Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-06-01 / 44. szám

1842. 44. szám. ______________Fest. ju­nius I. Füzér a’ törvén­ytu­d­omán­y­ról. (Folytatás.) (Népnevelés.) Mielőtt a’községekről szól­nánk , két észrevételt kell bocsátanunk előre: 1) Az úgynevezett vegyes iskolák Ild. József császár alatt alapittattak azon szent és üdvös szándék­kal, hogy azok által a’kölcsönös vallási türelem, egyet­értés és keresztyéni szeretet előmozdittassék. De a’ si­ker meg nem felelt a’ várakozásnak , mert majd min­denütt, hol vegyes iskolák léteztek, a’reméllett egyet­értés helyett súrlódások, kölcsönös féltékenység , bi­zalmatlanság keletkezett. Azért legyenek mindenütt, hol ezt a’ körülmények megengedik, minden vallási feleke­­zetnek tulajdon iskoláji, ’s egyedül ott, hol egy fele­kezet számra olly csekély, hogy p. o. iskolába járó gyermekinek száma a’ tizenötön vagy húszon alul van ’s egyszersmind tehetségére nézve olly szegény, hogy saját tanítót nem bír ’s nem is akar tartani (mert ha bírja és akarja, ott is meg kell engedni) , ott az erő­sebb felekezethez csatoltassék, magától értetvén , hogy akkor a’ tanító fizetéséhez is járuljon , a’ nélkül azon­ban, hogy annak választásába vagy az iskola kormány­zásába avatkozhatnék, miből elkerülhetlenül csak za­varok támadnának. A’ vallási oktatást, a’ félebb már kifejtett eszme szerint, különben is nem a’ tanítók , ha­nem a’ lelkészek fognák adni. 2) A’ tanítók fizetésére nézve a’ minimumot (congruát) törvény által meg kell szabni, de nem az egész országban egyformán, hanem annak különféle részeiben a’ helybeli körülményekhez mérve; — nem is csupán kész­pénzben, hanem némi részben életben is, p. o. 120 pengő forint és 80 mérő gabona. (Ennél kevesebbért jó tanítókat nem igen fo­gunk kapni, ’s itt meg kell jegyezni, hogy nézetünk szerint az iskolapénzek,­­ dactrumok , jövendőre meg­szűnnek). A’ földmivelőnek könnyebb életet adni, mint pénzt, de a’ tanítónak is jobb, mert illy vegyesen ki­szabott jövedelem mellett sem a’ pénz ingadozó becse , sem az élet szerfölötti olcsósága vagy épen el nem adat­hatása , őt ínségre nem juttathatja, ’s azon panaszok meg nem újulhatnak, mellyek a’ bankóczédulák korsza­kában a’ fizetéses tisztek , lelkészek és tanítók résziről mindenütt hallattak. Ezt előre bocsátván , közelebbről szólunk a­ tárgy­hoz. — Magyarországon háromféle községek léteznek : 1) Ollyanok, mellyek közjövedelmekkel, regálékkal, földekkel, erdőkkel vagy alapítványokkal bírnak; ezek , a’ mennyiben a’ közjövedelem­ből a’tanitók fizetése is kite­lik, az egyház és közállomány résziről mitsora igényelhet­nek , magától értetvén , hogy a’ hol a’közjövedelem­ nem egy vallási felekezetet, hanem többféle vallásu lakosok­­ból álló városi vagy falusi községet illet, ott abban min­den felekezetnek részesülnie kell, mégpedig azon arányban, mellyben tagjai a’ város vagy falu közterhei­­ben részesülnek, tehát nem a’ lelkek száma szerint. 