Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-07-10 / 55. szám
66. szám Pest, Juliusz 10. 1939 Szózat a föld alatt fuladva-simulák’ ügyében. Értés az élet; minden vihar, baj ’s gyötrelem’ daczara is, mellyeknek az elemek’, állatok’, leggyakrabban pedig embertársak’ (!) részéről ki van téve, édes az élet. Minden , mi szorosb értelemben él, a’ növény, az állat ’s az ember, midőn az ártalmat kerüli ’s távoztatja magátol , ’s mindentől, mi iránt rokon érzettel viseltetik ; midőn a’ történt sértést fájlalja ’s gondosan gyógyítja ; midőn közös lévén a’ veszély, egyedek feláldozták magukat a’ többségért ’s t.. nagy hangon hirdeti: édes az élet! Igen , a’ természet’ bölcs alkotója állá e’ vágyat belénk , ’s nem is hiszem, hogy elnyomhassa ezt valaki magában, mig józan észszel bir, vagy míg elég nyomós okai nincsenek. Az életet tehát becsülni l ehez ragaszkodni, azt veszélytől megóni , ’s ha illyesbe kerül’, ebből kiragadni szoros kötelességünk , legbensőbb vágyunk , mégpedig nemcsak magunk’, de mások’ életére nézve is. ,,A’ mit akartok, hogy nektek tegyenek mások, ti is tegyétek azt nekik“ ez azon elv , mellyet ha Mesterünktől nem tanultunk volna, még is az egyedül boldogító morálnak, ’s az emberi boldogságnak egyedüli talpköve maradna ; ezt ha az elve eltemetettekre alkalmazom , legnagyobb borzalom száll meg ; mert szűk helyen, a’föld’mélyében föleszmélni ’s magához térvén fuladással küzdeni, és tudni, hogy itt szenvedését nem hallja, nem látja senki, ön ereje által pedig innen menekedni lehetlen ’s igy a’ halál bizonyos; bizonytalan azonban, meddig tarthat a’kin , a’ küzdés és vonaglás , mindezt tudni, a’ szabadulás’ vagy enyhülés’ legparányibb reménye nélkül: ez a’kétségbeesés’ legfőbb foka lehet. Íme pedig mind ez megtörtént már sok mással. Londonban évenkint Sylvester’ estéjén fáklyával járnak egyházról egyházra azok, kik azon évben a’ vélt halál után ismét életre jöttek, ’s van olly esztendő , mellyben harminczat is meghalad ezek’ száma. A’ méhkint szorgalmas, ügyes és rendszerető Xémethonban is minduntalan olvashatni ujan feléledettről példákat. Nálunk is , — hol csuda , ha tudtunkra esik az illy gyászos eset, mert miután minél elébb megmenekedtünk halottainktól, azokat azonnal földbe takarítjuk, ekkor pedig ki tekinti meg ismét őket? — nálunk is , mondom , nem épen ritkaság a’ sírban történő ut ’s az elsőnél kínosabb halálra ébredés; igy e’hó’ folytában olvastunk illy borzasztó történetet Szeben vidékéről, valamivel elébb másról ; hogy pedig a’ cholerában megmerevültek közül sokan igy jártak, állítani nem kételkedem. — Mi eddig történt, az történik most, történni fog jövendőben, sőt történhetik mintagunkon is, nem szükség , tehát, mig tehetjük, óvó-eszközökről gondoskodni? — Tétettek ugyan eddig is rendeletek , mellyek az elevenen eltemettetés’lehetlenitésére czéloztak , de ezek részint tökéletlenek voltak , részint, mint történni szokott feledékenységbe mentek , ’s nem teljesittettek. így lör. parancs adatott, hogy minden községben halottvizsgáló tartassék , ki ítéletet hozzon, megholt e valóban a’ kérdés alatt levő; mi történik: felteszszük , hogy a’vizsgáló alaposan ismeri az igaz halálnak jegyeit, — a’vizsgálat azonnal kimúlás után vitetik végbe, azon időpontban t. i., mellyben rothadásnak (az igaz halál’ ezen egyedül bizonyos jelének) még nincs, de nem is lehet nyoma; kérdezhetni tehát: vájjon a’ halottvizsgáló ekkor