Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-10-20 / 84. szám
91. szám* Pest( October 30. 1841. Emlékirat} Mell// t. n. Pest} Pilis és Solt t.e. vármegyék Pest szabad kir. városában levő udvarhazok Gránátos-utcza felöli részén, az alapkőben cs. kir. föligsége az Ország Nádora által 1841. oct. letételeit. Magyarország királyának 2dik Lajosnak 1526dik aug. 29-én Mohácsnál történt halála és seregének a’ nemzet színével együtt Szolimán török császár győzedelmes hadai által, legnagyobb részben megsemmisíttetése után, az ország nevezetes kiterjedésű része is , a’ hatalmas ellenség birtokába kerülvén, Pest Pilis ’s az ezelőtt Fejér megyéhez tartozott, de az 1569diki 52dik t. czikknél fogva amazokhoz csatolt Solt megyék is azok közül voltak, mellyek a’ török hatalomnak hódolni ’s gyűléseik tartásának helyét az országnak az ellenség becsapási ellen eléggé biztosított helyeire általtenni kényteleníttettek. Mennyiben e’ háborús időkből fenntaradott ’s feltalálható hiteles okiratok és megyei jegyzőkönyvek bizonyítják, és Nógrád vgyében kebelezett Fülek vára volt az, melly miután Jánosy Pál várkapitány vigyázatlansága miatt az 1552 ben a’ török által lett elfoglaltatása után 1593 évi nov. 18-án Tieffenbach Kristóf és Pálffy Miklós által visszavétetett és országos segedelemmel újra megerösíttetett, a’megyei gyűlések tartására folyvást és újólag biztos menedéket szolgáltatott. E’ várban tartattak a’ fölebb említett hármas megyék gyűléseik, Bethlen Gábor és Rhédey Ferencz seregeik által 1619ben ostrommal lett elfoglaltatása után is 1620ban.b) Sőt jóllehet a’ perlekedők könnyebbsége tekintetéből az 1655ki 56dik t. czikked. ajnál fogva az rendeltetett, hogy Füleken egyedül csak ezen megyék tiszafelőli részében támadott panaszok s a’ dunamelléki részeket illetők pedig Szécsényben határoztassanak el, alig van még is eset, mellyben a’ megyeiedek Szécsényben tartották volna gyűléseiket. 1682ki jun. 5ke, melly napon Füleken utolsó gyűlés tartatott ’s nov. 25-e közt azonban a’ fő szeraskiei pasa vezér Arnaud Uzun Ibrahim budai pasa, kihez honfitársai ellen fegyvert fogott Tököly Imre gr. és Apaffi Mihály erdélyi fejedelem sergeikkel csatlakoztak 17 napi kemény ostrom után az említett két magyar vezér sergeinek segedelmök nélkül a’ füleki őrsereget Koháry István várkapitánynak hathatós és állhatatos ellenzése mellett is maga megadására kényszerítvén, a’török fővezér parancsából különösen Apaffy Mihály serege által, három nap alatt az egész vár földig lerontatott. c) Füleknek illy borzasztó állapotra szükségessé tette, hogy Csemiiczky Gáspár akkori megyei jegyző által a' leghevesb ostrom ideje alatt végveszélytől szerencsésen megmentett megyei levéltár biztosíttassék d) ’s gyűléseik tartásának más helyéről a’ Adek gondoskodjanak; ennélfogva gyűlések helyéül Losoncz, későbben Gács tüzetett ki; de volt ollyan idő , mellyben az ellenség háborgási miatt a’gyűlések csak szabad ég alatt tartattak, mint Losoncz és Apátfalva között Losoncz folyó partján sátorok alatt tartatott 1687 kilső napján , midőn az egri várban tartózkodó törökök kirohanásaik és rablásaik megzabolázására is Nógrád vgye felkelvén , ezen vidék lakosainak biztosságot szerzende a’ törökök ellen táborba szállott. 