Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-07-10 / 55. szám
használandók? —d.) Mi az a’ „pascuum commune sufficient“, mellyről a’ régi urbér’végrehajtási jelentése szól, ott hol ugaron s tarlón kívül más köz vagy jobbágyi legelő, ember’ emlékezetére soha sem volt? Kellé, hogy illy helyeken az összes jobbágyi kaszáló ’s szántóföldek telkiállományul, mint ollyanok beadassanak, ’s más t. i. majorsági földbül pótoltassék ki az illető legelő? — e) Ha a’ pascuum sufficient nem egyéb volt, mint a' földesúri majorsági erdő ritkása, vagy cserjés gazos föld, egyébre alkalmatlan ; ha az erdő elpusztult, a’ gaz cserje kitisztult ’s jobbágy-földül feltöretett, visszaváltható e illy tér a’ földesúr’ részére, vagy legelőbe tudatandó a’jobbágyok’ részére? — f) Néhol a’ régi urb. lajstrom’ végén ez áll: „a’ helység közönségesen bir egy t. nevű erdőt minden adózás nélkül“; de a’ helység elegyesen szabadtelkü közbirtokos lakosok és jobbágyokból áll ,, és az erdő’használatával mindegyik rendű folyvást élt: mennyiben úrbéri az illy erdő, ’s minő kulcs használtassák megosztására , vagy elkülönítésére ? — g) Ha illy , akár tisztán úrbéri erdő egyszersmind úrbéri legelőül szolgált, ’s más legelő—qua tale—a’ határban nem is létezik: betudathatik egs rendbeszedéskor ismét ugyanazon erdő (ha t. i. elég terjedelmes) legelői illetőségül erdei rend’ ellenére? és ha igen: mi fog erdőben az illetőség’ mértéke lenni ? ha pedig nem , az eddigi erdei legelő helyett honnan fog szakasztatni mezei legelő ? Lehet ő a’ földesurnak illy erdő’ részéért cserébe adni annyit érő mezei földet legelőül? — h) Hol uj törvény előtt behozatott az arányosítás, ’s a’ volt jobbágyi földek a’ majorságival tömegeltettek , a’ mezsgyék elenyésztek, a’ határ’ ábrázatja megváltozott, a’ jobbágyok közt kiosztott uj földmennyiség nem annyi mint arányosítás előtt volt, —vagy kevesebb, t.i. vagy semmi, ha a’ földesurak’ némellyike jobbágyit zsellérlábra állítani jónak látta: mi lesz itt a’rendezés előtti (anteregulativus) jelenlegi állapot ? Ama régi é, mellyet már kimutatni ’s felmérni nem lehet ? azé, mi jelenleg van használatában a’jobbágynak ? Vagy az, mi a’ régi urb. lajstromba jegyzetten áll ? ’s t.b. — Tudatlanokat tanitni, tévelygőket útba igazítni, kétkedőket az igaznak hitében megerősitni szép erény! Adjon, azért, a’ ki tud , ezek iránt felvilágosítást. Nem csekély jelentőségű akadálya még az úrbéri rendezésnek a’ jobbágy népnek ellenszegülése , miszerint nemcsak segédkezet nem nyújt hol kellene , de gyakran gáncsokat is gördít a’ rendezésnek útjába. A’ rendezési próbatételekben elég gazdag közelebb lefolyt négy év, hogy csak ritkán sikerült, többnyire dugába dűlt, vagy újra meg újra előlkezdett töredékmunkákat mutathat, többnyire a’ jobbágyoknak rendeztetéstől idegenkedésük volt oka. A’ jobbágynép féltékeny és számitó. A' jobbágy azt állítja, hogy kis gazdaságból, mint övé , összevéve termő és terméketlen időt, a szántóvető csak kenyerét keresheti meg : Petrus arat, Petrus devorat. Ő ruházatát, adóját marhatartásból szerzi össze. Hogy a’ marhatenyésztés a’ rendbeszedéssel összébbszorittatik; hogy a’jobbágy csak földe művelésére szükséges (tehát nem eladható) barmok kitartására szorosan elég legelőt nyer, többnyire igaz ; és ha igaz , hogy földje’terméséből az eleimen felül nem marad fölöslege ; eddigi terjedtebb (sokszor mások rovására, közbitangolással károsan