Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-09-21 / 76. szám
96 szám* Pest, September 181.1842. A’ gyareró, ’s a’ személyes, társulati , ’s politikai és természeti termő erője a’ nemzetnek. 5dik közlés (List nemzetgazdasági munkájából.) A’ csupa földművelést szellemi hanyagság, testi Ügyetlenség, régi szokásokhoz,s elavult eljárási módhoz ragaszkodás, műveltség, vagyonosság, és szabadság hiánya szokta követni. Ellenben a’ gyártó ’s kereskedési országot a’ testi és szellemi javak gyarapításának, a’ vetély és szabadság szelleme jellemzi. Ezen különbség oka részint a" társas egyűttlét részint a’ foglalkozás ’s ehez kivántató segédeszközök különbségén alapul. A’ földművelők elszórva élnek az ország területén, ’s anyagi mint szellemi közlekedésük ritka. Egyik azt műveli, ’s termeszti, mit a’ másik. Termesztvényeik nem csak iparuktól, de a’ természet ’s idő kedvező járásától is függnek. Nagyobb szellemi erőtetés ritkán kívántatik nálunk. Munkáikat otthon tanulják, ’s mindig szűk körben mozognak. Máskép áll a’ dolog gyárosokkal. Gyártványaik sikerülése az egyűttlét ’s közlekedéstől függ. A’ gyártó a’ természettől nem vár semmit, ’s miután művei ára változó, ’s jövedelme sok körülmény kitanulásától függ, közönséges fényesség jólétét nem biztosítja, hanem rendkívüli ügyességet kell helyzete javítására forditnia. Gyártványai kelete távolabb helyekre is terjed. ’S már ezért is több embert ’s viszonyt kell ismernie, ’s így mivelődésre több alkalma. Szorgalmát fölkelti az, midőn látja , mikint ipar által legvagyontalanabb is gazdaságra emelkedett, ’s mikint vagyonosabb társa is bukott, ha jövedelme forrását az ipart elhanyagolta. A’ gyárakban többféle ügyesség kívántatik , ’s így a’ különnemű észtehetség inkább fejlődhetik, mint a’ földművelésnél, hol egyforma a’ foglalatosság ,’s legtöbbet tesz a’testi erő. A’ mezei gazdaság kevés tudományt’s művészetet illeszt. Kevés kívántatik egyszerű szerszámai kiállításához. Igaz, hogy főleg a’nagyobb gazdaság jövedelme lehetségessé tette tulajdonosinak tudományok ’s művészetekben kiképezni magokat, de gyárok nélkül e’ kiképzés mindig szak-tulajdon maradt. Ellenben a’gyáros országokban a’ tömeg ipara tudományok által emeltetik , ’s a’ tudományok ’s művészetek a’ tömeg ipara által. Alig van gyári foglalkozás,mellynél a’természetmozgony, v.erőmű ’s vegytan, (physika, mechanika, cheraia) menynyiségtan (mathesis) rajzművészet ’stb. szükséges nem volna. Minden uj tudományos vagy művészi tanulmány, száz uj foglalkozást vagy eljárási módot hoz létre. Azért gyáros országban szűkségkép kell terjedni a’ művészetek ’s tudományoknak. Miután sok személy alkalmazza a’ tudományos vizsgálatok eredményét, sok nemű esztehetség hivatik meg tanításra ’s az irói pályára. A’tudományosság terjedése új erőket hoz életbe. A’ gyáros országban semmi sem vezet hamarább tekintet ’s gazdagságra mint valamelly találmány. ’S ezért illy országban a’ lángészt jobban becsülik ’s jutalmazzák, mint a’ talentumot, a’ talentumot jobban mint a’ testi erőt. Ellenben a’ puszta földművelő országban az állományi szolgálat kivételével majdnem az ellenkező viszonya is fűn. A’ gyáros országban az időt jobban megbecsülik, ’s ez maga mutatja, hogy itt