Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-12-03 / 97. szám
nyelvtusa Erdélyben. (Folytatás.) 3. A' magyarosítás szükségtelenlét* 's )fasztalansága. Ezen szakaszra, a’ doctor minden mély vizsgálódásai közül, csak a’ végső szavak illeszthetők. Megvallja, hogy seholsem tudhatta meg, csak a’ Siebenbürger Botéban : váljon a’nyelvbeli törvény czélja minden lakostárs megmagyaritása é; ’s megvallja, hogy mit vitat, azt csakegyes tényekből állítja öszsze. Tehát sejtésekkel, mellyek semmire sem alapultak , (mint szinte az egész iromány főforrása, a’ Siebenbürger Bote állításai, józan vizsgálat után elenyésznek) üres aggódásokkal rohan ki ezen tébolyodott doctor , olly nemzet ellen , melly a’ mostani hongyülésen is, nem egyszer mutatá meg a’ szászoknak, hogy jóllétök,mint a’ többi lakostársaké is, az előforduló tervekbe , ’s tanácskozásokba szorosan bele volt szőve ; olly nemzet ellen, melly minden, a’ szerző ’s fajzata által szemére hányt, ősi jog mellett is, leg- és legelőször nyilványitotta , hogy polgár a’legmagasb országos hivatalokra is juthat; melly akárkinek jogot adott, bármilly jószág szerezhetésére, ’s mondá, hogy magát kiki szabadon védelmezze ; olly nemzet ellen , melly a’ több oldalról károsított szászok jogai viszszaszerzésére segélyt ajánlott ! Hypothesiseken épült tehát, saját vallomása szerint is , a’ szegény falusi lelkész munkája. „Tán , úgymond igen gyermekileg , tán csak segitni akartak a’törvényjavaslat’által nyelvükön.“ Tudhatná nagyon tudós uram , hogy ezen nyelven már segítettek. Tekintsen körül csak , de ne kedvencz Siebenbürger Botejába, melly szinte nem tud, ’s nem ért a’dologhoz , tekintsen körül , mondom , ’s úgy szóljon. De ha az úr , mint mindenből kitetszik , magyarul nem tud , akkor a’ széttekintés sem használ; ’s úgy kell önt tekinteni , mint azon állatot, mit igen elmés értekezésében maga hozott fel például, mint juhot, melly csak amúgy lépdel a’ vezérkos után (Szebenben). Ha a’magyar nyelv valóban segélyre szorulna , az csak arra terjeszkedhetnék , hogy az, azon értelem-facsaró idegen szólásmódoktól , mellyek a’ magyarokat, még kevéssel ezelőtt, törvényhozásban ’stb. félrevezette, mellyeket doctor úr ’s társai megint rajok szeretnének tolni, megmenekülhessen. Azon újságokon, miket a’ doctor, a’ magyarok honáról, földjök gazdaságáról , a’ növelés ’s miveltség emeltyűiről habar,bámulunk ; de midőn azt állítja,hogy a’magyaroknak miveltsége, Európában megtelepedésök óta mindig volt alkalmuk, az, kegyes engedelmével legyen mondva , kénytelen hazudság , mihez szorultságában csak azért nyúlt, hogy a’ magyar nyelv terjedése elleni boszuságát, ’s rohanását szelídíthesse. Melly nemzet, szellemi, anyagi életéért évezred óta kénytetett harczolni, melly a’ béke áldásit igen ritkán élvezte , az átalányosan , mint doctor úr véli, nem nevelhette ki magát. Miveltsége kis körben rejlett, a’ néptömeg miveltségben nem részesülhetett. Mulatságos egyébiránt azon ellenmondás , mellybe az igen nagy eszü doctor ’s magister maga magát keveri, midőn a’ 36. lapon azt mondja, hogy a’ magyar nemzeti életre elég tágas kört és szilárd alapot lát, holott a’ 16 lapon elég világosan adja értésünkre, mikép aggódik a’magyar nemzet kihalásán ; mi csakugyan akkor történik , midőn az élet, elegendő tért és helyet nem találhat. Szintolly gyöngéd ’s gyönyörű a’ bölcs szerző azon javaslata, hogy a’ magyarok az oláh , zsidó, sőt még czigányraiveltségét is használhatnák. Lám lám, egy szász lelkész mindent haszonra tud fordítani. 