gyakorolt) legelési használatához ragaszkodásra oka van. E’ nehézséget a’ legelőnek, ha bár szántóföldje’ rovására is, bővebben kiadatása talán eloszlathatná, így a’ kilenczed , —a’tiszai kerületek’ legnagyobb részében szokatlan uj teher,— a’ rendezéstől, mellyel együtt behozatik, a’szokatlan jobbágynépet elijeszti. A’jobbágy eddigi haszonvételétől, például egész házhelyet tevő telki állományától teljesített 80—90 igás napszám’ irányában, mellyek mellé füstpénzt, kilenczedet nem adott, az úrbéri kevesebb napszámot füstpénz ’s kilenczeddel, terhelöbbnek hiszi.) A’ jobbágy főleg azért nem békülhet ki a’ kilenczeddel, mivel a’ föld kövérítetlen sem neki sem a’ földesúrnak nem jól gyümöltsözik , ’s a’ kilenczedet is együtt növelendő trágyázási költségért fáradságért semmi kárpótlást nem lát megtérülni; és még azért, mivel főkép olly meddő években, mikor a’ föld csak a’ bevetett magot termi meg, ugyanazon mag kilenczedeltetikujra, melly már tavaly megkilenczedelteték. — A’ kilenczed elleni elsőbb neheztelést alig szűntetheti meg egyéb , mint az urb. törvény Vlld. czikkje 2d. §sza 4d. pontjának életbe s foganatba léptetése. A’ másodikat pedig, bár nincs iránta kellő világos írott törvényünk, azon másik törvény, mellyet minden földes urnak önszive sugal, az egyenes igazság’ természeti törvénye, ama’ nélkül is megnyugtatólag háríthatja el; ha a’ földbevetett magot, mellyből már a’vám kivétetett, mellyből kilenczed nem vétetheték, ha földben nem , hanem magtárban telelt volna , melly a’ termesztésnek (fructus , terrae nascentiae) csak tőkéje, de maga nem termés, azon magot, mondom, a’kilenczed-szedéskor előbb az öszvegből kitudja és levonja. ## Gális János: Szélmalmok és harcz és háború* IV ége.) Rendet tartok a’ ,Figyelmeztetésemet kisérő észrevételekkel. „Nem értjük, úgymond a’ szerkesztőség, Labank urnak azon bölcseségét,miért írja Figyelmeztetését Kurucz Pál’ számára ’s t.b.“ Ennek okát föntebb adám, még pedig rendszeres logicai szigorúsággal; minél fogva hiszem is, hogy a’ szerk. most már tökéletesen megérti bölcseségemet. — Azonban, folytatja a’ szerk., Kurucz Pál sem irá, sem corrigálta (corrigálá?), sem szerkeszté a’ kérdésbe vett czikket; sem az athenaeumi ,Hirlapi ellenőrinek nem egyedüli irója.“ Urak, itt álljunk meg ! E’ nyilatkozás gyanút gerjeszt, hogy Kurucz Pál sír vagy a’ szerkesztő urak’ egyike, — vagy pedig ez alkalommal a’ szerkesztő urak’egyikének hálóköntösébe rejtezett. Akár igy akár amúgy, nekem , Labanknak , ezen Kurucz Pállal semmi bajom, ’s valamint eddig nem akartam epémet rá kiönteni, úgy most még kevésbbé akarom, mert hiszen nekem a’ szerk. urak jó barátim ,’s még akkor sem fognék epéskedni, ha megczibálnának is, csak tisztességesen ’s emberül bánjanak velem e' küzdés alatt ’s után. ») Egy egész házhelytől szolgál a’ jobbágy uj szolgáltatási rend szerint, a' kilenczedet termő kilenczedik földrész trágyázási munkájával , ennek őszi tavaszi vetés alá megszántásával, feltakarításával és kilenczed’ behordásával együtt összesen 80 igás és 10 gyalog napszámosad 2 pozs. m. őszi, 2 p. m. tavaszi, kilenczedet gyümölcsözendő gabonát , és 1 ft. p. p. #*) Ha a' kilenczedröl szóló törvény a‘ mindenben rokon méhrajok, és bárányok’ példájából világosittathatik , melly uj törvényig divatozott, úgy a’ földtermésből is csak a’ szaporításból , nem a’ tőkéből ’s magból is vétethetik ki a kilenczed s tizet. A b e k ü d ö.