Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-09-26 / 78. szám

TI. szűnt Pest 5 September 9 £© ISM. m­utatványok „ A'MAGYAR VÁLTÓJOG“ czimű munkának imént megjelent I. kötetébűl: [anyagi váltójog'). Magyarázta kolgyári Császár F­e­r­e­n ez. TELEMÉN­Y­EK A’ VÁLTÓK’ EREDETÉRŐL. Csak későbbi századokban kezdtek a’ váltók újabb, ’s csak a’ mi korunkban mai jelentésökben divatozni. — Eredetük felől, mint egykor H­o­m­é­r’ születéshe­lyéről, különböző a’ tudósok’ véleménye, mert min­den nemzet magáévá szereté tenni a’ jeles találmányt. — Három azonban eredetükről a’fő vélemény; ’s eze­ket itt röviden előadandjuk.—Némellyek, ’s különösen a’ francziák * *), a’ váltók’ feltalálását ama’ zsidóknak tulajdonítják, kik Francziaországból I. Dagobert (64 kb.); vagy F­ül­ö­p A­ug­usz­t(1181b.); vagy végre Hoss­zu Fülöp (1316 ban) királyok által kifizetvén Lombardiába települtek ’s egyszerű leveleket gondol­tak ki, hogy azok’ segedelmével odahagyott vagyonu­kat, vagy azok’ értékét az utazók által visszaszerez­hessék. De ezen vélemény’ helyessége iránt már az esztendők’ különbözése ’s olly nagy távolsága is, melly­­nél fogva a’ váltók’ eredete olly határozatlan, mintegy 600 évnyi időszakra vitetik vissza , alapos kétséget támaszthat; ellene pedig még azon ok is harczol, hogy a’ zsidók, csalások ’s ragadozások miatt, űzetvén ki Francziaországból, minden birtokaikra,mellyeket visz­­szahagyni kénytelenittettek, igen hihetőleg bírói zár létetett; melly bármi móddal történendő kihordatá­­sukat ha teljesen lehetlenné nem tévé is, legalább any­­nyira nehezítendette, hogy azok’ összeszerzésivel, ki­vált utasok, nem igen bajlódhattak, boldogulhattak. — A’ másik hihetőbb, ’s ma már csaknem általányo­­san elfogadott vélemény a’ váltók’ eredetéről azoké, kik e’ találmányt az olaszoknak tulajdonítják. Vannak ezek közt, kik kezdetöket a’ XII ’s XIII­. századba, a’ keresztes hadak’ korába, viszik fel; míg mások fel­­találójivá, vagy legalább nagyobb iparrali első hasz­­nálójivá azon firenzeieket teszik, kik a’ Guelfek és Ghibellinik’ harczoskodásai’ alkalmakor hazájokból Lombardiába, vagy Francziaországba lévén kényte­lenek vándorolni, barátaik’ keze közt maradt tőkéiket, vagy birtokaik’ jövedelmét illy egyszerű levélkék ál­tal igyekeztek csekély költséggel ’s kisebb veszélylyel megkapni. *4) E’ véleménytől Dr Tar­gi­oni T­o­z­­zetti J­án­o­s néhány, Toscanában tett utazásai felett irt jegyzékében, csak annyira távozik el, hogy a’vál­tók’feltalálását nem az említett firenzei számüzöttek­­vagy kiköltözötteknek, hanem már jóval előbb az oda­való kereskedőknek tulajdonítja , véleményét egy fi­renzei lakos által kiadott ’s a’ Magliabecchi-könyvtár’ kéziratai közt rejtezett váltólevél’ töredékére építvén, melly t. i. a’ váltóknak már 1372­.év előtti divatozására mutat. ***) Nem maradhat azonban említés nélkül az, hogy a’ T­ozzetti által fölfedezett váltótöredéknél jóval — majd félszázaddal — idősebb ama’ milánói valóságos váltó’ példánya, mellyet Pierer közöns. lexiconában, a’ 25dik kötet 620. 