2) Ollyanok, kiknek közjövedelme ugyan nincs, vagy nem elegendő , de olly népesek ’s vagyonosak, hogy a’ ta­nítókat erőtetés nélkül magok fizethetik. Ezek sem kö­vetelhetnek talán segedelmet, mert az iskolák hasznát közvetlenül ők magok veszik. Itt azonban meg kell je­gyezni , hogy a’ tanító fizetése ne csupán az atyák er­szényéből ’s ne is a’ gyermekek száma szerint kerül­jön ki, hanem ahor minden lakos, akár legyen gyer­meke , akár nem, még pedig azon arányban , mint akár­­melly más köz-adóhoz járulni köteleztessék. Ez épen nem igazságtalan, mert a’ népnevelésnek nemcsak az veszi hasznát, kinek tulajdon gyermeke van, hanem minden más ember is ; mert nemde mindenkinek jó és ér­telmes cselédre , mesteremberre , ’stb. van szüksége , ’s nem kíván ő inkább jó erkölcsű és okos polgárok közt lakni, mint bárdolatlan, zsivány , részeges népcsoport között ? 3) Ollyanok, kik vagy szegénységük, vagy la­kosaik csekély száma miatt elégtelenek tanító fizetésé­re. Ezek már méltán igényelhetnek segedelmet: a) Azon szentegyháztól mellyhez tartoznak. b) A’ közállo­mánytól.­— A’ szentegyházat illetőleg, hivatkozom a’ papi jó­­szágokróli értekezésemre az 1841 diki Társalkodó 349­. lapján, a’ közállomány segedelme ne vétessék az adófi­zető erszényéből, mert ennek más rendeltetése van , és ha még az iskolai alaptőkét is onnét akarnék venni , i­­pso facto nemcsak a’ szegény, hanem minden köz­ség iskoláját onnét kellene ellátni. Valóban, hazánk mostani alkotványát és szerkezetét tekintve, egy ál­talán­os elemi iskolai alaptőke alkotása a’ nemesi rendet (melly név alatt itt az ország mind a’ négy kiváltságolt rendét értem­ illetné, ’s egy ország­gyűlési subsidium útján leginkább volna eszközölhető. Tegyünk fel p. o. hogy a’ jövő országgyűlés alatt a’ nemesi rend a’ népnevelés fölsegélésére egy milliót pen­gő pénzben ajánl, olly móddal, hogy a’ kamat egy-ha­­toda, mint ez a’ magyar tudós társaságnál meg szokott történni, mindig a’ tőkéhez kapcsoltassák , öt-hatoda pe­dig , levonván belőle a’ kezelés költségit, a’ népnevelés szükségire fordittassék. Igaz , hogy ez eleinte az egész országra nem lesz elegendő, de itt meg kell jegyezni, hogy a’ tőke évenként tíz ezer po­nttal növekedni fog. Exiguum nihil esse putes , quod crescere possit. Meg kell továbbá jegyezni, hogy a’ legcsekélyebb község­nek is módja van, lassanként magának tulajdon alaptő­két teremthetni ’s így idővel a’ közállomány segedel­mét nélkülözhetni. Illy módot szerencsés sikerrel felta­lált két evang. község a’szepesi 16 város közül, melly talán megérdemli, hogy köztudomásra jusson , ez pedig abból áll. Szabad aláírás utján bizonyos mennyiségű élet gyüjtetett, ez tavaszkor a’ vető­mag nélkül szűkölködő szegényebb lakosok közt kioszt­a­tik olly föltét alatt, hogy azt aratás után, bizonyos mér­sékleti pótlékkal együtt, ismét természetben adják visz­­sza. Ha az ekkor évről évre szaporodó élet bizonyos mennyiséget elérend , annak egy része el fog adatni, és jövedelmező alaptőkévé változtattatni; más részével pedig az elöbbeni operativ tovább folytattatok Szembe­tűnő, hogy ez igen egyszerű rendszernek kettős hasz­na van: első az , hogy a’ szegényebb szántóveteket meg­­ója az uzsorások zsarolásitól, vagy épen azon veszély­től, hogy földjeik vettetlenül maradjanak ; ■ „ Pe­­­dig az, hogy a’ lakosok minden terheltetése nélkül egy örökké növekedhető kamatozó tőkét teremt­, me­l­­­é­vel nemcsak a’ község minden szükségit P°to a ja, se végre még osztalékot, (dividendet) is nyújt­at, va a mint Connecticut lakosai Éjszakamerikában eh­ez hason­ló eszközök használása által odajutottak, hogy se-

Next