miből tudja meg bizonyosan : a’ halottnak vélt embert való vagy alhalál nyomta e el ? Első 21 órában a’ kimúlás után haszontalan a’ halottvizsgálás , mert belőle csak annyit tudhatni meg, mint nélküle. —kor rendeltetett, hogy 48 óránál elébb el ne temettessék a’ holttest; ez nem tartatik meg. De ha meg is tartatik, sok esetben ez idő alatt még a’ rothadásnak jelei nem jelennek meg , e’ nélkül pedig, mint említém, ’s említeni ezerszer óhajtanám , nem lehetünk bizonyosak az igaz halálról; azért a’ külföldön van három nap rendelve. Igen , de megeshetik , hogy — mint némelly betegségben történik —azonnal az első nap’ végén rothadásnak indul a’ test, vagy hogy a’ második sőt harmadik napon is semmi nyoma nincs a’ rothadásnak ; első esetben ha soká tartatik háznál a’tetem , árt az élőknek ; másodikban , azonkívül hogy alkalmatlan, még mindig kétségben tartja azokat. Ezeken akartunk segíteni, mor h halottházak által. Minden község t. i. tartozott volna építeni vagy bérleni a’ temetőben vagy egyház mellett házat, mellynek egy részében a’ halottak, mihelyt azokat családjuk oda vitetni kívánta, másikban pedig a’ felügyelő lakjanak ; itt tartatnának a’holtak tökéletes rothadásnak kezdetéig , ’s csak akkor takargatnának el, midőn az igaz halál felőli kétségnek nem lehet már helye. Megkell vallani, hogy illy felette czélszerű épületek sok helyen állitattak, de többön nem , ’s a’ hol állitattak is, olly hanyagul kezeltetnek , mint ha nem is mindegyikünket érdekelné. Csekély véleményem szerint tehát a’ sírban ujban történhető iszonyút föléledésnek elkerülésére szükséges : „alaposan műveit, vagy legalább próba állott halottvizsgálókat rendelni; a’ vizsgálatot kimúlás után 24 órára vagy később véghez vinni; senkit halottnak nem tartani, mig a’ rothadásnak kétségtelen jelei u. m. bűz , hasfoltok , nedv-folyás a’ test’ „nyiladékiból ’s t. meg nem jelennek, ha szinte öt nap tartana is ezen állapot; hogy pedig a’ test az élőknek veszedelmes ne lehessen, halottházat kell építeni, vagy kéreleni , hogy a’ valódi rothadásnak beállásáig itt tartassék „a’ test jó felügyelés alatt“; mert vajmi borzasztó a’ bizonyos halálra ébredés ; az élet pedig édes. Vajha e’ szózat ne volna a’ pusztában kialtónak szózata! I r. ír (Utó vies. Hémelly lehereseki rész, ele javíthatótikot és sírni. E’ takarmányozik, bárha nyersen vagy szaritva használtatik , ott leginkább pótolja a’ rétek’ és silány legelők’ hirányát, hol ez dúsan borítja el a’ neki szánt drága földet; még pedig olly termékeny tájon, hol azt nyári s őszi hónapokban minden negyedik héten bőven kaszálhatni, folytatólag legalább is nyolcz évig a’ megtörtént szabályos trágyázás és szántásvetés után ; hol a burlangfal meg— kiméltetik , mig a’ Pippaneuscula europea , Schmarozzer-Pflanze, avagy Ilexen-Gaum) el nem lepte, használható ; a melly gyomfüvet csak az ismeri, ’s pusztításait érezve az tapasztalja, ki gyakorlott földész , ’s a’ haza’ némelly tájait beutazta; elterjed ezen fa a’ leherésekben legyenek azok laposba, vagy emeltebb helyeken vetve, vagy kiültetve — olly hatással pedig, hogy azt gondolnék , amazt többé kiirtani lehetetlen; és ha mar egyszer ezen , selyemhez hasonló fa zöldes-fejér virágát sz. Mihály táján elhagyta, száraz magvat az őszi szelek széjjelszórván jövendőre nagyobb pusztitáso a fenyeget , ’s azért nem jó olly herésekből magvat szedni , annál kevésbbé azt májusban , hanem csak augusus-