Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)

1843-09-17 / 74. szám

szén a­ sértett felet vagy annak örököseit illetik. 14. §. A’ büntetéseknek még magokban becstelenitő következéseik nincsenek ’s törvényes hatásuk hoszabb időre nem terjed­het, mint mennyire azt a’bírói ítélet határzottan kimon­dotta. 15. §. A’ közhivatalnak büntetésképen kimondott elvesztése által senki el nem zárathatik attól, hogy a’ bün­tetésnek kiállása után ismét közhivatalra választathassék. Kivételnek azonban olly esetek, mellyekben a’ tettest va­­lamelly különösen megnevezett közhivatalnak viselhető ő­sétől jövendőre is eltiltandónak rendeli, de illy esetben is nyerhet az elitélt a’ büntetésnek kiállása után másnemű közhivatalt. 16. §. A’ büntetőítéleteknek következései az elítéltnek maradékaira ki nem terjednek, de mindazon kár , mellyért a’ sértettnek elégtétellel tartozik és azon pénzbeli büntetések és dijak, mellyeket ellene a’bíróság már ítélet által kimondott, hátrahagyott értékének ere­jéig örökösein halála után is megvétethetnek. 17. §. A’ büntetéseknek ollyan nemei, mellyek a’fenebbi 80. §ban megemlítve nincsenek , ezentúl semmi büntető közkere­seti esetben alkalmazhatók nem lesznek. 18. §. Ezen tör­vénykönyvben a’törvényszegések minden nemeinél a’rab­sági, fogsági’s pénzbeli büntetésnek csak azon legnagyobb mértéke van határzottan kijelelve , mellyen túl a’ bíróság­nak ítélete a’ 86dik , 88dik, és 93dik §§sok esetein kivül soha nem terjedhet. Minden egyes esetben tehát az elkö­vetett törvényszegésnek neméhez ’s a’ beszámítást enyhí­tő vagy súlyosító körülményekhez képest, a’ lehető leg­kisebb mértéktől a’ törvényben megállapított legnagyobb mértékig, fogja a’bíróság a’büntetést kiszabhatni. 19.§. A’ melly esetekben a’ bűntettnek valamelly fokozatára azt rendeli a’ törvény, hogy az a’bevégzésre rendelt legna­gyobb büntetésnek bizonyos részéig, például két harma­dáig, feléig, vagy egy harmadáig büntettethetik , azok­ban, ha a’bevégzésre legnagyobb büntetésül holtig tartó rabság van rendelve , a’ büntetésnek két harmada tizenhat évi , fele tizenkét évi, egy harmada nyolcz évi rabságban állapittatik meg. 20 §. Azon bűntetteknél, mellyeket a’ törvény rabsággal rendel büntettetni, rabság helyett fogsági büntetést csak akkor rendelhet a’ bíróság, midőn a’ fenforgó körülmények annyira enyhítik a’ beszámítást, hogy azokhoz képest a’ legrövidebb ideig tartó rabság is felettébb súlyos büntetés volna. 21. §. Azon bűntetteknél pedig, amellyekre fogsági büntetést rendel a’ törvény , fog­ság helyett bírói dorgálásnak csak akkor leend helye , mi­dőn a’ beszámítás körülményeihez képest a’ legcsekélyebb fogság is felettébb súlyos büntetés volna. 22. §. Midőn a’ 86dik , 88dik és 93dik szakaszoknak szabályait olly bün­tettek miatt kell valakire alkalmazni, mellyekre csak fog­sági büntetést rendel a’ törvény, ha a’ tettesnek azon sza­bályok szerint kimérendő büntetése egy évi fogságnál több­re üt, azt a’ bíróság a’ 36­.szakaszban megállapitott arány szerint rabságra változtathatja. — Úgy szintén midőn va­lamelly bűntettes ellen több rendbeli bűntettekért, több rendbeli biróságok ítéletei végrehajtandók , ha azoknak egyike fogsági, másika rabsági büntetést szabott ki, az öszszes büntetés a’ 36dik­­ban megállapittatott arány sze­rint rabságra leend átváltoztatandó. 