Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-03-28 / 26. szám

26. szám. Pest, martzius’ 28. 1840. A’ földbirtok-menny­iségr­ől. (­Maximum, Minimum) Folytatásul a’f. évi Társaik. 9 ’s Ildik számához. A’ már általam előadott történet- ’s országtudományi tekinteteken kívül, Magyarországra nézve még más szem­­­pontokból is szükség mind a’legnagyobb földbirtok-men­nyiséget megállapítani,mind a’legkisebbet meg nem szabni. Itt t.i. a’hi­te­l’ megalapítására nézve most akarják, ’s mél­tán akarják, az úgynevezett váltó-törvényt behozni. Úgy de, ha a’ legnagyobb földbirtok-mennyiség meghatározva nem lesz, úgy a’ tüstint nagy számmal, még pedig, legin­kább idegen népek közzül, ajánlkozó, ’s nagy részben ha­zánkba tóduló hitelezők, kik még mesterséges utakon is kölcsön-fölszedésre fogják a’ magyar, kivált nagyobb, földbirtokosokat ösztönözni, ha tán csalárdságjokkal néha nem is, legalább álokoskodások által, például, a’jószágnak kölcsön, ’s annálfogva másnak kamatozó pénzzel, ’s így mástól függve, szerencsétlenül kiütött gazdálkodás’ esetében pedig teljesen tönkrejutva, jobb lábra állításának javulása által, amellynél pedig mindig jobb lenne, a’ jó­szágnak csak egy részét tartani meg, ’s az eladott többi rész’ árából tulajdon ’s ennélfogva magának kamatozó pénzzel, ’s igy függetlenül , ’s a’ raegbukás’ történhető esetére is függetlenül­ maradhatás’ reményével, javítani; —­e’ hitelezők, mondom, roppant földbirtokokat fognak kezökre keríteni, ’s épen ez eggyik’s tán fő oka, pénzük’ haszonra adhatásán kívül , hogy nekünk az idegen köl­csönt annyira javasolják munkájunkra, melly földbirtokokat na nem szabadand is örökjoggal birniok, a’ mit törvény­nyel, kivált idegenekre nézve, minden esetre meg is kell tiltani, de vájjon fog e találkozni magyar, ki őket azok­ból kibecsülhesse­­, annyival inkább, mert így a’jószágok’ ára is fel fog szökkenni, de magok is az illy hitelezők nagy pénzeket fognak adni a’jószágokért, tudván hogy azok, nemcsak jövendőben hanem már most előre is, többet ér­nek folyó áruknál, minthogy csak a’ nép’ kevés részének lévén joga hazánkban eddig örökös szabadbirtokot szer­zeni, ’s szerzése igy is sok akadálylyal, birhatása sok bi­zonytalansággal ’s bajjal lévén összekötve, nem könnyen találkozott rájok vevő; ide járulván meg különösen a’ pénz’ szűke is. De, ha találkoznék is magyar, ki az illy idegen hitelezők’ kezébe került jószágokbal őket kibecsülhesse, ’s kibecsülje: nem tilthatjuk­ meg illy hitelezőknek, hogy a’ kezökre került jószágot ne építsék, javítsák, mert úgy az egész ország’ gazdasága tetemesül vesztene; ha pe­dig építhetik’s javíthatják, úgy meg fogják terhelni e’ jó­szágokat, hogy azokat többé senki át nem veheti, ’s ha vehetné is, nem veszi önkárával. Mit várhattok pedig or­szágunk’ tetemes részének imígy idegen kezekbe kerül­­téből, vagy csak kerülhetéséből is? Annyival méltóbb ez figyelemre , mert a’ hitelt megállapító törvények’ czéljá­­nak nem annak kell lenni, hogy az adóssággyűj­­tést, melly valamint egyes személyeknek, úgy bizonyára egész országoknak is legbizonyosabb ut a’ veszélyre, ki­vált idegenektől, könnyebbítse­n, hanem épen ellenkező­nek, annak t. i. hogy az ország’ népét boldogítsa, azt v­a­­gyonszerzésre segítse , ’s a’ tulajdont biztosítván , a’közjóllétet mozdítsa elő. Ne higyétek, hogy az adósság jólléteteket eszközlené ! Különben is semmi valódi jószágot, ’a nagyobb részben csak fenyüzési árukat fogtok kapni ez idegenektől valódi jószágitokért. De