4. Nyelvzavar, Kábel tornya. Doctorunk ismétt vallomása, miszerint mit sem tud a’maagyar nyelv miveltsége fokáról, viszszatartóztathatta volna a’ jámbort, ollymibe elegyüléstől , mit nem ért. Azon „okosabb és értelmesb férfiak , kik neki azt mondották, hogy jobb lett volna, a’ latin nyelvet még egy ideig mint társ-kisaszszonyt megtartani, igen keveset tesznek föl a’ doctor okossága’s esze felől. Társkisaszszonyt akkor veszünk magunkhoz, mikor egyéb társaságok, külföldi nyelvűt akkor, mikor saját nyelvünkkel, társalkodásunkban , közlekedésünkben már be nem érjük, vagy pedig unalmasok vagyunk. A’ magyarok társalkodásukban és közlekedésökben az öreg kisaszszonyt igen is nélkülözhetik , azt pedig nem remélljük , hogy a’ tudós úr magáról ítél másokra ’s azt tartja, hogy a’ magyar megunja magát anyai nyelve mellett. Mint dicső és szép hajdan tolmácsa, saját földjén, a’ vén kisaszszony igenis megmaradhat. Honában megelégszik a’ magyar saját nyelvével; külföldön pedig, fájdalom ! az öreg hajadon nem igen meszire jutand. Legmiveltebb nemzeteink nagy intézkedései anyai nyelvükön történtek—nem a’vén kisaszszony által. Higye el doctor ur v. nem , Washington nem latin nyelven vezérlett ’s tanácskozott; — ’s a’ vén kisaszszony nélkül, egy szomszéd birodalom iszonyú nagyságra növekedett. Ezen szakaszban azon gondolatra jó az ember, hogy szerzőnk nem igen teli vérű. Úgy ítél — mint a’ verseny futó, teli vérről —irodalomban ’s nemzeti életben. És valóban, kinek eszébe jut azon „fruges consumere“ kísértet,be esik , azt hinni, hogy szerzőnk épen csak — mellette futott el! Még gyanusabb , midőn állítja, hogy a’régi világtól mindnyájunknak értelmi telivérség jutott. Hogyan, doctor uram? Az oroszoknak? ’s töröknek is? Amazokban rejlik , még a’ nagy utazó Anacharsis , ’s imezekheji a’mekkai szökevény ? De legyen amott hajdani, romig enyészett szittya dicsőség, imitt Szaladin és Harun-al-Rasid fénylő lángesze! Úgy hiszem, Róma sem volt lelkileg nagy, mikor Evander palánkján túl kezdett terjedni; Cicero is Athénben’s Rhodusban tanult, ’s Cornelius Nepos lelki barátja mellékneve Atticus volt. Rómában a’nevelők graculi név alatt voltak ismeretesek, és Szolon, Lykurg, Herodot igen fontos okokból Egyiptust is beutazták a’ nélkül , hogy az athéni academiában Pharao nyelvén beszéltek volna, vagy Rómában, pro rostris, romiain. Nem igen érthető , mit több szinti ilyesmi közt, a’ népeknek a’ mágnestű, sajtó ’s lőpor feltalálása előtti elszigeteltségéről mond szerzőnk. Szavára hiszszük doctor uramnak, hogy azt úgy gondolta, de kérjük még is , magyarázza meg nekünk , honnan jött az , hogy „Amerikában“ görög hrású fegyver és edény ásatott ki, ’s engedje meg, hogy az ammo-