nagyobb a’ fényesség. A’ földmivelő elszigetelt helyzetében , és csekély mivelődésénél fogva, nem igen ismerheti meg a’ politikai intézetek becsét, nem igen képes a közügyek igazgatásában v. igazságszolgáltatásban részt venni. Ehez járul, hogy többnyire nagyobb földbirtokostól függ. A’ pusztán földműves népek mindenütt vagy rabszolgaságban éltek, v. kényuri, hűbéri ’s lelkészi uraság járma alatt. Ellenben a’ foglalkozási munkálatok elosztása ’s a’ termő-erők egyitése a’ külön gyárosokat egymás közelébe vonja. ’S a’ közellétbül eredő súrlódás szellemet ébreszt. Minél több ember él együtt, minél inkább függ minden egyes jóléte a’ többiek öszszemunkálásától, minél több jártasságot, ismeretet, ügyességet, tanultságot kíván minden illy egyes foglalkozása, ’s minél kevésbbé férnek öszsze illy viszonyokkal, a’ törvénytelenség, önkény, és elnyomás, annál tökélyesbek a’ polgári institutiók, annál nagyobb a’ szabadság foka, annál több az alkalom magát kimivelni, vagy mások kiképzésén munkálni. Azért még mindenütt ’s minden időben a’ polgárisodás és szabadság a’ városokból indult ki: a’ régi korban Görög’s Olaszhonban, a’ középben Olasz- ’s Némethonban, Belgium , ’s Hollandban , ’s a’ legújabb korban Éjszaka Aaerikában , ’s Frankhonban. Nem is lehet ezt csudálni. Tekintsük csak egy nagy város állapotját, mellyben a’ gyártók számosak, függetlenek, műveitek, vagyonosak, ’s ennélfogva szabadság-szeretők, hol a’ kereskedő kar azok érdekében osztozik, hol a’ közhivatalnokok a’ közvélemény ellenőrsége alatt állnak , a’ tudományt ’s művészetet űzők nagy közönség számára dolgoznak, ’s attól élnek; tekintsük az illy kis helyen öszszehalmozott szellemi ’s anyagi eszközök roppant tömegét ; tekintsük, milly szoros kapcsolatba van hozva ez erők halmaza a’ munkaelosztás ’s egyités törvénye által; fontoljuk meg, milly hamar érzi az illy sokaság a’ nyilványos intézetek, társulati’s gazdasági viszonyok előmenetét, valamint a’ közérdekek minden meg bántását is ; gondoljuk meg , milly hamar értekezhetik az illy együttlakó tömeg közös czélairól’s mennyi eszközt egyesíthet azonnal azok létesítésére ; fontoljuk meg, milly szoros kapcsolatban van illy nagy közönség más hasonló nagy közönségekkel; fontoljuk meg mind ezt, ’s nem fogunk csudálkozni a’ városok roppant befolyásán. Ezen befolyás azonban , mivel a’ városok a’ nemzet polgári ’s politikai viszonyaira nézt bírnak , a’ földmivelőknek nemcsak kárára nincs , sőt legnagyobb hasznára szolgál. A’ városok tulajdon érdeke hozza magával, hogy a’ földmíveseket szabadságuk , műveltségűk , ’s vagyonosságukban részesítsék; mert minél nagyobb a’földművesek közt ezen javak öszsze , annál nagyobb mennyiségben látják el a’ városokat élelmiszerekkel, ’s durva anyagokkal, annál több gyártványt vesznek, tehát a’ városok annál inkább vagyonosodnak. Jobbágyság, hűbéri terhek, szorgalmat és szabadságot korlátozó törvények megszüntetése a’ városok érdekében áll.’S ezek megszűnvén , a’ mezei gazda jobb karba helyeztetik, ’stb. Minél inkább fölvirágzik az ipar ’s vele a’ földművelés, annál kevésbbé lehet a’ szellemet bilincsezni, annál inkább terjed a’ türelem, ’s lép lelkiismeret elnyomása helyébe az igazi erkölcsiség, ’s vallásosság. Az ősz