Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-07-10 / 55. szám

használandók? —d.) Mi az a’ „pascuum commu­ne sufficient“, mellyről a’ régi urb­ér’végrehaj­tási jelentése szól, ott hol ugaron s tarlón kívül más köz vagy jobbágyi legelő, ember’ emlékezetére soha sem volt? Kell­é, hogy illy helyeken az összes job­bágyi kaszáló ’s szántóföldek telkiállományul, mint ollyanok beadassanak, ’s más t. i. majorsági földbül pó­­toltassék ki az illető legelő? — e) Ha a’ pascuum sufficient nem egyéb volt, mint a' földesúri ma­jorsági erdő ritkása, vagy cserjés gazos föld, egyéb­re alkalmatlan ; ha az erdő elpusztult, a’ gaz cserje kitisztult ’s jobbágy-földül feltöretett, visszaváltható e illy tér a’ földesúr’ részére, vagy legelőbe tuda­tandó a’jobbágyok’ részére? — f) Néhol a’ régi urb. lajstrom’ végén ez áll: „a’ helység közönsége­sen bir egy t. nevű erdőt minden adózás nélkül“; de a’ helység elegyesen szabadtelkü köz­birtokos lakosok és jobbágyokból áll ,, és az erdő’hasz­nálatával mindegyik rendű folyvást élt: mennyiben úr­béri az illy erdő, ’s minő kulcs használtassák meg­osztására , vagy elkülönítésére ? — g) Ha illy , akár tisztán úrbéri erdő egyszersmind úrbéri legelőül szol­gált, ’s más legelő—qua tale—a’ határban nem is létezik: betudathatik e­gs rendbeszedéskor ismét u­­gyanazon erdő (ha t. i. elég terjedelmes) legelői ille­tőségül erdei rend’ ellenére? és ha igen: mi fog er­dőben az illetőség’ mértéke lenni ? ha pedig nem , az eddigi erdei legelő helyett honnan fog szakasztatni mezei legelő ? Lehet ő a’ földesurnak illy erdő’ részéért cserébe adni annyit érő mezei földet legelőül? — h) Hol uj törvény előtt behozatott az arányosítás, ’s a’ volt jobbágyi földek a’ majorságival tömegeltettek , a’ mezsgyék eleny­észtek, a’ határ’ ábrázatja megválto­zott, a’ jobbágyok közt kiosztott uj földmennyiség nem annyi mint arányosítás előtt volt, —vagy kevesebb, t.i. vagy semmi, ha a’ földesurak’ némellyike jobbágyit zsellér­lábra állítani jónak látta: mi lesz itt a’rende­zés előtti (anteregulativus) jelenlegi állapot ? Ama ré­gi é, mellyet már kimutatni ’s felmérni nem lehet ? az­é, mi jelenleg van használatában a’jobbágynak ? Vagy az, mi a’ régi urb. lajstromba jegyzetten áll ? ’s t.­b. — Tudatlanokat tanitni, tévelygőket útba igazítni, két­kedőket az igaznak hitében megerősitni szép erény! Adjon, azért, a’ ki tud , ezek iránt felvilágosítást. Nem csekély jelentőségű akadálya még az úr­béri rendezésnek a’ jobbágy népnek ellenszegülése , miszerint nemcsak segédkezet nem nyújt hol kelle­ne , de gyakran gáncsokat is gördít a’ rendezésnek útjába. A’ rendezési próbatételekben elég gazdag közelebb lefolyt négy év, hogy csak ritkán sikerült, többnyire dugába dűlt, vagy újra meg újra előlkezdett töredékmunkákat mutathat, többnyire a’ jobbágyoknak rendeztetéstől idegenkedésük volt oka. A’ jobbágynép féltékeny és számitó. A' jobbágy azt állítja, hogy kis gazdaságból, mint övé , összevéve termő és terméket­len időt, a szántóvető csak kenyerét keresheti­ meg : Petrus arat, Petrus devorat. Ő ruházatát, adóját mar­hatartásból szerzi össze. Hogy a’ marhatenyésztés a’ rendbeszedéssel összébbszorittatik; hogy a’jobbágy csak földe művelésére szükséges (tehát nem eladha­tó) barmok kitartására szorosan elég legelőt nyer, többnyire igaz ; és ha igaz , hogy földje’terméséből az eleimen felül nem marad fölöslege ; eddigi terjedtebb (sokszor mások rovására, közbitangolással károsan gyakorolt) l­egel­ési