Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-01-02 / 1. szám
1. szám Pest, Januari3 Vasmegyei régi váraié, és várromok Levelekben. Illdik Levél. SZOMBATHELY, SABARIA, STEIN AM ANGER *) A’ MAGYAROK ALATT. M. B! A’ hervadhatlan magyar Virág’ Századiban olvasom, hogy „ha nem tudod mik történtek , mielőtt születtél, gyermek vagy“’s én a’ czímzett tárgyra nézve majd ugyanaz vagyok; mert miután az idősb 1*j júniustól kezdve , az előidőkben 12 , középkorban 7 , utóbbi századokban 10, összesen 29 kül- és belföldi jeles iró rajzolá Szombathely’ történeteit, ’s még is olly köd gomolyg elő, mellyen alig láthatni keresztül , —miután közelebbről a' tiszteletes régiségek’ buzgó barátja t. ez. Schönvizner István latin nyelven IX könyvben (nyomata Pesten Trattner Mátyás’ betűivel 1791. 41. 3841. XXI. rézmetszvény.) ismerteté,még is véleményeinkkel úgy vagyunk, mint zsebóráinkkal — mindenki sajátjával tart; mellyik Mathuzalem szakasztja fel réteges szemfödeleit azoknak, mik e’ városban ’s vidékén valaha történtek? Szinte harmad fél ezer évig viszik fel íróink Szombathely’ eredetét „Sabaria“ név alatt, ’s ez időhöz képest egy ember- élet minden tehetségivel együtt nem gyermekikoré? Az valóban! ’s ime szempontból csecsemőségem okozza, hogy én a hajdanit alig érintve, csak a‘ Magyarok alatti Szombathelyt rajzolom. A’ tudós meg fog engedni a’ gyengének, tudván, hogy mindenki csak ereje szerint gazdálkodhatik.. Szűz volt még Pannónia, ’s Európa’ földe is a’ magyar nyomdoktól, midőn Krisztus’ születése előtt VI. századdal Galliából származott bójok telepedtek le e’ vidéken. Az idő torsajának vékonyra eresztett történeti fonala után, ezekről tudjuk, hogy fészkük , mellyet sok viszontagság közt rakosgatának, már Krisztus’ születése előtt lehullott Pannónia’ párkányáról — elpusztult. Roma, a’ hóditásvágytól teherbe esett Roma, a’ meggyérült bójok közé idővel pannoni gyarmatait szülé. Azok ugyan (t.i.a’bójok) vérszemre kapván, több ízben akaják lerázni az igát, de pattogásuk torkukra forrott’s Szombathely először romai állomás (Statio), hol légiók szállásoztak— egyben 6100 gyalog, 726 lovag számláltatott (L. Flav. Vegetiust de re militari); —aztán Gyarmat (colonia), hova csupán Tiber cs. alatt 30,000 romai költözött; végre felső Pannónia’ fővárosa lett. Sok történt ebben. Itt választatott császárrá Sept. Severus; itt mulatott nagy Konstantin s’ ugyanitt hozattak törvények. Ez volt Ouirin’, Rutill’’s társai’ vértanuságának, ez a’ híres sz. Márton püspök’születésének ’s annyi jeles műnek helye, mellyekre, mint alább látamljuk , nem lehet vissza nem térnünk; mert igaz,hogy az ötödik század’ elején e’ római provincia’ napja isleszállott— de egykori dicsőségének sugara még jelenleg is a’felfedezött régiségekben földszinre derül. A’ hunnok lettek itt ezek után urak. Ott gyarmatolt Bendegucz vagy Mundschuk keleten a’ mai Moldvában. Aetius, a’ romai szökevény vezér, nála keresett és talált menedékhelyet; benne pedig a’ hunnok hadtanítót nyertek. Fölkelt Etele, kibe apja halálos hörgései közt is romaiak elleni gyülölséget lehelt; lépte mennydörgés volt, ’s hire csapás nélkül is hódított. Ez idén a’ szombathelyi polgárok közül, kik elillanhattak Olaszországba, nevezetesen: Aquileába és Ticinumba (Papia) vonultak. Ezek a’ város’ lakosival összeolvadtak, azok az aquileabeliekkel később a’ velenczei köztársaságot alapíták. Szóval: a’ hunnok, akár Jafettöl — (Oláh Nie.Hung.c.4.) akár, mint Jornandes költi, (de rebus Geticis c. 24.) ördögöktől (!?) ,származtak, magoknak Odin’ kardjával roppant hazát