Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)

1843-09-17 / 74. szám

Üzenete a Kir. és RRnek amigos feRRhez , a­ büntető törvénykönyvi javaslatnak a’ bűnökről 's büntetésekről szóló I. része iránt. A’múlt 1839/40ki országgyűlés Ydik t.czikkelyé­­nél fogva kinevezett országos választmány által benyújtott ’s az e’jelen országgyűlésre leérkezett kir. k. előadások első pontjában törvényhozási tárgyalás alá kijelölt bünte­­tő törvénykönyvi javaslatnak a’ bűntettekről szóló első ré­szét , az ./* alatt ide rekesztett részint kihagyó, részint bővitő változtatásokkal a’ Kir. és HR. elfogadván , midőn ő cs. kir. fenségét teljes tisztelettel kérik, a’ magos fő- Reket pedig bizodalmasan felszólítják, hogy a’ közlött változtatások szerint módosított javaslathoz megegyezé­sükkel hozzájárulni méltóztatnának , egyszersmind ez első részben körülirt bűnök és a’ reájok szabott fogság vagy rabság, mint büntetés közötti aránynak ’s igazságos mér­téknek helyes megítélhetése ’s meghatározhatása végett szükségesnek látják a’ Kir. és RH. arról is eleve értesíte­ni ő cs. kir. fenségét ’s a’ magos főRöket, miképen a’ bör­tönrendszerről szóló Il­dik rész fölötti tanácskozásokat is már megkezdvén, az országos választmány ajánlata sze­rint, a’ börtönökben ’s fogházakban uralkodandó rendsze­rül’s fegyelem gyanánt az úgy nappal, mint éjjel tökéle­tesen elkülönítő ’s munkára folytonosan kényszerítő ma­gány rendszer szigorú elveit állapították meg ’s fogadták legyen el. Átalányos rendeletek. A’ büntető törvénykönyvi javaslat *első részében ,melly szól a’ bűntettekről és büntetésekről, a’ KK. és RR. által tett változtatások. I. Fejezet. A­ jelen büntető törvénykönyv alá tartozó személyekről. 1. §. Bármelly cselekvés vagy mulasztás csak annyi­ban tekintethetik bűntettnek és vonathatik büntetés alá, mennyiben az ellen büntetést rendel a’jelen törvény. 2. §. Ezen bűnt. törv.könyv szabályai alá tartoznak Magyar országnak ’s az ahoz kapcsolt részeknek minden lakosai , és így a’ határőrségiek is. A’ katonai személyek is csak a’ katonai*, ’s az egyházi személyek is csak az egyházi fe­gyelemre nézve tartoznak saját külön törvényeik alá; min­den büntettek vagy egyéb kihágások miatt ezen törvény­­könyv szerint fognak büntettetni. 3.§.Ezen törvénykönyv rendelete szerint bűntetteinek azon külföldiek is, kik e’ haza határai között valamelly bűntettet vagy kihágást kö­vetnek el és itt tartózkodásuk alatt közkereset alá vonat­nak. 4. §. Más ország közhatalmának senki elitélés­e. meg­büntetés végett ki nem adathatik , habár a’ bűntettet kül­földön követte volna is el. 5. §. A’ ki külföldön olly tettet követett el, melly a’ magyarországi törvények szerint is bűntettnek tekintendő, ha elkövetett bűntettéért ott még el nem ítéltetett, idejöttével ezen törvények szerint leszen közkereset alá vonandó ’s megítélendő , ha pedig elköve­tett bűntettéért külföldön már elítéltetett, de mielőtt bün­tetését kiallotta volna, onnan eltávozott, idejöttével a’ külföldön hozott ítélet rajta végre nem hajtatik, hanem azon bűntettéért itt fog ellene közkereset indíttatni ’s bün­tetése a magyarországi törvények szerint leszen kiméren­dő. 6. § A ki valamelly külföldön elkövetett bűntettéért már ott közkereset alá vétetett, de bírói ítélet általa’vád alól fölmentetett, úgy­szintén az is, ki a’ külföldön rásza­bott büntetést ott kiállotta, vagy kegyelmezés által attól felszabadittatott, ugyanazon tettéért a’ honi törvényszé­kek előtt sem vétethetik újabb közkereset alá. 7.§.Kül­­földön elkövetett olly tettekért pedig, mellyek ott, a’ hol elkövetve valának , büntetés alatt tiltva nincsenek, a’ honi törvényszékek előtt sem lesz helye a’ közkeresetnek, kivévén ha az ország, vagy ennek lakosai ellen követtet­tek el, vagy ha a’ tettes , hogy a’ honi törvényeket ki­játszhassa, a’ bűntett elkövetéséért költözött külföldre. II. Fejezet: A büntetések nemeiről, azok alkalmazásáról és átváltoz­tatásáról. 8.§.A’ büntetések nemei következők : 1)Életfogy­­táig tartó rabság. 2) Határzott ideig tartó rabság. 3) Fog­ság (arestum simplex). 4) Közhivatalnak ítélet által ki­mondott elvesztése. 5) Pénzbeli büntetések. 6) Bírói meg­­dorgálás. 9. §. Mindazon rabok, kikre az ítélőszék rab­sági büntetést szabott, legyen bár a’rabság élet fogytáig vagy csak határzott ideig tartó, élelemre, ruhára, elzá­rásra ’s a’ teljesítendő munkára nézve szorosan azon fe­gyelmi rendszer alá fognak tartozni, melly a’ kerületi ’s törvényhatósági börtönökre nézve a’ börtönrendszerben megállapittatott; ’s ha rabságuk ideje alatt a’ börtönrend ellen vétenének, a’ szerint fognak fenyittetni, mint a’ börtönrendszernek fegyelemről szóló T. czikkében megha­­tároztatott. Azok ellenben, kik fogságra ítéltetnek, a’ T. czikkének rendszabásai alá fognak tartozni ’s bünteté­­sök munkára, táplálásra’s életrendre nézve csak annyi­ban sulyosittathatik, mennyiben azt a’ bűntett mérté­kéhez képest a’ bíróság ítéletében meghatározta. A’ fog­sági büntetés egy évnél tovább nem terjedhet. 10 §. A’ ki ezen büntető törvénykönyvnek rendeletei szerint a­ honi törvényszékek által fogságra vagy rabságra ítéltetett, az büntetését az illető kerületi vagy polgári közhatósági bör­tönben vagy illetőleg fogházban fogja kiáltani, és semmi más belföldi vagy országon kívüli börtönbe nem záratha­­tik. 11 .§. Az ítélet által kiszabott rabsági vagy fogsági időnek kezdete mindenkor azon pillanattól fog számíttat­ni, mellyben az elitélt a’végítélet következtében bünteté­sének kiállása végett börtönbe vagy fogházba záratott. 12. §. A’ rabsági vagy fogsági büntetésnél egy év háromszáz­­hatvanöt nappal, egy hónap harmincz nappal, egy hét hét nappal, egy nap pedig huszonnégy órával számítandó. 13. §. Pénzbeli büntetések mindenkor azon törvényhatóság­nak közpénztárába fizetendők , melly a’ tettest elítélte. — A’ törvényszabta kárpótlási v. elégtételi dijak pedig égé­

Next