Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-09-26 / 78. szám
TI. szűnt Pest 5 September 9 £© ISM. mutatványok „ A'MAGYAR VÁLTÓJOG“ czimű munkának imént megjelent I. kötetébűl: [anyagi váltójog'). Magyarázta kolgyári Császár Feren ez. TELEMÉNYEK A’ VÁLTÓK’ EREDETÉRŐL. Csak későbbi századokban kezdtek a’ váltók újabb, ’s csak a’ mi korunkban mai jelentésökben divatozni. — Eredetük felől, mint egykor Homér’ születéshelyéről, különböző a’ tudósok’ véleménye, mert minden nemzet magáévá szereté tenni a’ jeles találmányt. — Három azonban eredetükről a’fő vélemény; ’s ezeket itt röviden előadandjuk.—Némellyek, ’s különösen a’ francziák * *), a’ váltók’ feltalálását ama’ zsidóknak tulajdonítják, kik Francziaországból I. Dagobert (64 kb.); vagy Fülöp Auguszt(1181b.); vagy végre Hosszu Fülöp (1316 ban) királyok által kifizetvén Lombardiába települtek ’s egyszerű leveleket gondoltak ki, hogy azok’ segedelmével odahagyott vagyonukat, vagy azok’ értékét az utazók által visszaszerezhessék. De ezen vélemény’ helyessége iránt már az esztendők’ különbözése ’s olly nagy távolsága is, mellynél fogva a’ váltók’ eredete olly határozatlan, mintegy 600 évnyi időszakra vitetik vissza , alapos kétséget támaszthat; ellene pedig még azon ok is harczol, hogy a’ zsidók, csalások ’s ragadozások miatt, űzetvén ki Francziaországból, minden birtokaikra,mellyeket viszszahagyni kénytelenittettek, igen hihetőleg bírói zár létetett; melly bármi móddal történendő kihordatásukat ha teljesen lehetlenné nem tévé is, legalább anynyira nehezítendette, hogy azok’ összeszerzésivel, kivált utasok, nem igen bajlódhattak, boldogulhattak. — A’ másik hihetőbb, ’s ma már csaknem általányosan elfogadott vélemény a’ váltók’ eredetéről azoké, kik e’ találmányt az olaszoknak tulajdonítják. Vannak ezek közt, kik kezdetöket a’ XII ’s XIII. századba, a’ keresztes hadak’ korába, viszik fel; míg mások feltalálójivá, vagy legalább nagyobb iparrali első használójivá azon firenzeieket teszik, kik a’ Guelfek és Ghibellinik’ harczoskodásai’ alkalmakor hazájokból Lombardiába, vagy Francziaországba lévén kénytelenek vándorolni, barátaik’ keze közt maradt tőkéiket, vagy birtokaik’ jövedelmét illy egyszerű levélkék által igyekeztek csekély költséggel ’s kisebb veszélylyel megkapni. *4) E’ véleménytől Dr Targioni Tozzetti János néhány, Toscanában tett utazásai felett irt jegyzékében, csak annyira távozik el, hogy a’váltók’feltalálását nem az említett firenzei számüzöttekvagy kiköltözötteknek, hanem már jóval előbb az odavaló kereskedőknek tulajdonítja , véleményét egy firenzei lakos által kiadott ’s a’ Magliabecchi-könyvtár’ kéziratai közt rejtezett váltólevél’ töredékére építvén, melly t. i. a’ váltóknak már 1372.év előtti divatozására mutat. ***) Nem maradhat azonban említés nélkül az, hogy a’ Tozzetti által fölfedezett váltótöredéknél jóval — majd félszázaddal — idősebb ama’ milánói valóságos váltó’ példánya, mellyet Pierer közöns. lexiconában, a’ 25dik kötet 620. 