jó honfi! ne véld fénykoszorúzta fejét. Mert a’ ki keblében Múzáknak templomot alkot, És oda évenként megviszi áldozatit: Nem halhat­ meg, — nem! — fenvillog, mint Nap az égen, Nagy neve, ’s hangzik, mig egy magyar’ ajka mozog. Szép myrthusz-koszorú leng bájos-zengzetű­ lantján ’S azt a’ dicsőségnek fénye ragyogja­ körű­l. Így mohosuk sirján bár fűszál ingadoz egykor, Bús feledésnek nem rejtheti éje nevét. —­­— Honfi! ha andalgván Somogyunk’ búlepte vidékén, Isteni nagy költőd’ enyhe porára találsz; Néma sirormát elmentedben hintsd­ be virággal , ’S zengd te is ajkam után: ,,Béke fedezze porát!“ TAKÁCS I LAJOS IH. BEHF.N­BEN. A­FRIKA. ( V­ége.) Az afrikai parton ’s partmelléken a’p­o­r­t­u­g­á­­liak első gyarmatbirtokosak az angolok után. Ők bírják az az­eri szigeteket 140,000 lakossal, kik mindnyájan portugáliak ’s nevezetes kereskedést űznek Angliával, mellynek gyármakészitvényiért bort ’s egyéb terméket adnak; ők bírják Madeirát és P­o­r­t­o-S­a­n­t­ó­t 106,000 lakossal, kik részint portugáliak, részint mulattok ’s négerek; főtermész­­téseik különös jelességű­ bor, mellyet az angolok ’s éjszakamerikaiak visznek­ ki ’s helyette halat, sózott bust, lisztet ’s gyármüveket adnak. — Övéik továbbá a’ 36,000 mulattal népesített z­ö­l­d-foki szigetek; mind ezen szigetet gyakran látogatják a’ Keletindiába hajózok. St. Thomas a­lakja 15,000 mulatt nép.— Továbbá a’ szárazföldi partvidéken, Cochu város St. Domingo-folyam’ torkolatánál; G­­ego a kastély felső-Guineában; Congo város alsó-Guineá­­ban Lebonda folyónál 40,000 lakossal ’s 22 urada­­lommal; ők gyakorolnak főuraságot Angola és Ber­­guela királyságok fölött, melly utóbbi tartományban több megerősített hellyel bírnak. A’ keleti partmel­léken övék Coavo erősség a’ Quiloa királyságban ’s Mozambik város a’ hasonnevű szigeten. .. A’ spanyolok bírják a’ kanári szigeteket mintegy 180,000 spanyol ’s normann­ eredetű lakossal, kiknek számában az utolsó revolutio előtt 2 390 szerzetes és 740 apácza foglalkozott; a’ lakosok jobbatlán szőlőmivelésből élnek (A’ kereskedés ollyan,mint Madeirában). Továbbá a’ de Principe, és Annobon szigeteket felső-Guinea partján mintegy 2000 lakossal; e’ szigetek csupán az által nevezete­sek, hogy a’ tilalmazott rabszolga-kereskedést elő­segítik. A’ szárazföldön csak Tanger a’ spanyoloké, Ceuta nevű erősséggel, Gibraltar’ átellenében, 15,000 lakossal; ezen hely jövendőben, ha t. i. a’ marokkóiak berontani szándékoznának, nagy fontos­ságúvá lehet. — Francziaország’ birtokában van Senegal’ szigete és S­t. Louis erősség, ha­sonnevű folyam mellett; lakosinak, száma 7000 , kik meglehetős kereskedést űznek Senegambia’bel­vidékire; Gore­a sziget Senegambia’ partmellékén ’s néhány erősség Fidah­országban felső-Guinea’partján. Továb­bá a’ nyugati oldalon B­o­u­r­b­o­n-sziget 15,000 fejér, 4342 szabad fekete lakossal ’s 50,000 rabszolgával; itt tetemes mennyiségű kávé, fűszer és gyapot ter­­mesztetik. —Dánia bírja felső-Guinea’ partmellékén Akra királyságban Christiansburg erősséget, ’s a’ Friedensburg, Prinzenburg és Kö­nigstein nevű gyarmatokat, több ügyviselői szál­lással. — Hollandia’ birtokában van 11 erősség felső-Guinea’partján, mellyek közt Elmina a’ fő­hely; itt van egyszersmind széke a’ kormányzónak. Ezen erősség h­atalmában áll hat telep, mellyek csupán a’ belfölddel űzött kereskedés miatt bírnak némi érdekkel. Ezen európai gyarmatokrul Afrikában, valamint az európai gyarmatokrul a’ világ’ egyéb részeiben, általában­ véve e’ következő Charakteristika áll: Az angol tiszteli a’ fenálló szokásokat, törvényeket, vallásokat ’s intézvényeket; ő kímélést mutat a­ vad szokások, visszaélések, előítéletek ’s babonák iránt. Mindennek előtte igyekszik a’ benszülöttek’ bi­zodalmát megnyerni ’s őket példa, önérdek ’s ok­tatás által lassanként jobbra vezetni. Hatalma alatt javul a’ földmivelés , tökéletesbülnek a’ mesterségek , mennyiben ezek a’ bel­­hez kötvék (valóságos gyár­­műveket ő mindig csak az anyaországból kíván megszereztetni), csinosbul a’ háztartás, díszük a’ vallásosság, gyarapúl a’ szorgalom ’s közös jóllét. Nincs olly kopár ’s terméketlen határ, olly hideg vagy forró éghaj­lat, hol az ő törvényei ’s intézvényei, főleg azok, mellyek a’ szabadság’ alapját képezik,—­­mint p. o. az esküttszékek ’s nyilván­osság — gyö­keret nem vernek. Így vezeti ő minden gyarmatit teljeskor­úságra. Csak kivételesen keveredik­ össze más emberfajokkal, ritkán aljasul­ el’s esik műve­letlen vad népek’ gonoszságiba,’s hozzájuk hasonlóvá soha sem lesz. A’ spanyol és portugált — még kevés idő előtt — mindenüvé magával vitte szer­­zeteseit ’s a’ 1. Nem annyira a benszülöttek’ szorgal­mában ’s kereskedésben,mint azok’elnyomásában kérése

Next