alkottak. De Etelét,ki, bár milly szép „Räuber, Kerl“’s t. e’ féle nevet ragaszta reá Schletzer, ha német v. keresztyén lesz, talán az ismert világ’ legelső hőse lett volna; olv.Fessl.) Hildegumla a’ német Judit, menyasszonyi ágyában szájába kést vervén s aztán orr-vére’ megindulását hirdetvén, megölé. Utóbb a’ testvéri egyenetlenség összeomlasztá a’ roppant hunn alkotmányt. A’hunnok és a’ 455diki nagy földingás’ ereje megrázván , sőt úgyszólva egészen eltemetvén Szombathelyt, kisebb körbe szorult össze, de ismét mostoha időkre; mert e’ korban egyik nemzet tátott szájjal sietett a’ másik’ felfalására. Nem sokat alkudoztak , mindent erő mért ki, és szemesé volt a’ vásár. A’ gothokat lomha gepidák, ezeket a’ hosszu-szakálú longobárdok tolák odébb. 568—814ig avarok, abarok, torkok *) Kris khán’ vezérlete alatt (mintegy húszezer háznép) vándorlának Európába. A’ hatalom’ gazdagság’ ’s fényűzés’ nagyobb fokára Krisztus’ születése óta (a’ rómaiakat kivéve, mert ezek a’ hunnokkal megmérkőztek) egy nemzet sem lépett, így p. o. a’ türingi nép Bonifácz keresztyén térítő’ tanítására csak azon föltét alatt ismeré el Krisztus’ istenségét, ha ennek nevében kezeskednék, hogy az avarok’ igájától mentiek lesznek. A’ keresztyének előtt is olly rettentők voltak, hogy mielőtt az avarok ellen táborba szállnának, körmenetet (processiót) tartottak, áldást kértek papjaiktól, ’s mintha búcsúznának az élettől, halálos ellenségeiknek is megbocsátottak. (Olv. Fessl.) Azonban II. Károly alatt, ki birodalma’ határit a’ Rábczáig terjesztő, lassú sanyar dönté meg a’ hirtelen nőtt avar nagyságot, ’s Szombathely a’ sóvári (salisburgi) püspökséghez tartozott. ***) Pannónia 900 év körül magyar vezéreket, aztán királyokat kezde uralni. Azok alatt Szombathelyről semmi különös, mert ámbár II. Ottó legyőzé Taksot (955) , de miután a’ békealkuban a’ keresztyén tanítóknak a’ magyar honba történhető szabad menetelük tárgyaztatik , — miután Fridiik a’ salisburgi püspök az érsekséghez tartozott pannoni helységeket (mellyek közt Szombathely is említetik) VI. Benedek pápánál visszaadatni kéri; — miután maga Illik Ottó is csak a’ Cetius hegyén nyomá túl a’ magyarokat, igen hihető, hogy Szombathely, vezéreink alatt, mindig hazánkhoz tartozott, ’s a’ szomszédok csak meztelen igényeiket emlegeték oklevelikben. — Az bizonyos, hogy Iz. István magy. király 1009—1035 közt Szombathelyt az általa már előbb alapított győri püspökséghez kapcsolta, mellyet oklevelek szerinti 71 főpásztora egész 1783- dik évig birt. — ’S im’ ezeket előrebocsátva kezdem a’magyarok alatti Szombathelyről több folytatásban történendő értesítésemet. a) A’ VÁR ÉS VÁROSRÓL RÖVID VÁZOLAT (AJ és X Ildik századi) István elhunyt. Péter, Aha és I. Endre alatt belháborúk dúltak. Részt ven mindenikben Szombathely is, kivált midőn Aha és 111- dik Henrik közt vidékén zörögtek a’ fegyverek. Ennyi idő és 15 püspök ha virágoztatás állapotját (Aillik századé) 1241dikben a’ tatár-csorda megsemmisítő, mert . Ezen nevezetek közül legrégibb a’ latin — aztán a’ magyar , miről az első oklevelekben előfont utó , hely végzet kezeskedik, a’ német 1401-dik körüli békekötésben említetik először. Olv. Schönvizner , 1. k. 1. fej.; ott „Kimarorubath“ magyar nevezetet is lelendsz. *) Etry nemzetet nem ruházott fel annyi nevezettel a’ történet, mint e/.t. Utigu , Kutigur , ’s a’ t, ***) Kr. •/.. után 70 milik év körül a’ spanyolhont ostromló arabok által jött Európába a' himlő.m Szodikban Harun-al-Rasid bagdadi balita II. Károlynak egy órát kultle ajándékba; első, mellyet Európa látott. 1939.