Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-01-01 / 1. szám

1. szám. Itt időpr­óféta. Mult­ évi júliusban, midőn az eső szakadt, bárom.J. úr és sok más előtt is, mint kenyeres próféta illy jö­vendőt mondék: „E’ sok esőzés után igen szép , meleg ’s hosszú ősz fog lenni, úgy hogy egész december’ idik napjáig szánthatnak ’s vethetnek a’ hegyetlen vidékeken. A’ bor kevéssel lesz alábbvaló az ISilki bornál, ’s^a’ tél is hasonló lesz az 184/12 évi télhez.^— 1840 év­ben gabonából ’s borból legbővebb termést látsindunk, de egyikben sem lesz köszönet, mert a’ sok esőzés mind kétfélét elrontja. Ki azonban sok rész uj bort fog nye­reségre akkor összeszedni, az igen szerencsés leend , mert 1841d. évben aligha minden szőlő ’s gabona is el nem fagy. 1842d. év pedig vizes és mostohább leend. Az 1842 évi tél alkalmasint nem leend nagyobb, mint az volt, me­ly a­ franczia armadát lebomitá , ’s a’ kalmukok­­nak nyugat felé megmutatta az utat “ — Ezen valóság­gal igy történt időjóslathoz most még ezt adom : Kö­vetkező évben ’s kivált télen, Angliában olly vastag köd uralkodik folyvást, hogy benne az angolok, nemhogy az idegeneket, de magokat sem fogják ismerni. A’ hon­nan sok botlás és összeütődés támad. De a’ szomszéd franczia földön az ellenkező szelek elverik a’ ködöt ’s felleget; mig Afrika’ éjszaki szélein a’ sebes halálozá­sokat orvoslani nem tudják a’ franczia orvosok ’s angol fegy­vergyámnokok; ’s félhetni, hogy e’viszálynak veszélyes hatása leend. — A’ Nil iszonyú áradásokat okozand, mellynek iszapját a’ dardanellákba verik a’hullámok. Ez idő alatt kis-Ázsiában szokatlan dörgések ’s villámok dúlnak a’ Tauruson, és Sophia’mecsetje fölött terhes fel­hők tornyosulnak, ’s nem ártana rá egy jó conductor , mert ezen sok csak rá hozza a’ veszélyt. Mondják, hogy egy nem - egyesült már erővel is ajánlkozott illy conductor’ készítésére, de Fülöp mester elijesz­­té. Spanyolországon nagy orkán húzódik keresztül , melly angol ’s franczia éghajlatból keletkezett. — Olasz­országban a’ Vezúv és Retna sok villanyt szór a’ légbe, ’s a’ tömérdek égi háború egymást érendi, de menny­­i kövei nem lesznek kártékonyak. A’ Németbirodalomnak enyhébb tele leend, ’s alkalmas lesz bálokra,mellyekben a’ sok beszéd közt elfelejti ember ollykor még azt is, hogy a’ szomszéd úr e’ napokban executióra jövend. A’ Száva és Kulpa folyamokon a’ sok áradás és keleti szél miatt gabonát nem szállíthatni. Illyria’ ege azonban éjszak­keleti suttogó zephyrekkel örvendezteti meg a’ népet. De az egész keleti Európában olly dermesztő szibériai tél köszönt be, millyenről nem is álmodnak; ’s jaj azoknak! kik előre hozzá nem készültek elég tűzi eszközzel ’s egyéb törmelékkel! — Átaljában pedig egész télen ’s ta­­vaszszal kegyetlen keleti szél fuvand vaktamásról — melly természetesen a’ magyar gazdákat leghamarabb éri, de azért magasba fekvésű vidékeiken még is a’ német gaz­dákat csigázza meg, mert szárnyékaik nincsenek, mel­­lyekről most gondolkodni már késő. — Egyébiránt Spa­­nyolországban­­ keservesen megy a’csépelés; ellenben a’ frankoknak kezek-ügyébe esik a’ gyeptörés, bárha egy­hamar nmjr^is lehet Afrikában vető alá szántani. Ázsiá­ban np.félv.gyptusi tar­buza, de Oroszországban a’ törökkésza ígér gazdag aratást. Noha pedig a’ törökök­nek is tömérdek vetéseik lesznek, zsákokra kevés szük­ség lesz, mert kévéik csak szalmával fizetnek; miből olly nyomorúság ered, hogy egész Európában még 1841­. évre is elég nyomtatni való marad, ’s kinek a’ keleti szél megárt, nem fog kívánkozni Moszkova