Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)

1844-10-10 / 81. szám

vés köszönettel tartozom neki, azonban e’ kitüntetést, — noha boronámnak közönség­ekibe vitelére más utat válasz­tottam, miről alább— egy részről kevéssé ridegnek, más részről pedig a’ rám vonatkozó észrevételt helyen kívülinek találván, pótlólag koronámról következő tudósítással ked­­veskedhetem. Mezőgazdáink közt köztudomás szerint igen is kevesen találtatnak , javított szerszámokra örömest köl­tekezők, azonban a mostani pénztelenség súlya alatt küz­désünk ellenére is, naponkint gyarapodó részvéttel, mind­inkább szaporodik a’ készíttetők száma , elannyira, hogy Ung, Szabolcs, Zemplény és Sáros vgyékben az már töb­bé nem fejér holló , ’s e’ megyékbeni általányos elterjedése kétségenkivüli, mivel a’ használatában levők, működése he­lyességéről meggyőződve ’s buzgó apostolaivá válván , a­­lig lelhetni gazdasági dolgokról vitatkozó társaságot, melly azt beszéde tárgyává ne tenné ’s egyik vagy másik igy nem nyilatkoznék. Ki ezen boronát nem ismeri , fogalma sem le­het a’ jó boronálásról. Az illy nyilatkozatok közvélemény­alakulást idézvén elő, ennek tulajdonítható, hogy most is,­­midőn e’ sorokat írom, számos megbízással dicsekedhetem , mellyeket elvállalni’s készséggel teljesíteni hazafiui tisztem­nek tartok. Jelene tehát e’ koronának itt környékünkön ol­­lyan , hogy ebből következtetve, csak még egy tekintélyes pártfogóra,mint p. o. a’ gazd. egyesület, volna szüksége , melly az egész hazára nézve a’ „legyen”” szót kimondaná. Mert, mint­­ alatt érintett értekezésemben kifejtém , koro­nám tökéletes magtakarása öt-hat közönséges korona mű­­ködésével­ versenyzése, és rész­vetésbeli mag megkimé­­lésévek­ ajánlkozása, a’ vonó marha kevésbbé igáztatása, számos gyalog vagy cseléd napfenmaradása, a’helyes mag­takarásból szükségkép következő gyomtisztitás és rögzú­­zásban — az eddigi forgásban levő koronák felett szembe­­ötlőleg nagyobb sikerreli működése , mind meg annyi aján­ló körülmény czélszerűsége elismerésére. Érintett értekezésem 22dik lapja szerint a’ két testvér hon szántással műveit földjét — az egész terület idét véve — 17,481,481 holdra tevén , tapasztalás szerint egy régi koronáju úrbéri fogat, két holdnál napjában többet nem bo­­ronálván be , az egész mennyiségnek beboronálása kíván 8,740,740 napot; magyar boronáju fogat, az Értekezés 22. lapja szerint, legalább 16 holdat boronálván be naponkint, a’ fölebbi mennyiség beboronálására kívántatik 1,092,592 marhás nap, ezen ősziét levonatva a’ fölebbiből, a 7,648,148 fenmaradt napban , a’ magyar borona által nyerendhető na­pok száma áll elő , mellyre milly nagy szüksége legyen e’ honnak, köztudomás. Majd illy szép nyereség tűnik föl a vetendő mag-meg­­kimélhetésben is. Ugyan­is, hogy helyesen takaró borona képes ritkábban vetett szemekből is több kikelést vagy sar­­jazást eszközleni, mint a’ helytelenül működő, bizonyítja azon gyakori eset, midőn a’ gazda vetéséről azt mondja: ,,hogy az kétszer kell, mert véleményem szerint, ennek oka a’rész boronálásban rejlik , eképen , némelly mag helyesen eltakartatva, az erejedzésre szükséges nedvessége megle­­vén , hirtelen kikel, mig a’ felül maradt, csak zsengés idő bekövetkeztével hajthat ki ’s ha ez elmarad , úgy a’ takarat­­lan mag ki nem kelhetvén elkorhad , ’s a’ vetemény elrit­kul , ezen, ’s Értek. 23.’s 25dik lapjain hasonló elősorolt okoknál fogva, boronám elfogadásával, a’vetendő magnak általjában véve Vida megkiméltethetvén , a’ fölebb felvett 17,481,481 hold földnél szintannyi köböl után 2,185,185ya köböl, vagy is körülbelül 4 millió pozsonyi mérő gabona len­ne megtakarítandó. Ezen kétrendbeli nyereség pedig, leg­alsóbb pénzbeli értéket véve is fel, igy áll: a’ 7,648,148 négy marhás nap — egy marhás napot­­ for. 20 kr. p. p. számítva — értéke 10,197,530 for. 40 kr. p. p.; a’4 millió pozsonyi mérő gabona — egy mérő ára 1 fr. p. p. 1 4 millió; — e’ két ősziél együtt 14,197,530 fr. 40 kr. p. p. Millyrop­­pant kincs úgy szólván semmi áldozattal , még pedig azon időben , midőn annyi hű polgár homloka izzad a’ sükeresb termeszthetés körül; mert koronám kiállítására csak ollyan ’s annyi anyag szükséges, mint a’régire, ’s szerkezetében van a' különbség, mellyel — ha elterjedne pallérozottabb gazdaságokba, bevitele által megismerkedvén vele a’ köz­nép , úgy készítheti magának mint előbbi koronáját. Egy kis újítási lelkesedés, avultságtól menekvési hajlam, — ’s bizonyára menni fog! Feltéve pedig , hogy a’ mivelésben levő földmennyisé­get túl nem csigáztam — mi ellen biztosítva látom alapföl­vételemet az összes két haza népességében , midőn egye­­denkint egyremásra alig esik abból egy holdnál több , holott ezektől termesztvényinkből még kivitelre is szépen fel szo­kott maradni, — úgy ez nem ábránd, hanem majd tökéle­tesen megközelített valóság. íme milly szép eredmény előt­ted, t. ez. olvasó! ne légy közönyös—elhanyagolva az alkal­mat, azt hazádnak, — bizonyosan kikapandó illetősé­ged ’s ten hasznod tekintetében is , megtakarítani. Visszatérvén a’ tudósításra : ha az ezt szerkesztő tudta volna valódilag a’ körülményeket, úgy nem lennének abban olvashatók következők: ,,tanácsos’ lett volna egy példány­­koronát felküldeni próba végett,hiedelmünk szerint, mivel a’ gazd. egyesület műszer nélkül beküldött tervről ítéletet nem mondhat, csekély pénz ereje pedig nem engedi, hogy bár­milly beküldött terv szerinti minta-műszert készíttessen ki­­sértés végett. A’ feltalálónak lenne tiszte illy minta-mű­szert felküldeni próba végett.44 ügy van, mert én 1842dik évi tavaszhó 24kén nemcsak Értekezést, — többrendbeli, a’föld különböző fajaihoz , u. m. erős ’s gyengébb agyag, homokos és tiszta homokhoz alkalmazott ’s eléggé felvilá­gosított tervekkel küldöttem a’ m. gazd. egyesületnek; hanem egy középszerű agyagos földbe boronálásra használandó, maga valódi nagyságában egy öl széles fogásu , huzó láncz, ’s hámfával is ellátott boronát is , mellyhez a’kísérlet meg­­tehetésére , egyedül csak két felhámzott ló ’s kocsis lenne szükséges. Hogy pedig küldeményem a’gazd. Egyesület­hez eljutott, kezeskedik arról néhai tek. Csapó Dániel Bod elnök ur 1842ik évi aug.­láról kelt következő jeles füzetü levele: „azon hazafiul szives részvétért’s közreható szán­dékért , mellyet tek.­ár egy újon ’s helyes géptani elvek sze­rint szerkesztett jeles korona beküldése , ’s annak részletes leírása’s rajzokkal is bővebb felvilágosítása által a’ m. gazd. Egyesület iránt bebizonyítani méltóztatott, szerencsém van közgyűlési megbízatásomnál fogva az egyesület legőszin­tébb köszönetét azon megjegyzéssel kifejezni, miszerint a beküldött korona-példány a’ leírással együtt még bővebb megvizsgálás ’s kísérletek és annak nyománi terjesztés vé­gett a’földészeti szakosztálynak kiadatott, annak idejében az eredményről tek. uraságodat tudósítandó ’sa’t.“ Ezen i­­dézett sorokból, midőn egy részről teljesen kiviláglanék a’ fölebbi észrevételbőli illetőségem, úgy más részről kitetszik azokból az is , hogy a’ gazd. egyesület boronámról előleg kedvezőleg nyilatkozott, már most ennek folytában akarat­lanul is e’ kérdésre bukkanunk : mi lehet oka, hogy ekkorig — a’ földmivelésben századoktól fogva csak helyettes szer­számmal küzdve—ezen igen szükséges ’s czéljának meg­felelő valódi boronára , a’ nemzeti bélyeg rá nem üttetett ? Én erre nem tudómmal felelhetek, ’s miután a’ fölebbi tudó­sítás által helyzetem bizonyos felekezetbeliekéhez hasonló­vá tétetett, helyzetembe tudva magamat,várom az ige meg­testesülését. #) Mondám fölebb : helyesen működő koronára nagy szük­­sége van földmivelésünknek. Ez állítás bővebb bebizonyí­tásául szolgáljon e’ történeti adat: a’ m. gazd. egyesület egy igen előkelő tagja, pestmegyei tisztje, boronámról hogy és mint, nem tudom, értesülve, múlt évben bizonyos, tudha- Meg nem foghatjuk valódi okát, miért késhetett eddig a’ föl­dészeti szakosztály ezen teljes készülettel felküldött boronáról mindeddig véleményét közleni a’ gazd. egyesülettel é s ez ál­tal a' hazai közönséggel tudatni? A’ szerk.

Next