tegyük­ föl, hogy legalább mind pénzt kapnátok tolok * miféle pénz lenne ez? Papirospénz, mellyet magatok is a’nemzet’nevében bármikor hozhatnátok folyamatba; melly esetben ha nem nyernétek is sőt minden esetre kárt okoznátok tintaaga­­toknak vele, legalább megbukástok után idegenektől füg­getlenek maradnátok. Ila pedig, a’ mit föl sem tehetni, mert lehetetlen , valódi arany ’s ezüst pénzt kapnátok is szüntelen az idegenektől: ekkor is nem lenne tiétek a’ pénz, hanem övék , ’s azt előbbutóbb , még ha ti tönkre jutandotok is, mi az adósság miatt rajtatok nagyrészint mégis történnék, vissza fogják kívánni tőletek, ’s ti min­den esetre nem egyéb lesztek haszonhajtó szolgájiknál (fakoraiknál),kik csak azért fogtok kereskedni pénzökkel, hogy annak hasznátok tegyék zsebeikbe, ti pedig szemeite­ket törüljetek.Sőt minden előrelátó nemzetnek még törvény­­nyé is kellene múlhatlanul tennie, ha csak függetlensé­gét önként másnak nem akarja adni, hogy senkinek pol­gárai közül idegen kölcsönt fölvennie , annyival inkább magát, míg azon egy nemzet’ polgára marad, idegen tör­vény alá köteleznie, semmi esetre szabad ne legyen; ’s ha valamelly idegen őt mind e’ mellett is megbízná , ám lássa, de törvényesen rajta ne kereshessen tartozást hite­­lezett kölcsön’ fejében; mert jaj a’nemzetnek, mellynek polgárai más országtól legkevésbbé is függnek , hátha még annak le is kötelezvék! így a’ sok idegen adósság’ felszedésének, ’s ennélfogva a’ nemzet’ függetlensége’ e­­nyészetének, egyszersmind az abbul származó’ igen al­kalmatlan követeléseknek eleje vétetnék, ’s ezáltal sok háború’ okai is nagy részben megszűnnének. Otthon a­­zonban jó adóssági­­ törvényeket hoznia igen is kellene minden nemzetnek, nem annyira pedig néhány idegen’, mint az egész ország’népe’javáért. — Ila pedig a’ legkisebb földbirtok-mennyiség meg lenne szabva, vagy minden em­berre nézve lenne ez meg szabva az országban, vagy csak az örökségen osztozkodó testvérekre nézve.Ha mindenkire meg lenne szabva, ez a’ helyett hogy használna, még ár­tana a’ hitel’ ügyének; mert igy miként volna hitele azon birtoknak, melly a’ legkisebb földbirtok-mennyiséget meg nem ütné ’s annálfogva törvényesen és igy biztosan senki által birható nem lenne, vagy annak is, melly ha a’legki­sebb mennyiséget most megütné is, de bármelly föloszlás, például örökösök’ osztozkodása által, minden órán elapró­zandó, ’s annál fogva tulajdonosai által meg nem tartha­­tandó ? Ha pedig­ csak az osztozkodó testvéreknek, kiknek pedig ősi földecskéiktől megválni mindenek közti legke­­servesb , tiltaná meg a’ törvény a’ legkisebb földbirtok­­mennyiségnél kisebb osztályrészek’ birhatását, holott e­­gyebeknek ugyanannyi földet szerzeni’s bírni megen­gedné , így égre sőt , ollykor fülbe is kiáltó igaztalan­­ságot követne­ el; de fzazon képtelenségbe is esnék, hogy nem mindig hajtathatnék végbe; ha p. o. egyik testvér sem vállalná­ el a’ közös jószágot , ’s különben is kijátszható lenne, minthogy az osztozkodó testvér ősi földrészecskeje­ helyett magát pénzzel elégittetvén­ ki, idegen jószágot szintelly kis vagy még kisebb mennyiségben is szerez­hetne ’s azt törvényesen bírhatná, mivel itt már nem mint osztozkodó testvér lépne­ föl; ezenkívül igazságtalan len­ne az­ e’féle törvény az ősi jószágrész külön birhatásá­­tol elzárt testvérre nézve­ mindazon gyakran­ előfordul­ható esetben , mikor az összesen maradt jószágot kezé­ben megtartó fél a’ többinek csalására^ károsítására ve­

Next