Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-06-01 / 44. szám
1842. 44. szám. ______________Fest. junius I. Füzér a’ törvénytudományról. (Folytatás.) (Népnevelés.) Mielőtt a’községekről szólnánk , két észrevételt kell bocsátanunk előre: 1) Az úgynevezett vegyes iskolák Ild. József császár alatt alapittattak azon szent és üdvös szándékkal, hogy azok által a’kölcsönös vallási türelem, egyetértés és keresztyéni szeretet előmozdittassék. De a’ siker meg nem felelt a’ várakozásnak , mert majd mindenütt, hol vegyes iskolák léteztek, a’reméllett egyetértés helyett súrlódások, kölcsönös féltékenység , bizalmatlanság keletkezett. Azért legyenek mindenütt, hol ezt a’ körülmények megengedik, minden vallási felekezetnek tulajdon iskoláji, ’s egyedül ott, hol egy felekezet számra olly csekély, hogy p. o. iskolába járó gyermekinek száma a’ tizenötön vagy húszon alul van ’s egyszersmind tehetségére nézve olly szegény, hogy saját tanítót nem bír ’s nem is akar tartani (mert ha bírja és akarja, ott is meg kell engedni) , ott az erősebb felekezethez csatoltassék, magától értetvén , hogy akkor a’ tanító fizetéséhez is járuljon , a’ nélkül azonban, hogy annak választásába vagy az iskola kormányzásába avatkozhatnék, miből elkerülhetlenül csak zavarok támadnának. A’ vallási oktatást, a’ félebb már kifejtett eszme szerint, különben is nem a’ tanítók , hanem a’ lelkészek fognák adni. 2) A’ tanítók fizetésére nézve a’ minimumot (congruát) törvény által meg kell szabni, de nem az egész országban egyformán, hanem annak különféle részeiben a’ helybeli körülményekhez mérve; — nem is csupán készpénzben, hanem némi részben életben is, p. o. 120 pengő forint és 80 mérő gabona. (Ennél kevesebbért jó tanítókat nem igen fogunk kapni, ’s itt meg kell jegyezni, hogy nézetünk szerint az iskolapénzek, dactrumok , jövendőre megszűnnek). A’ földmivelőnek könnyebb életet adni, mint pénzt, de a’ tanítónak is jobb, mert illy vegyesen kiszabott jövedelem mellett sem a’ pénz ingadozó becse , sem az élet szerfölötti olcsósága vagy épen el nem adathatása , őt ínségre nem juttathatja, ’s azon panaszok meg nem újulhatnak, mellyek a’ bankóczédulák korszakában a’ fizetéses tisztek , lelkészek és tanítók résziről mindenütt hallattak. Ezt előre bocsátván , közelebbről szólunk a tárgyhoz. — Magyarországon háromféle községek léteznek : 1) Ollyanok, mellyek közjövedelmekkel, regálékkal, földekkel, erdőkkel vagy alapítványokkal bírnak; ezek , a’ mennyiben a’ közjövedelemből a’tanitók fizetése is kitelik, az egyház és közállomány résziről mitsora igényelhetnek , magától értetvén , hogy a’ hol a’közjövedelem nem egy vallási felekezetet, hanem többféle vallásu lakosokból álló városi vagy falusi községet illet, ott abban minden felekezetnek részesülnie kell, mégpedig azon arányban, mellyben tagjai a’ város vagy falu közterheiben részesülnek, tehát nem a’ lelkek száma szerint. 