alá, kivált ha ide helybe jőnenek abrakolni a’ kozákok! — Legfurcsább bajba keveredik Anglia, mert a’ vetésekkel nagyon elké­sett, ’s a’ mit vetett is , annak idejében be nem boro­­nálta lengyel koronával, sőt félre dobta azt — holott csak ez lett volna egyetlen mód a’ bő takarításra. A’ honnan mivel ollykor pénzért sem kaphatni gabonát, az angolok ugyan kikürtölt hires gazdák, de nem jó gazdák. ’S nem igaz, hogy ha Pál-fordulásig nem lenne tél, még ak­kor csúffá nem teheti őket. Mi azt hiszszük, hogy a’ rész csak erősödik a’ halasztással ’s a’ lenyomott tűz na­gyobb erővel tör ki. — Az 1842dik év, ha jól nem imád­koznak , számtalan gazdára szerencsétlenséget hozhat, ’s­tb. ’s­tb. B. ['S. KOM'V-^| Pest, Januar’ 1. ihjo. Évnegye­di­­ jelentés a* Kisdedovókat képező intézetről. A’ kisdedovó intézeteket Magyarországban terjesztő Egyesület, anyagi gyarapodása’ áldásit szellemi hatásával naponkint terjedtebb körben éreztetve, teljesíti magas czél­­jának kivonatit. Ugyanis utóbbi rendeletei szerint az ezen intézetben segélydijt­ hozó növendék-tanítók’ számát hatra szaporítván, ezt teljesen betölté ; sét, ha a’hazában bármelly egyesnél vagy közönségnél az elemi­ nevelés­ben, névszerint a’ kisdedovásban, gyakorlott ifjúra lenne szükség: ez intézet mostantól fogva bármikor is képes olly férfiakat juttatni, kik gyakorlottságjoknak az itteni példány-ovó intézetben mindennap nyilványos jelét adják. És így a’ kisdedovás’, az áldásteljes kisdedovás’ — ter­jedésének egyik fő akadályát, melly olly sok szájral, eddig panaszkép hangzott,— hogy t.i. nincsenek a’ kisded­óvás’ szellemébe avatott ’s gyakorlott tanítók — az egye­sület , mennyire anyagi ereje engedte ’s a’ körülmények elősegélték, bárha csekély részben is, mármár elhárí­totta. Melly jótékony hatását az egyesületnek továbbra még terjedtebb körben nem alaptalanul reméllhetni, miután részvényesei’ száma naponkint szaporodik, ’s igy a’ szel­lemi hasznot az anyagi tehetőség, mint egyetlen eszköz illy vállalatoknál, biztosítja. Ila pedig kedvezőbb kö­rülmények’ fejlődése lenne az egyesület’ óhajtásinak tel­jesülte , úgy nagyszerű eredmények is következnének ez emberiségi vállalatból. — Jelenleg ez intézetben nincs ifjú , ki saját költsé­gin gyakorolná a’ kisdedövés’ módszerét, ’s tanulná az elemi­ nevelés’ tudományát ’s azokat , mik a’ szellemi hajlamok’ fejtésire és czélszerű mivelésire , mint esz­közök , megkívántainak. Minek okául, miután példány­intézetünkben az elemi fejlődés’korszerű ’s lépcsőnként­i eszközlésire sok czélirányos tanszer ’s eddig ismeretlen módszeri lapok ’s eszközök vannak, mellyek mindent , ki a’ nevelés’ körében akár hivattatásból akár anyagi ér­dekből foglalkodik, nagyon édesgethetnek , egyebet nem gondolhatni, minthogy intézetünk a’ haza’ központjától, a’ közlekedés’ népesebb útjától, kissé távul esik ; mit is fő akadályul nézhetni arra nézve, hogy illy közhasznú intézet’ hatása közös , ’s minél közösebb lehessen. A’ dolog maga helyett szól. Tanitó-képező intézetünkhöz gyakorló-iskolául kapcsolt példány-óvó intézetünk, ha­tását , az elemi nevelésre ’s szellemi fejlődésre nézve , éreztetvén, számos jó akaróval, részvevő baráttal dicsek­­hetik, úgy annyira, hogy nemcsak vidéki szülők adják apró gyermekeiket Tolnára az óvó-intézetbe járhatás végett ,, hanem a’ legközelebbmult iskolai őszi­ szünnapok alatt több szülő olly gyermekit adá ide ez óvó intézetbe, kik máshol már iskolába jártak, nehogy a’ szünnapokat honi czéltalan elfoglaltatás közt töltsék , más részről pedig, hogy az ezen

Next