1., és Wachtler ,nyiltszivű észrevételekben Martens után, a’ 2.1. idéz; *) ez t. i. 1325be esik, ’s e’korig a’ legrégibb, mellynek nyomába juthattak a’ tudósok. — Mind­ez egyébiránt bizonyítói látszik a’ váltók’ eredetérőli azon véleményt,hogy azok csakugyan olasz találmány, melly véleményben Heineccius is osztozik; any­­nyiban t. i. hogy feltalálóivá különösen a’ velenczei­­eket és lombardokat teszi. — Végre Wagner a’ váltókat M­art­ens után a’ vásári pénzváltók által kiadott utasítványokból ’s az ezeknek gyarapodás vé­gett engedett különös előjogok’s kedvezésekből szár­maztatja, és szinte a’ XXV. századba visszaviszi; azok’ kora divatozását azonban ő is a’ munkás firenzeiek­nek és lombardoknak tulajdonítja; **) ’s igy a’ fölebbi véleményben némikép szinte osztozik. ELSŐ FEJEZET: A’ VÁLTÓK FOGALMA, FELOSZTÁSA, MEG­­KÍVÁNTATÓSÁGAI, SZEMÉLYEI ÉS ÉRTÉKE. 12. §. A 3 váltói szerződés. A’ váltói szerződés_, mint az a’ váltók’ általányos fogalmából önként kö­vetkezik — olly kétoldalú, terhes, írott szerződés, mellynek erejénél fogva a’ váltó’ kibocsátója magát arra kötelezi, hogy a’ váltóban meghatározott pénz­­mennyiséget, a’ váltó’ törvényes tulajdonosának, bi­zonyos helyen és időben, vagy maga fizetendi ki, vagy más által fogja kifizettetni. — Kétoldalú e’ szer­ződésiért közönségesen kettő benne a’szerződő fél, kiknek egyike váltóhitelező, a’ váltó’ értékének adására; a’ másik váltóadós, a’ váltóban kitett pénzmennyiségnek bizonyos időben és helyen eszköz­­lendő kifizetésére, vagy kifizettetésére kötelezvén magát, a’ szerződést mindkét részről terhessé teszik; a’mennyiben pedig a’ váltói szerződés az I. r., 20d. §ánál fogva törvényes erőt csak akkor nyerend, midőn írásba tétetik, ’s bele a’ 14d. §ban elsorolt meg­­kivántatóságok följegyeztetnek, írott szerződésnek mondandó-----A’ váltói szerződés továbbá , rendesen , adásvevési, felhatalmazási és megbizá­­s­i külön szerződések’ összege. — Minden váltóban t.i. mellyben intéző’ személye intézvényesétől törvényileg különbözik, megvan: a) Az adásvevési szerződés (con­tractus emtionis et venditionis), mert intéző és in­­tézvényes között legelőbb is adásvevés történik, mi­dőn ez pénzén, vagy pénzértékü vagyonán intézőtől váltót vesz, mellyel szinte mint áruval kereskedést űzhet. — Megvan b) A’ felhatalmazási szerződés, melly a’ két említett váltói lényeges főszemély közt létesül *) S­a­v­a­r­y : Le parfait Negociant. II. köt. 2. k. 3. fejez. Baldasseronin il. — És Pierer szerint Montes­quieu is. *)Du Pn­y: id. m. II. fej. 5. sz. •— B­a­l­d­a­s­s­e­r­o­n­i: id. h. 5. ’s 6. sz. alatt. ***) Azu­ni: Dizionari universale e ragionato della Giuris­­prudenza mercantile. Javorno, 1822.­lső köt. Előszó, XIII. 1.—­íme e’ töredék, eredetiben: „Mandoviana Let­­ tera con quelle di Cambio di Fiorini 250 avete a rice­­vere costa etc. — Con questa ci mando unó Lettera di Cam­bio per d 150. n’avei qua a copo da me ; qi.ando gli avete ponete a nostra ragione etcA *) Ide iktatom ezt, nevezetessége miatt, eredetiben: ,.Fo­gaté per questa prima litera ä di IX. Oltnbre a / uc/t de Coro Lift. XIj V. sono per la valuta qui da Masio (Masco) lieno, al tempo li pagate e ponete a mio conto e H. ebe Christo veguarde (salute) Honrnmeo de Horn oméi de Mi­lano de Marzo 1325 “ **) Kritisch. Handb. I. köt. Bevezetés, 11—22. J.

Next