2) Ollyanok, kiknek közjövedelme ugyan nincs, vagy nem elegendő , de olly népesek ’s vagyonosak, hogy a’ tanítókat erőtetés nélkül magok fizethetik. Ezek sem követelhetnek talán segedelmet, mert az iskolák hasznát közvetlenül ők magok veszik. Itt azonban meg kell jegyezni , hogy a’ tanító fizetése ne csupán az atyák erszényéből ’s ne is a’ gyermekek száma szerint kerüljön ki, hanem ahor minden lakos, akár legyen gyermeke , akár nem, még pedig azon arányban , mint akármelly más köz-adóhoz járulni köteleztessék. Ez épen nem igazságtalan, mert a’ népnevelésnek nemcsak az veszi hasznát, kinek tulajdon gyermeke van, hanem minden más ember is ; mert nemde mindenkinek jó és értelmes cselédre , mesteremberre , ’stb. van szüksége , ’s nem kíván ő inkább jó erkölcsű és okos polgárok közt lakni, mint bárdolatlan, zsivány , részeges népcsoport között ? 3) Ollyanok, kik vagy szegénységük, vagy lakosaik csekély száma miatt elégtelenek tanító fizetésére. Ezek már méltán igényelhetnek segedelmet: a) Azon szentegyháztól mellyhez tartoznak. b) A’ közállománytól.— A’ szentegyházat illetőleg, hivatkozom a’ papi jószágokróli értekezésemre az 1841 diki Társalkodó 349. lapján, a’ közállomány segedelme ne vétessék az adófizető erszényéből, mert ennek más rendeltetése van , és ha még az iskolai alaptőkét is onnét akarnék venni , ipso facto nemcsak a’ szegény, hanem minden község iskoláját onnét kellene ellátni. Valóban, hazánk mostani alkotványát és szerkezetét tekintve, egy általános elemi iskolai alaptőke alkotása a’ nemesi rendet (melly név alatt itt az ország mind a’ négy kiváltságolt rendét értem illetné, ’s egy országgyűlési subsidium útján leginkább volna eszközölhető. Tegyünk fel p. o. hogy a’ jövő országgyűlés alatt a’ nemesi rend a’ népnevelés fölsegélésére egy milliót pengő pénzben ajánl, olly móddal, hogy a’ kamat egy-hatoda, mint ez a’ magyar tudós társaságnál meg szokott történni, mindig a’ tőkéhez kapcsoltassák , öt-hatoda pedig , levonván belőle a’ kezelés költségit, a’ népnevelés szükségire fordittassék. Igaz , hogy ez eleinte az egész országra nem lesz elegendő, de itt meg kell jegyezni, hogy a’ tőke évenként tíz ezer ponttal növekedni fog. Exiguum nihil esse putes , quod crescere possit. Meg kell továbbá jegyezni, hogy a’ legcsekélyebb községnek is módja van, lassanként magának tulajdon alaptőkét teremthetni ’s így idővel a’ közállomány segedelmét nélkülözhetni. Illy módot szerencsés sikerrel feltalált két evang. község a’szepesi 16 város közül, melly talán megérdemli, hogy köztudomásra jusson , ez pedig abból áll. Szabad aláírás utján bizonyos mennyiségű élet gyüjtetett, ez tavaszkor a’ vetőmag nélkül szűkölködő szegényebb lakosok közt kiosztatik olly föltét alatt, hogy azt aratás után, bizonyos mérsékleti pótlékkal együtt, ismét természetben adják viszsza. Ha az ekkor évről évre szaporodó élet bizonyos mennyiséget elérend , annak egy része el fog adatni, és jövedelmező alaptőkévé változtattatni; más részével pedig az elöbbeni operativ tovább folytattatok Szembetűnő, hogy ez igen egyszerű rendszernek kettős haszna van: első az , hogy a’ szegényebb szántóveteket megója az uzsorások zsarolásitól, vagy épen azon veszélytől, hogy földjeik vettetlenül maradjanak ; ■ „ Pedig az, hogy a’ lakosok minden terheltetése nélkül egy örökké növekedhető kamatozó tőkét teremt, melével nemcsak a’ község minden szükségit P°to a ja, se végre még osztalékot, (dividendet) is nyújtat, va a mint Connecticut lakosai Éjszakamerikában ehez hasonló eszközök használása által odajutottak, hogy se-