Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-09-18 / 75. szám

alapjáúl vétessék­ föl­die­ még szabályozás nem történt) elsőbb a’ m.-teréziai urbáriumban létező telkek ’s föl­dek’ összes summája, melly összes mennyiség’az ará­nyosító perrel egybetömegült közösből kinek kinek birto­ka’ arányához képest, és úgy , mikép az uj urbér kíván­ja , elkülönözve , a’ mineműségre is tekintettel lévén , mind belső mind külső járulványokból szakasztassék­ ki, így senki’ tulajdona,meg nem sérül, az igazság mathematice ki fog szolgáltatni, a’ földes urak ’s lakosok közti vi­­szálkodás eltávolíttatni; szóval: semmi irigység­, áská­­lódás- ’s elnyomásra nem nyujtatik alkalom. — Azonban a’ adikra , mivel az uj úrbéri törvény’ belső szelleme min­den urbériségnek, a’ földesúri belső ’s külső birtoktóli örökös elkülönzésire czéloz , melly törvény’ kivonatának az örök jövőre csak azon mód felelhet­ meg , ha a’bel­ső úrbéri telkek, valamint a’ külső úrbéri tartozványok a’ földesúri udvartelkektől ’s majorságtól most végkép el­választalak ’s különszakasztatnak; véleményem : az úr­béri telkeket a’ falu mellett v. alatt, azonban azzal egy tagban, az úrbérben találtató mennyiség szerint, kimére­­tendőknek, ugyszinte a’ külső földeket a’szabályozás’ eddigi módja szerint külön kiszakasztandóknak javalja. Ez által nyerne a’ földes ur, mert utódinak a’ most fen­­álló faluhelyeken lakjok még századokig épségben ma­­radhatna­ fen ; az urbér nem vesztene, mert minden jobb­ágy részint most, részint idővel úrbéri lakhelyét bizo­nyosan kikapná. De mint minden újításban , úgy magában az új úrbéri törvényben is találtatnak némi nehezítő aka­dályok és homályok ; nem tagadhatni, hogy itt is többek közt két fő nehézség gördül elő. Az ugyan még­ magá­ban nem nehézség , hogy aránylag némelly kisbirtokos­ra nem több, mint alre v. 732 rész telek jutna, mert az a’ másokéval összeolvasztva mérési ügyesség által könnyen alakíttathatnék kívánt mennyiségű egész telek­ké; hanem az már igazi nehézség, hogy tizenkét vagy húsz , harmincz birtokoséból alakult egy egész telektől a’ szolgálat minő arányban vétethetnék­ meg ? Ezen fon­tos nehézséget talán csak az örökös vagy évenkinti meg­váltás igazithatná­ el; vagy, mint a’ királyi kisebb haszon­vételekből , közösen szedethetnék a’jövedelem. — Má­sodik nehézség : az úrbéri lakosoknak az uj telepitvény­­be általköltöztetésök. Ez ismét úgy intéztethetnék­ el, hogy addig , mig a’ földesur a’ mostani belső laktelekre nem szóról, abban a’ jobbágy lakóul maradhasson­ meg , ’s a’ gyepföldben úrbérinek kimért telekrészt, a’ földes­ur ideiglenes­ csereképen amaz helyett használhassa. Később pedig előfordulván az osztálykor az isó r. 40ik czik’ esete, akkor a’ földesurnak vagy maradékinak sza­badságában állna a’ jobbágyot belső curiájából kibecsítl­­tetni ’s őt tulajdonképi úrbéri telkébe általutasíttatni. Ez­zel az úrbéri jobbágy nyerne főkép, mert ő az osztá­lyos kibecsülés’ esetében is laktelke iránt előre biztosít­­tatik; melly biztosíték azonban az e­ddigi törvényben egé­szen hi­ányzik. Végre az 3dik pontra: Előre látható lé­vén , hogy világos törvény nélkül, csupán statutu­m mel­lett, az illy cseretelepítésbe a’ nm. m­. k. Helytartótanács meg nem egyeznék, ’s így azt foganatosítni alig lehetne; mivel mégis a’­ honfiaknak megnyugtatása , a’ roszat szül­hető ingerültségnek eltávoz­tatása, úgy szinte törvény­ben az igaznak lélekismeretes kiszolgáltatása ezen javas­latot annyira méltányolni látszatnak , hogy azzal felhagy­ni ’s a’ köz csöndet kard­élre bocsátani tanácsosnak nem ítéltethetik , jónak látnám e’ tárgy’ előmozdítását az