Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)

1844-03-28 / 25. szám

98 felszólítják , hogy velök együtt a fels. eb­be a’ történtek rövid megemlítése mellett azon kérelemmel járulni szíves­kedjenek, mikint a’ vallás tárgyában kiadandó k. k. vá­­laszszal a’ fölterjesztett törvényczikk, nevezetesen 3. és 4. gának, mellyek szerint az áldás megtagadása esetei többé képzelhetők nem lehetnének, elfogadása által mindezen súr­lódásoknak minél előbb véget vetni kegyeskedjék. — Mi a’ kérdéses felírás többi pontjait illeti, azon pörökre nézve, mellyek némelly egyházi személyek ellen az 1647: 14. t. czikknél fogva több t.hatóság által megindittattak és a’m. udv. kanczellária utján felkéretvén, eddig vissza nem kül­dettek, ő cs. kir. főlige és a’ m. föRv. mellőzve jelenleg azon kérdés vitatását: vajjon mennyire alkalmazható a’kér­déses törvényczikk rendelete a’ többször említett esetek­re, magok is méltányosnak találják, miszerint a’ legfel­sőbb felügyelési jognál fogva felkért pörök, határozat mel­lett visszaküldessenek ’s azért ennek szorgalmazásában ré­­szökrül is megegyeznek.— Azon kívánatra továbbá, hogy fels. jövendőre minden pápai bullától vagy brevétöl,melly ő a’ hazai törvényeket bármi csekély részben sértené , kir. tetszvényét megtagadni kegyeskedjék, ő cs. kir. főlige ’s a’ m­. főRR. az eddig történtekben meggyőződésük sze­rint semmi indokot nem találván, a’ t. RRnek azon kíván­ságában sem osztozhatnak, hogy azon brevék és bullák, mellyek placetummal helyeseltelek , országgyűlésről or­­szággyülére az ország RRei ebibe terjesztessenek ; mert valamint a’ placetumjoga mindenütt szorosan a’felségjo­gai közé számittatik, úgy a’ ra. főRR. abban látnak leg­nagyobb biztosítást, ha ezen jog hazánkban fejdelmünk ál­tal gyakoroltatik;’s meggyőződésük szerint az az ország­gyűlés felügyelésére azon tekintetből sem ruháztathatik , mert a’ brevék legtöbb esetben az egyháznak az egye­­dekkel való viszonyát illetvén , ollyas dolgokat foglalnak magokban, mellyek az emberi szív legrejtettebb redőivel, a’ családi élet legkényesebb ’s legtitkosabb viszonyaival vannak összeköttetésben, és igy gyakran egyedek becsü­lete, családok nyugalma az ide nem alkalmazható nyilvá­­nyosság igényleteinek lennének feláldozandók. — A’ mi pedig a’ nem kathol. lelkész előtt eddig köttetett némelly házasságokra nézve javaslati törvényt illeti: bár mennyire sajnálják is a’ m. főRR. azon házasságban levőknek sor­sukat; miután azonban az illyes házassági összekötteté­sek a’ nyilványos törvény rendelete megszegtével történ­vén , azoknak uj törvény általi érvényesítésükre magokat jogosítva nem vélik , és igy azon házasságokon nem uj törvénynyel, de az illető lelkipásztor elibe való utasítás­sal, ’s a’mennyire a’szülök meghaltak, volna gyermekek­nek törvényesitésök végett a felségéhez való folyamodással lehetne segíteni, a’ m. főRR. a’ t.RR. által közlett­­ javas­lat fölterjesztéséhez részükről nem járulhatnak.Minélfog­va a’ t. RR-et teljes bizodalommal felszólítják, hogy a’sé­­relemnek czélra nem vezető vitatásától elállván, a fels. a’ m. főRR. által javaslatt megkéréséhez járulni ’s ez által az áldás iránti kérdés előfordulását jövőre eltávoztatván , a’ dologban aggodalmat­tatátt hon polgárinak czélszerű mó­­dokkali megnyugtatását eszközleni szíveskedjenek. Válasza a* m. főRRnek a* t. RRhez a’gft­­rftg nem egy­ vallásuak ügyében kfizlfttt üze­netre. A’ görög nem egy, vallásunkat illető üzenet első részének megfelelő t.javaslat tartalma ugyanazonos lévén az evangélikusok iránti vallásos sulyok és nehézségek dol­gában a’ t. RR. által közlött t. javaslattal, ’s igy az arra adott válaszüzenetben a’ m. főRR. által kifejezett néze­tek és inditóokok ide is alkalmazhatók lévén: ezek nyo­mán a’ m. főRR. mind az eddig kiadott reversálisoknak múltra való fentartása, mind a’ római katolikusoknak más vallásra átmenete tárgyában tett kijelentésükhöz e’ kérdé­ses ügyben is ragaszkodnak; ugyan a’ fenérintett válasz­üzenetben bővebben elősorolt okoknál fogvást a’ görög n. egy. valláson levők viszonyaira nézve , egyéb törvénye­sített valásbeliek irányában teljes egyenlőség és tökéle­tes viszonyosság kijelentését magában foglaló 3. §-tt itt is kihagyandónak vélik.