Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)
1843-09-17 / 74. szám
szén a sértett felet vagy annak örököseit illetik. 14. §. A’ büntetéseknek még magokban becstelenitő következéseik nincsenek ’s törvényes hatásuk hoszabb időre nem terjedhet, mint mennyire azt a’bírói ítélet határzottan kimondotta. 15. §. A’ közhivatalnak büntetésképen kimondott elvesztése által senki el nem zárathatik attól, hogy a’ büntetésnek kiállása után ismét közhivatalra választathassék. Kivételnek azonban olly esetek, mellyekben a’ tettest valamelly különösen megnevezett közhivatalnak viselhető ősétől jövendőre is eltiltandónak rendeli, de illy esetben is nyerhet az elitélt a’ büntetésnek kiállása után másnemű közhivatalt. 16. §. A’ büntetőítéleteknek következései az elítéltnek maradékaira ki nem terjednek, de mindazon kár , mellyért a’ sértettnek elégtétellel tartozik és azon pénzbeli büntetések és dijak, mellyeket ellene a’bíróság már ítélet által kimondott, hátrahagyott értékének erejéig örökösein halála után is megvétethetnek. 17. §. A’ büntetéseknek ollyan nemei, mellyek a’fenebbi 80. §ban megemlítve nincsenek , ezentúl semmi büntető közkereseti esetben alkalmazhatók nem lesznek. 18. §. Ezen törvénykönyvben a’törvényszegések minden nemeinél a’rabsági, fogsági’s pénzbeli büntetésnek csak azon legnagyobb mértéke van határzottan kijelelve , mellyen túl a’ bíróságnak ítélete a’ 86dik , 88dik, és 93dik §§sok esetein kivül soha nem terjedhet. Minden egyes esetben tehát az elkövetett törvényszegésnek neméhez ’s a’ beszámítást enyhítő vagy súlyosító körülményekhez képest, a’ lehető legkisebb mértéktől a’ törvényben megállapított legnagyobb mértékig, fogja a’bíróság a’büntetést kiszabhatni. 19.§. A’ melly esetekben a’ bűntettnek valamelly fokozatára azt rendeli a’ törvény, hogy az a’bevégzésre rendelt legnagyobb büntetésnek bizonyos részéig, például két harmadáig, feléig, vagy egy harmadáig büntettethetik , azokban, ha a’bevégzésre legnagyobb büntetésül holtig tartó rabság van rendelve , a’ büntetésnek két harmada tizenhat évi , fele tizenkét évi, egy harmada nyolcz évi rabságban állapittatik meg. 20 §. Azon bűntetteknél, mellyeket a’ törvény rabsággal rendel büntettetni, rabság helyett fogsági büntetést csak akkor rendelhet a’ bíróság, midőn a’ fenforgó körülmények annyira enyhítik a’ beszámítást, hogy azokhoz képest a’ legrövidebb ideig tartó rabság is felettébb súlyos büntetés volna. 21. §. Azon bűntetteknél pedig, amellyekre fogsági büntetést rendel a’ törvény , fogság helyett bírói dorgálásnak csak akkor leend helye , midőn a’ beszámítás körülményeihez képest a’ legcsekélyebb fogság is felettébb súlyos büntetés volna. 22. §. Midőn a’ 86dik , 88dik és 93dik szakaszoknak szabályait olly büntettek miatt kell valakire alkalmazni, mellyekre csak fogsági büntetést rendel a’ törvény, ha a’ tettesnek azon szabályok szerint kimérendő büntetése egy évi fogságnál többre üt, azt a’ bíróság a’ 36.szakaszban megállapitott arány szerint rabságra változtathatja. — Úgy szintén midőn valamelly bűntettes ellen több rendbeli bűntettekért, több rendbeli biróságok ítéletei végrehajtandók , ha azoknak egyike fogsági, másika rabsági büntetést szabott ki, az öszszes büntetés a’ 36dikban megállapittatott arány szerint rabságra leend átváltoztatandó. 