or­szággyűlési követekre bízatni, ’s annak élénk szorgal­­maztatását kötelességjökké tenni. Általányos javaslatom tehát illy határozatot következ­tetne , u. m.: Urbér azon mennyiség lévén, melly a’m. teréziai urbérbe jegyezve van ’s ma is létezik, vagy azóta fensőbb helyen is megerősített szabályozásban fog­laltatik , egyébiránt a’közbirtoku helyeken ez úrbéri bel­ső ’s külső járandóság nem a’ régi bevallás után, ha­nem a’ birtokok’ arányzata szerint lesz szabályozáskor kiadatandó, ’s azok’közös vagy magányos hasznílásmód­­jának el­emlezése az arányossági perben egyezkedés v. Ítélet’ útján elhatározandó. Mándy Péter: Magyar régiség. ..En Batthiany Janos, Iloinay Császár, Magiar es Cseh Orszagy Koronás Király Urunk eö Feölsege Egy Regiment Lovas Horvátinak Obrisztere , es az mostani itteön levő Magiar hadainak Com­mendatora ? Teszek em­lékezetet en keresmeniemk­ill, hogy elsőben Xuszpamtul kültem ala Száz io fele Araniat, húszon három Pisto­­letet, három Jacoby Araniat, egieb Arani es Ezfistmi­­not, az mint az eő Levele megh mutattia. Másodszor az én Obristlaitinomiomtul Petheő Mihály Uramtul , kültem haza Száz io fele Araniat, Száz Pistolet Araniat, Száz hatvan kilencz­ Leopoldus , Gereczi Maximilian , es llu­­dolphus , Tallérokat, Száz harmincz három közönséges Tallérokat, Arany és Ezüst minőt, az mint az en Kegi­­me Levele megh mutattia. — Kitől Isten min mm­agunkat oltalmazzon, hogy ha nekem il­yon holtom történnék. El­sőben , Janosy az en Testemet haza vigie azzal az ki nala vagion , vagy leszen , s annak utanna othon az enim­­bül engem Tisztessegessen Temessenek az Ariamfiay, es az en penzembül Jancsinak Száz Araniat adgianak, az viselő kardomat, es az fekete Csapaval buretot Ezüstös Aranias kardomat is neki adgiak , az Zeöld Skarlát Dol­­maniomat, es az Zöld Skarlát Róka inallal belet Mente­met, Egy jo Lovat, avagy Száz Tallért, ha Lovat nem adhatnak neky,Egy Arany Gyűrűt, meliben vagion négy Rubint egy Giemant es Gyöngy szemek , ezeket Jancsi­nak megh adgiak az mint hattam az enimbül, Batthiany Christoph Batiam es Battiany Kata húgom ha megh nem adnak penigh neky, avagy hogi Jancsit háborgatnak, ta­­hat átkozottak legienek onneid fölliül az Egekből, átko­zottak legienek az földszinen, s mind az világi embe­rek előtt, mert nekem jámbor szolgán volt. — Inneid fölliül penigh ala menven az en Testemet Jancsi­zolgam, azon átok alut légién az kivel fölliül megh írtam hogi az ki szamot venne tűle, avagy tlet megh háborgatna, a­­vagi az kit ide föl haltam neki megh nem tartanak , avagy megh nem adnák, soha is vilagiok ne légién azoknak, az nap az eő világiat el reiese azoktul az kik az en Írá­som ellen cselekednének. — Minthogi most itten nalam kevés vagion. General Stokau eő naganal három Száz Taller Adósságom vagion, az lenne eő nagak.— E­.e0­ kivuil valami marhám, Arany es Ezüst minőm Jószágom, Ruházatom marháim, es egiebim vannak, mind légién Batthiany Christoph Báliamé, es Batthiany Kata Hugómé, egy zovar valami leszen az eniin azon kívül, az kit Jan­csinak hadtam. Magam kezem Irasaval es Pöcsejemmel erösetven.— írtam Dison nevű Franczia Országban levő varashoz közel való Táborban. 4 die novembr. Anno Dominy Millesimo Sexcentessmno , Trigesimo Sexto. Bat­thiany Janos Obster mp. (P. NI.) Küzli Budáról­­.. Semes Sámuel, regiseg­urus. A­ hurdivari vásár. Hurdivar nevezetes város Keletindiaban ’s fek­szik a’ Himalaya-hegység’ tövében ; nevezetesítik pedig e’ várost nem roppant épületei, nem ritka művészetei ’s gyárai, sem csillogó fényes utcz­ai ’s a’f., hanem vasarja, melly nagyszerűségére ’s álmélatgerjesztő tarkaságára

Next