1., és Wachtler ,nyiltszivű észrevételekben Martens után, a’ 2.1. idéz; *) ez t. i. 1325be esik, ’s e’korig a’ legrégibb, mellynek nyomába juthattak a’ tudósok. — Mindez egyébiránt bizonyítói látszik a’ váltók’ eredetérőli azon véleményt,hogy azok csakugyan olasz találmány, melly véleményben Heineccius is osztozik; anynyiban t. i. hogy feltalálóivá különösen a’ velenczeieket és lombardokat teszi. — Végre Wagner a’ váltókat Martens után a’ vásári pénzváltók által kiadott utasítványokból ’s az ezeknek gyarapodás végett engedett különös előjogok’s kedvezésekből származtatja, és szinte a’ XXV. századba visszaviszi; azok’ kora divatozását azonban ő is a’ munkás firenzeieknek és lombardoknak tulajdonítja; **) ’s igy a’ fölebbi véleményben némikép szinte osztozik. ELSŐ FEJEZET: A’ VÁLTÓK FOGALMA, FELOSZTÁSA, MEGKÍVÁNTATÓSÁGAI, SZEMÉLYEI ÉS ÉRTÉKE. 12. §. A 3 váltói szerződés. A’ váltói szerződés_, mint az a’ váltók’ általányos fogalmából önként következik — olly kétoldalú, terhes, írott szerződés, mellynek erejénél fogva a’ váltó’ kibocsátója magát arra kötelezi, hogy a’ váltóban meghatározott pénzmennyiséget, a’ váltó’ törvényes tulajdonosának, bizonyos helyen és időben, vagy maga fizetendi ki, vagy más által fogja kifizettetni. — Kétoldalú e’ szerződésiért közönségesen kettő benne a’szerződő fél, kiknek egyike váltóhitelező, a’ váltó’ értékének adására; a’ másik váltóadós, a’ váltóban kitett pénzmennyiségnek bizonyos időben és helyen eszközlendő kifizetésére, vagy kifizettetésére kötelezvén magát, a’ szerződést mindkét részről terhessé teszik; a’mennyiben pedig a’ váltói szerződés az I. r., 20d. §ánál fogva törvényes erőt csak akkor nyerend, midőn írásba tétetik, ’s bele a’ 14d. §ban elsorolt megkivántatóságok följegyeztetnek, írott szerződésnek mondandó-----A’ váltói szerződés továbbá , rendesen , adásvevési, felhatalmazási és megbizási külön szerződések’ összege. — Minden váltóban t.i. mellyben intéző’ személye intézvényesétől törvényileg különbözik, megvan: a) Az adásvevési szerződés (contractus emtionis et venditionis), mert intéző és intézvényes között legelőbb is adásvevés történik, midőn ez pénzén, vagy pénzértékü vagyonán intézőtől váltót vesz, mellyel szinte mint áruval kereskedést űzhet. — Megvan b) A’ felhatalmazási szerződés, melly a’ két említett váltói lényeges főszemély közt létesül *) Savary : Le parfait Negociant. II. köt. 2. k. 3. fejez. Baldasseronin il. — És Pierer szerint Montesquieu is. *)Du Pny: id. m. II. fej. 5. sz. •— Baldasseroni: id. h. 5. ’s 6. sz. alatt. ***) Azuni: Dizionari universale e ragionato della Giurisprudenza mercantile. Javorno, 1822.lső köt. Előszó, XIII. 1.—íme e’ töredék, eredetiben: „Mandoviana Let tera con quelle di Cambio di Fiorini 250 avete a ricevere costa etc. — Con questa ci mando unó Lettera di Cambio per d 150. n’avei qua a copo da me ; qi.ando gli avete ponete a nostra ragione etcA *) Ide iktatom ezt, nevezetessége miatt, eredetiben: ,.Fogaté per questa prima litera ä di IX. Oltnbre a / uc/t de Coro Lift. XIj V. sono per la valuta qui da Masio (Masco) lieno, al tempo li pagate e ponete a mio conto e H. ebe Christo veguarde (salute) Honrnmeo de Horn oméi de Milano de Marzo 1325 “ **) Kritisch. Handb. I. köt. Bevezetés, 11—22. J.