Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)
1843-09-17 / 74. szám
Üzenete a Kir. és RRnek amigos feRRhez , a büntető törvénykönyvi javaslatnak a’ bűnökről 's büntetésekről szóló I. része iránt. A’múlt 1839/40ki országgyűlés Ydik t.czikkelyénél fogva kinevezett országos választmány által benyújtott ’s az e’jelen országgyűlésre leérkezett kir. k. előadások első pontjában törvényhozási tárgyalás alá kijelölt büntető törvénykönyvi javaslatnak a’ bűntettekről szóló első részét , az ./* alatt ide rekesztett részint kihagyó, részint bővitő változtatásokkal a’ Kir. és HR. elfogadván , midőn ő cs. kir. fenségét teljes tisztelettel kérik, a’ magos fő- Reket pedig bizodalmasan felszólítják, hogy a’ közlött változtatások szerint módosított javaslathoz megegyezésükkel hozzájárulni méltóztatnának , egyszersmind ez első részben körülirt bűnök és a’ reájok szabott fogság vagy rabság, mint büntetés közötti aránynak ’s igazságos mértéknek helyes megítélhetése ’s meghatározhatása végett szükségesnek látják a’ Kir. és RH. arról is eleve értesíteni ő cs. kir. fenségét ’s a’ magos főRöket, miképen a’ börtönrendszerről szóló Ildik rész fölötti tanácskozásokat is már megkezdvén, az országos választmány ajánlata szerint, a’ börtönökben ’s fogházakban uralkodandó rendszerül’s fegyelem gyanánt az úgy nappal, mint éjjel tökéletesen elkülönítő ’s munkára folytonosan kényszerítő magány rendszer szigorú elveit állapították meg ’s fogadták legyen el. Átalányos rendeletek. A’ büntető törvénykönyvi javaslat *első részében ,melly szól a’ bűntettekről és büntetésekről, a’ KK. és RR. által tett változtatások. I. Fejezet. A jelen büntető törvénykönyv alá tartozó személyekről. 1. §. Bármelly cselekvés vagy mulasztás csak annyiban tekintethetik bűntettnek és vonathatik büntetés alá, mennyiben az ellen büntetést rendel a’jelen törvény. 2. §. Ezen bűnt. törv.könyv szabályai alá tartoznak Magyar országnak ’s az ahoz kapcsolt részeknek minden lakosai , és így a’ határőrségiek is. A’ katonai személyek is csak a’ katonai*, ’s az egyházi személyek is csak az egyházi fegyelemre nézve tartoznak saját külön törvényeik alá; minden büntettek vagy egyéb kihágások miatt ezen törvénykönyv szerint fognak büntettetni. 3.§.Ezen törvénykönyv rendelete szerint bűntetteinek azon külföldiek is, kik e’ haza határai között valamelly bűntettet vagy kihágást követnek el és itt tartózkodásuk alatt közkereset alá vonatnak. 4. §. Más ország közhatalmának senki elitélése. megbüntetés végett ki nem adathatik , habár a’ bűntettet külföldön követte volna is el. 5. §. A’ ki külföldön olly tettet követett el, melly a’ magyarországi törvények szerint is bűntettnek tekintendő, ha elkövetett bűntettéért ott még el nem ítéltetett, idejöttével ezen törvények szerint leszen közkereset alá vonandó ’s megítélendő , ha pedig elkövetett bűntettéért külföldön már elítéltetett, de mielőtt büntetését kiallotta volna, onnan eltávozott, idejöttével a’ külföldön hozott ítélet rajta végre nem hajtatik, hanem azon bűntettéért itt fog ellene közkereset indíttatni ’s büntetése a magyarországi törvények szerint leszen kimérendő. 6. § A ki valamelly külföldön elkövetett bűntettéért már ott közkereset alá vétetett, de bírói ítélet általa’vád alól fölmentetett, úgyszintén az is, ki a’ külföldön rászabott büntetést ott kiállotta, vagy kegyelmezés által attól felszabadittatott, ugyanazon tettéért a’ honi törvényszékek előtt sem vétethetik újabb közkereset alá. 7.§.Külföldön elkövetett olly tettekért pedig, mellyek ott, a’ hol elkövetve valának , büntetés alatt tiltva nincsenek, a’ honi törvényszékek előtt sem lesz helye a’ közkeresetnek, kivévén ha az ország, vagy ennek lakosai ellen követtettek el, vagy ha a’ tettes , hogy a’ honi törvényeket kijátszhassa, a’ bűntett elkövetéséért költözött külföldre. II. Fejezet: A büntetések nemeiről, azok alkalmazásáról és átváltoztatásáról. 8.§.A’ büntetések nemei következők : 1)Életfogytáig tartó rabság. 2) Határzott ideig tartó rabság. 3) Fogság (arestum simplex). 4) Közhivatalnak ítélet által kimondott elvesztése. 5) Pénzbeli büntetések. 6) Bírói megdorgálás. 9. §. Mindazon rabok, kikre az ítélőszék rabsági büntetést szabott, legyen bár a’rabság élet fogytáig vagy csak határzott ideig tartó, élelemre, ruhára, elzárásra ’s a’ teljesítendő munkára nézve szorosan azon fegyelmi rendszer alá fognak tartozni, melly a’ kerületi ’s törvényhatósági börtönökre nézve a’ börtönrendszerben megállapittatott; ’s ha rabságuk ideje alatt a’ börtönrend ellen vétenének, a’ szerint fognak fenyittetni, mint a’ börtönrendszernek fegyelemről szóló T. czikkében meghatároztatott. Azok ellenben, kik fogságra ítéltetnek, a’ T. czikkének rendszabásai alá fognak tartozni ’s büntetésök munkára, táplálásra’s életrendre nézve csak annyiban sulyosittathatik, mennyiben azt a’ bűntett mértékéhez képest a’ bíróság ítéletében meghatározta. A’ fogsági büntetés egy évnél tovább nem terjedhet. 10 §. A’ ki ezen büntető törvénykönyvnek rendeletei szerint a honi törvényszékek által fogságra vagy rabságra ítéltetett, az büntetését az illető kerületi vagy polgári közhatósági börtönben vagy illetőleg fogházban fogja kiáltani, és semmi más belföldi vagy országon kívüli börtönbe nem zárathatik. 11 .§. Az ítélet által kiszabott rabsági vagy fogsági időnek kezdete mindenkor azon pillanattól fog számíttatni, mellyben az elitélt a’végítélet következtében büntetésének kiállása végett börtönbe vagy fogházba záratott. 12. §. A’ rabsági vagy fogsági büntetésnél egy év háromszázhatvanöt nappal, egy hónap harmincz nappal, egy hét hét nappal, egy nap pedig huszonnégy órával számítandó. 13. §. Pénzbeli büntetések mindenkor azon törvényhatóságnak közpénztárába fizetendők , melly a’ tettest elítélte. — A’ törvényszabta kárpótlási v. elégtételi dijak pedig égé