23. §. Ha valamelly fogságra ítélt bűntettes ellen a’ rászabott büntetés végrehajtásának ideje alatt olly bűntett fedöztetik fel, mellyért az még elítélve nem volt ’s melly miatt a’ törvény értelmében rabsági büntetésre ítélendő , a’ bíróság nemcsak ezen bűntettért fogja a’ rabsági büntetést kiszabni, hanem egyszersmind azon fogsági időt is , melly az előbb ítélet által kiszabott büntetésből még hátra vagyon , a’ 36dikban megállapitott arány szerint rabságra változtatja. 24. §. Ha pedig valamelly rabságra ítélt bűntettes ellen fedeztetik fel a büntetés végrehajtásának ideje alatt valamelly még el nem itelt bűntett, melly törvény szerint csak fogsággal volna büntetendő , a’ bíróság a’ 36dik §ban megállapitott arány szerint rabságra változtatja által a’ törvényszabta fogsági büntetést. 25. §. A’fenebbi 22dik, 23dik és 24dik §oknak esetein kívül a’fogsági büntetést rabsági büntetésre változtatni soha sem lehet. 26. §. A’ melly esetekben a’ törvény azt rendeli, hogy a’tettes közhivatalától minden esetre megfosztassék, vagy abból elmozdittassék, azokban a’ beszámítás legkisebb mértékénél sem lehet a’ hivatalvesztés helyett más büntetést rendelni. 27. § Egyéb esetekben pedig , mellyek hivatalvesztéssel büntethetők , ha a’ fenforgó körülmények annyira enyhítik a’ beszámítást, hogy a’ hivatalvesztés felettébb súlyos büntetés volna,bírói dorgálásra változtatja azt a’biróság. 28. §. Midőn valaki olly bűntett miatt, mellyért a’törvény csak hivatalvesztést rendel büntetésül) akkor ítéltetik, midőn már közhivatalt nem visel; ha viselt közhivatalától már előbb valamelly bűntett miatt ítélet által fosztatott meg , újabb bűntettéért a’ törvényszabta hivatalvesztés helyett fogsággal leszen büntetendő , melly a’ beszámítás nagyságához képest egy évig is terjedhet — ha pedig viselt közhivataláról maga mondott le , vagy abból akaratja ellen ugyan , de nem büntető közkereset következtében hozott ítélet által hagyatott ki, — bűntettéért a’ törvény szabta hivatalvesztés helyett pénzbeli büntetés leend reá kimondandó, melly azonban ezerötszáz forintot meg nem haladhat. 39.§ Olly bűntetteknél pedig, mellyekre a’hivatalvesztést nem egyedűli büntetésül rendelte a’ törvény , hanem azt más valamelly súlyosabb nemű büntetéssel kapcsolta öszsze , azon tekintet, hogy a’ tettes már közhivatalt nem visel, büntetésének mértékét emelni nem fogja. 30. § Pénzbeli büntetést csak ott ítélhet a’ bíróság, hol azt a’törvény világosan rendeli ’s a’ fönebbi 28dikának esetén kívül semminemű büntetést pénzbeli büntetésre átváltoztatni vagy pénzzel megváltani nem szabad;—ellenben 31. §. A’törvényben kiszabott pénzbeli büntetést a’ 36dikban megállapitott arány szerint fogsági büntetésre változtatja át a’ biróság következő esetekben: a) Midőn a’pénzbeli büntetés olly tettes ellen volna intézendő , ki még tökéletes korát el nem érte és tulajdon vagyona nem lévén, szüleji a’ pénzbeli büntetést helyette megfizetni nem akarják, b) Mic óta az, a’ ki pénzbeli büntetésre ítélendő, vagyonára nézve csődület alatt v. pazarlás miatt zár alatt vagyon. c) Midőn a’pénzbeli büntetésre ítélt tettes értékéből a’rászabott pénzbeli büntetés ki nem kerül. 32.§.Ha azon bűntettes, ki pénzbeli büntetésre ítéltetett, a’ rászabott pénzbeli büntetésnek csak egy részét képes megfizetni, a’ pénzbeli büntetésnek hátralevő részét fogja a’ biróság a’ 36dikban megállapittatott