23. §. Ha valamelly fogságra ítélt bűntettes ellen a’ rászabott büntetés végre­hajtásának ideje alatt olly bűntett fedöztetik fel, mellyért az még elítélve nem volt ’s melly miatt a’ törvény értelmé­ben rabsági büntetésre ítélendő , a’ bíróság nemcsak ezen bűntettért fogja a’ rabsági büntetést kiszabni, hanem egy­szersmind azon fogsági időt is , melly az előbb ítélet által kiszabott büntetésből még hátra vagyon , a’ 36dik­­ban megállapitott arány szerint rabságra változtatja. 24. §. Ha pedig valamelly rabságra ítélt bűntettes ellen fedeztetik fel a büntetés végrehajtásának ideje alatt valamelly még el nem itelt bűntett, melly törvény szerint csak fogsággal volna büntetendő , a’ bíróság a’ 36dik §ban megállapitott arány szerint rabságra változtatja által a’ törvényszabta fog­sági büntetést. 25. §. A’fenebbi 22dik, 23dik és 24dik §oknak esetein kívül a’fogsági büntetést rabsági büntetés­re változtatni soha sem lehet. 26. §. A’ melly esetekben a’ törvény azt rendeli, hogy a’tettes közhivatalától minden esetre megfosztassék, vagy abból elm­ozdittassék, azok­ban a’ beszámítás legkisebb mértékénél sem lehet a’ hiva­talvesztés helyett más büntetést rendelni. 27. § Egyéb ese­tekben pedig , mellyek hivatalvesztéssel büntethetők , ha a’ fenforgó körülmények annyira enyhítik a’ beszámítást, hogy a’ hivatalvesztés felettébb súlyos büntetés volna,bí­rói dorgálásra változtatja azt a’biróság. 28. §. Midőn valaki olly bűntett miatt, mellyért a’törvény csak hivatalvesztést rendel büntetésül) akkor ítéltetik, midőn már közhivatalt nem visel; ha viselt közhivatalától már előbb valamelly bűntett miatt ítélet által fosztatott meg , újabb bűntettéért a’ törvényszabta hivatalvesztés helyett fogsággal leszen büntetendő , melly a’ beszámítás nagyságához képest egy évig is terjedhet­ — ha pedig viselt közhivataláról maga mondott le , vagy abból akaratja ellen ugyan , de nem bün­tető közkereset következtében hozott ítélet által hagya­tott ki, — bűntettéért a’ törvény szabta hivatalvesztés he­lyett pénzbeli büntetés leend reá kimondandó, melly azon­ban ezerötszáz forintot meg nem haladhat. 39.§ Olly bűn­tetteknél pedig, mellyekre a’hivatalvesztést nem egye­­dűli büntetésül rendelte a’ törvény , hanem azt más vala­melly súlyosabb nemű büntetéssel kapcsolta öszsze , azon tekintet, hogy a’ tettes már közhivatalt nem visel, bün­tetésének mértékét emelni nem fogja. 30. § Pénzbeli bün­tetést csak ott ítélhet a’ bíróság, hol azt a’törvény vilá­gosan rendeli ’s a’ fönebbi 28dik­ának esetén kívül sem­minemű büntetést pénzbeli büntetésre átváltoztatni vagy pénzzel megváltani nem szabad;—ellenben 31. §. A’tör­vényben kiszabott pénzbeli büntetést a’ 36dik­­ban meg­állapitott arány szerint fogsági büntetésre változtatja át a’ biróság következő esetekben: a) Midőn a’pénzbeli büntetés olly tettes ellen volna intézendő , ki még tökéletes korát el nem érte és tulajdon vagyona nem lévén, szüleji a’ pénzbeli büntetést helyette megfizetni nem akarják, b) Mic óta az, a’ ki pénzbeli bün­tetésre ítélendő, vagyonára nézve csődület alatt v. pa­zarlás miatt zár alatt vagyon. c) Midőn a’pénzbeli bünte­tésre ítélt tettes értékéből a’rászabott pénzbeli büntetés ki nem kerül. 32.§.Ha azon bűntettes, ki pénzbeli büntetés­re ítéltetett, a’ rászabott pénzbeli büntetésnek csak egy részét képes megfizetni, a’ pénzbeli büntetésnek hátrale­vő részét fogja a’ biróság a’ 36dik­­ban megállapittatott

Next