­Mi tovább a’ III. és IV. pon­tok alatt a’ görög nem egy. valláson levő plébánusok il­lendő ellátásáról, a’papi növendékházak és kolostorok el­rendezéséről, és az alapítványoknak mi módon lehető leg­jobb kezeltetéséről véleményes tudósítás, úgy a’ Julianum kalendárium megszüntetése iránt az illető egyházi rend meghallgatásával teendő javaslat végett kiküldetni kívánt orsz. választmányt illeti: miután mind azok, mit a’ t. RR. a’ kiküldetni javaslati orsz. választmányra bízatni kívánnak, az 1790/1.27. t .cz.nél fogva részint ő fels. jogához,részint a’ g. n. egyesülteknek említett törv. által biztosított kiváltságaik­hoz , mellyek szerint alapítványaikat ő fels. felügyelése alatt egyedül magok kezelhetik ’s egyházi belső dolgaikat is szinte a képen közönséges gyülekezeteikben önmagok ren­delhetik, eltávoznának ; a’ m. főRB. az orsz. választmány kiküldetését a’ felhozott okoknál fogva elm­ellőzendőnek vé­lik, ’s e’ helyett mind az érintett tárgyak elrendezése,a mind említett kiváltságukban nyilván felhagyott Julianum kalendárium használata kérdésébeni intézkedést az úgyne­vezett Declaratoriumban kijelölt módon a’ görög nem egy. vallásunk közönséges gyülekezete utján legalkalmatosabban eszközölhetőnek tartván, alázatos felírás által ő felségét megkérendőnek vélik, miszerint nemcsak jelenleg, hanem ezentúl is, valahányszor egyh. belső dolgaik elintézése ezt megkívánván , közönséges gyűlés összehivatásáért a’ görög nem egyesültek folyamodandnak, annak az emlí­tett Declaratorium szerinti megtartatását megengedni mél­­toztassék. Az V. pont folytában a’ gür. nem egy. valláson ’s egyéb vallásokon levők közti vegy. házasságok kötésé­re ’s az illy házasságokból eredő váló pörökre nézve e­­lőadott t. javaslat 1. gát azonban , minthogy a’ kath. és evang. vallásu személyek közti vegy. házasságok összea­dására nézve már t.javaslat ő felségének akint terjeszte­tett volna fel, hogy ebbeli házasságok mindenkor a’ vőle­gény lelkipásztora által adassanak össze , a’ tárgy hason­latosságánál fogva a’ m. főRR. elfogadják , úgy a’ 9. §. első részében is, hol az ott említett vegyes házassági pö­­rökben eljárandó bíróságok kijelentetnek, megegyeznek. Ezen szakasz azon részét mindazáltal , melly azt tartja, hogy a’ bíróságok az itélethozásban mindenik házastársra nézve a’ házas feleknek különböző vallásbeli szabályit ve­gyék sinórmértékül, ’s mennyiben ez illy általányosság­ban a’ nem egyesültek ’s katholikusok közti vegyes házas­ságokból keletkezett pörökre is magyarázható lenne , a­­zon tekinteteknél fogva, mellyeket a’ m. feRB. a’ kath. és evang. vallásunk közti vegyes házasságokból származó váló pörökre , és a’ feleknek ágytól és asztaltóli örökös elválasztására nézve a’ közönséges vallásbeli nehézségek közt már előadtak, valamint az ezzel összeköttetésben le­vő 3. §-tt is kihagyandónak vélik, mégpedig ez utóbbit különösen azon oknál fogva, mert ebben a’ t. RR. azt kí­vánnák megállapítani, hogy midőn a’ görög nem egyes, ’s evang. házastársak ágytól ’s asztaltól örökre elválasztatnak, az evang­­félus házasságra léphessen. Azonban az itt egye­dül fenforogható házasságtörés esetében a’ görög nem e­­gyesült vallásuaknál épen úgy , mint az evangélikusok­nál a’ bíróság által a’ házastársak nem csupán ágytól és asz­taltól választatnak el, hanem maga a’ házassági kötés is végképen fölbontatik, és igy itt mind a’ két félre nézve az elvek ugyanazonsága forogván fen , valamint a’ 2. §­ végső soraiban felesleges, és a’ t. RR. szándékán túl ma­gyarázható lenne annak kimondatása,hogy az illynemű ve­gyesházasságban levő házastársakra nézve az illető bíró­ság az ítélethozásban ezek különböző vallásbeli szabályait veendi sinórmértékül, úgy a’ 3-­­ból,ha megmaradna, azt lehetne következtetni , hogy az ott említett elválasztás e­­setében a’ házassági kötés csak az evang. félre nézve fog-

Next