1684- dik évi jun. hónapban Károly lotharingiai hg győzezedelmes hadi sergének előmenetelét akadályozni szándékozó vezér Kara Muhammed budai pasának junius hónapban Vácznál szerencsésen történt megveretése következtében Pest városa is a’ cs. királyi hadi sergek által visszafoglaltatott, és September 4-en ezen hármas megyének idei Pest városában összeseregelvén , miután a’ hatalmas ellenségen nyert győzedelmért a’ mindenhatónak forró bálát adtak, ezen városban, mint gyűléseik tartásának a’ török által lett elfoglaltatása előtt is volt rendszerinti helyén, nagy örvendezések között tartottak gyülésöket. De kevés ideig tartó volt ez öröm, mert Pest városa újólag török iga alá kerülvén, a’ gyűléseket Losonczon és felváltva Gácson kelle ismét tartani mind addig, míg dicsőségesen uralkodott is. Leopold császár és Magyarország királyának diadalmas serege Budát megszállván 1686ki sept. okán a’ várat, az azt vitézül oltalmazó és ostrom alatt életét is vesztett vezér Arnaud Abdi basától visszafoglalta , minek következében az egész keresztyén Európának nagy örömére Magyarország 154 éves török iga alól felszabadíttatván Pest Pilis és Solt megyék idei 1689 ki május 18kán a’ budai várba, hol már a’ mohácsi ütközet előtt is szabad udvarházzal bírtak , visszatértek, ’s ottan tartották ismét közgyűilésöket. A’ gyü tt. Jánosy Pálnak Mohammed vallású szerecsen rabszolgája a’ fellegvár legmagasb sziklája tetején levő várfal végen volt ablakon által , mellyen a’ szemetet kötelessége szerint lehányni szokta, szabadsága visszanyerése kívánságától ösztönöztetve , alkalmat szerzett Szécsény vára kormányzójával Hamzabéggel a’ vár feladása iránt értekezni , ’s miután a' lehetőségről Hamzabéget meggyőzte , 100 darab arany jutalomért Mehmed vezérlete alatt e’ czélra kirendelt 4 század török katonaságot, az említett ablakon által a’ várba felvezette , ’s e'képen nagy vérontás közt azt a’ törökök elfoglalták Lásdbövebben Nicolai Istvánffy Hist. de rebus ungaricis Coloniae Agrippinae 1621. pag. 353.) Bizonyítja ezt Pest Pilis és Solt t. c. ügyéknek 1620 martius 19kén Füleken kiadott, ’stb. 1.1. vadasi és jeszeniczei Jankovich Miklós úr újabb jeles gyűjteményében levő eredeti bizonyságlevele , mellyek szerint egy porta utáni adó Biall , most Bia helységnek tűz által lett megkárosítása tekintetiböl, levonatott. — (c Szörnyülállásosan leirja ezt az erdélyi sereggel jelen volt Bethlen Miklós , a' kalocsai jeles könyvtárban levő kézirat 296dik lapján. — d) Szabad legyen örök emlékülé s az érdemes férfiú hamvainak tisztelkedőleg az 1686dik évi junius 20k án Gács várában tartatott tisztinyitó szék legközelebb feltalált jegyzőkönyve sorait felhozni elkövetkezőkben : ,,Interim Generosi Domini Casparis Csemnitzky jurati antehac notarii labore et industria fideliter circa negotia Cottuum borum parti sudores bene merendi studio grataque memoria recolendos esse, inter reliqua vei ex eo , quod dum praeclarum nuper Fülekiense praesidium per Ottomanicum Christiani nominis hostem, gentem turcicam obsidione cingeretur, atque fatali excidio in cineres et favillas redigeretur, archiva caeteraque Cottuum honim acta , nonimmemor fidei atque obligationi suae , diligentissime ab omni inimicorum injuria vindicavit, et de tutiori eorundem conservatione aeque ac de rebus propriis fideliter constiluit, e faucibus inimicorum sub ipsa obsidione praedictae areis Fülek empiendo ac secum deportando. Nem volt illy szerencsés nemes Nógrád megye, mert annak szinte a füleki várban volt levéltára sok nemzetség nevezetes régi irományaival királyi adomány-és egyéb okleveleivel egygyütt elégett és semmivé tétetett. És Nógrád vármegye ismertetése Mocsáry Antaltól 3 köt. 71. lap.