használatához ragaszkodásra oka van. E’ nehézséget a’ legelőnek, ha bár szántóföldje’ rovására is, bővebben kiadatása talán eloszlathatná, így a’ kilenczed , —a’tiszai kerületek’ legnagyobb részé­ben szokatlan uj teher,— a’ rendezéstől, mellyel együtt behozatik, a’szokatlan jobbágynépet elijeszti. A’job­bágy eddigi haszonvételétől, például egész házhelyet tevő telki állományától teljesített 80—90 igás napszám’ irányában, mellyek mellé füstpénzt, kilenczedet nem adott, az úrbéri kevesebb napszámot füstpénz ’s ki­­lenczeddel, terhelöbbnek hiszi.­­) A’ jobbágy főleg azért nem békülhet­ ki a’ kilenczeddel, mivel a’ föld kövérítetlen sem neki sem a’ földesúrnak nem jól gyü­möltsözik , ’s a’ kilenczedet is együtt növelendő trá­­gyázási költségért fáradságért semmi kárpótlást nem lát megtérülni; és még azért, mivel főkép olly meddő években, mikor a’ föld csak a’ bevetett ma­got termi meg, ugyanazon mag kilenczedeltetikujra, melly már tavaly megkilenczedelteték. — A’ kilenczed elleni elsőbb neheztelést alig szűntetheti­ meg egyéb , mint az urb. törvény Vlld. czikkje 2d. §sza 4d. pont­jának életbe s foganatba léptetése. A’ másodikat pedig, bár nincs iránta kellő világos írott törvényünk, azon másik törvény, mellyet minden földes urnak önszive sugal, az egyenes igazság’ természeti törvénye, ama’ nélkül is megnyugtatólag háríthatja el; ha a’ földbe­vetett magot, mellyből már a’vám kivétetett, mellyből kilenczed nem vétetheték, ha földben nem , hanem mag­tárban telelt volna , melly a’ termesztésnek (fructus , terrae nascentiae) csak tőkéje, de maga nem termés, azon magot, mondom, a’kilenczed-szedéskor előbb az öszvegből kitudja és levonja. ##­ Gál­i­s János: Szélmalmok­ és h­arcz és háború* IV é­g­e.) Rendet tartok a’ ,Figyelmeztetésemet­ kisérő észre­vételekkel. „Nem értjük, úgymond a’ szerkesztő­ség, Lab­a­nk urnak azon bölcseségét,miért írja Figyelmeztetését Kurucz Pál’ szá­mára ’s t.­b.“ Ennek okát föntebb adám, még pedig rendszeres logicai szigorúsággal; minél fogva hiszem is, hogy a’ szerk. most már tökéletesen megérti böl­­cseségemet. — Azonban, folytatja a’ szerk., K­u­­rucz Pál sem irá, sem corrigálta (corrigá­­lá?), sem szerkeszté a’ kérdésbe vett c­z­i­k­k­e­t; sem az athenaeumi ,H­i­r­l­a­p­i el­lenőrinek nem egyedüli i­ró­ja.“ Urak, itt áll­junk meg ! E’ nyilatkozás gyanút gerjeszt, hogy Ku­rucz Pál sír vagy a’ szerkesztő urak’ egyike, — vagy pedig ez alkalommal a’ szerkesztő urak’egyikének há­­lóköntösébe rejtezett. Akár igy akár amúgy, nekem , Labanknak , ezen Kurucz Pállal semmi bajom, ’s va­lamint eddig nem akartam epémet rá kiönteni, úgy most még kevésbbé akarom, mert hiszen nekem a’ szerk. urak jó barátim ,’s még akkor sem fognék epés­ke­d­n­i, ha megczibálnának is, csak tisztességesen ’s emberül bánjanak velem e' küzdés alatt ’s után.­­ ») Egy egész házhelytől szolgál a’ jobbágy uj szolgáltatási rend szerint, a' kilenczedet termő kilenczedik földrész trágyázási munkájával , ennek őszi tavaszi vetés alá meg­­szántásával, feltakarításával és kilenczed’ behordásával együtt összesen 80 igás és 10 gyalog napszámosad 2 pozs. m. őszi, 2 p. m. tavaszi, kilenczedet gyümölcsözendő ga­bonát , és 1 ft. p. p. #*) Ha a' kilenczedröl szóló törvény a‘ mindenben rokon méh­rajok, és bárányok’ példájából világosittathatik , melly uj törvényig divatozott, úgy a’ földtermésből is csak a’ szaporításból , nem a’ tőkéből ’s magból is vétethetik ki a kilenczed s tizet. A­ b e k ü­­ d ö.

Next