Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)
1844-03-28 / 25. szám
98 felszólítják , hogy velök együtt a fels. ebbe a’ történtek rövid megemlítése mellett azon kérelemmel járulni szíveskedjenek, mikint a’ vallás tárgyában kiadandó k. k. válaszszal a’ fölterjesztett törvényczikk, nevezetesen 3. és 4. gának, mellyek szerint az áldás megtagadása esetei többé képzelhetők nem lehetnének, elfogadása által mindezen súrlódásoknak minél előbb véget vetni kegyeskedjék. — Mi a’ kérdéses felírás többi pontjait illeti, azon pörökre nézve, mellyek némelly egyházi személyek ellen az 1647: 14. t. czikknél fogva több t.hatóság által megindittattak és a’m. udv. kanczellária utján felkéretvén, eddig vissza nem küldettek, ő cs. kir. főlige és a’ m. föRv. mellőzve jelenleg azon kérdés vitatását: vajjon mennyire alkalmazható a’kérdéses törvényczikk rendelete a’ többször említett esetekre, magok is méltányosnak találják, miszerint a’ legfelsőbb felügyelési jognál fogva felkért pörök, határozat mellett visszaküldessenek ’s azért ennek szorgalmazásában részökrül is megegyeznek.— Azon kívánatra továbbá, hogy fels. jövendőre minden pápai bullától vagy brevétöl,melly ő a’ hazai törvényeket bármi csekély részben sértené , kir. tetszvényét megtagadni kegyeskedjék, ő cs. kir. főlige ’s a’ m. főRR. az eddig történtekben meggyőződésük szerint semmi indokot nem találván, a’ t. RRnek azon kívánságában sem osztozhatnak, hogy azon brevék és bullák, mellyek placetummal helyeseltelek , országgyűlésről országgyülére az ország RRei ebibe terjesztessenek ; mert valamint a’ placetumjoga mindenütt szorosan a’felségjogai közé számittatik, úgy a’ ra. főRR. abban látnak legnagyobb biztosítást, ha ezen jog hazánkban fejdelmünk által gyakoroltatik;’s meggyőződésük szerint az az országgyűlés felügyelésére azon tekintetből sem ruháztathatik , mert a’ brevék legtöbb esetben az egyháznak az egyedekkel való viszonyát illetvén , ollyas dolgokat foglalnak magokban, mellyek az emberi szív legrejtettebb redőivel, a’ családi élet legkényesebb ’s legtitkosabb viszonyaival vannak összeköttetésben, és igy gyakran egyedek becsülete, családok nyugalma az ide nem alkalmazható nyilványosság igényleteinek lennének feláldozandók. — A’ mi pedig a’ nem kathol. lelkész előtt eddig köttetett némelly házasságokra nézve javaslati törvényt illeti: bár mennyire sajnálják is a’ m. főRR. azon házasságban levőknek sorsukat; miután azonban az illyes házassági összeköttetések a’ nyilványos törvény rendelete megszegtével történvén , azoknak uj törvény általi érvényesítésükre magokat jogosítva nem vélik , és igy azon házasságokon nem uj törvénynyel, de az illető lelkipásztor elibe való utasítással, ’s a’mennyire a’szülök meghaltak, volna gyermekeknek törvényesitésök végett a felségéhez való folyamodással lehetne segíteni, a’ m. főRR. a’ t.RR. által közlett javaslat fölterjesztéséhez részükről nem járulhatnak.Minélfogva a’ t. RR-et teljes bizodalommal felszólítják, hogy a’sérelemnek czélra nem vezető vitatásától elállván, a fels. a’ m. főRR. által javaslatt megkéréséhez járulni ’s ez által az áldás iránti kérdés előfordulását jövőre eltávoztatván , a’ dologban aggodalmattatátt hon polgárinak czélszerű módokkali megnyugtatását eszközleni szíveskedjenek. Válasza a* m. főRRnek a* t. RRhez a’gftrftg nem egy vallásuak ügyében kfizlfttt üzenetre. A’ görög nem egy, vallásunkat illető üzenet első részének megfelelő t.javaslat tartalma ugyanazonos lévén az evangélikusok iránti vallásos sulyok és nehézségek dolgában a’ t. RR. által közlött t. javaslattal, ’s igy az arra adott válaszüzenetben a’ m. főRR. által kifejezett nézetek és inditóokok ide is alkalmazhatók lévén: ezek nyomán a’ m. főRR. mind az eddig kiadott reversálisoknak múltra való fentartása, mind a’ római katolikusoknak más vallásra átmenete tárgyában tett kijelentésükhöz e’ kérdéses ügyben is ragaszkodnak; ugyan a’ fenérintett válaszüzenetben bővebben elősorolt okoknál fogvást a’ görög n. egy. valláson levők viszonyaira nézve , egyéb törvényesített valásbeliek irányában teljes egyenlőség és tökéletes viszonyosság kijelentését magában foglaló 3. §-tt itt is kihagyandónak vélik.Mi tovább a’ III. és IV. pontok alatt a’ görög nem egy. valláson levő plébánusok illendő ellátásáról, a’papi növendékházak és kolostorok elrendezéséről, és az alapítványoknak mi módon lehető legjobb kezeltetéséről véleményes tudósítás, úgy a’ Julianum kalendárium megszüntetése iránt az illető egyházi rend meghallgatásával teendő javaslat végett kiküldetni kívánt orsz. választmányt illeti: miután mind azok, mit a’ t. RR. a’ kiküldetni javaslati orsz. választmányra bízatni kívánnak, az 1790/1.27. t .cz.nél fogva részint ő fels. jogához,részint a’ g. n. egyesülteknek említett törv. által biztosított kiváltságaikhoz , mellyek szerint alapítványaikat ő fels. felügyelése alatt egyedül magok kezelhetik ’s egyházi belső dolgaikat is szinte a képen közönséges gyülekezeteikben önmagok rendelhetik, eltávoznának ; a’ m. főRB. az orsz. választmány kiküldetését a’ felhozott okoknál fogva elmellőzendőnek vélik, ’s e’ helyett mind az érintett tárgyak elrendezése,a mind említett kiváltságukban nyilván felhagyott Julianum kalendárium használata kérdésébeni intézkedést az úgynevezett Declaratoriumban kijelölt módon a’ görög nem egy. vallásunk közönséges gyülekezete utján legalkalmatosabban eszközölhetőnek tartván, alázatos felírás által ő felségét megkérendőnek vélik, miszerint nemcsak jelenleg, hanem ezentúl is, valahányszor egyh. belső dolgaik elintézése ezt megkívánván , közönséges gyűlés összehivatásáért a’ görög nem egyesültek folyamodandnak, annak az említett Declaratorium szerinti megtartatását megengedni méltoztassék. Az V. pont folytában a’ gür. nem egy. valláson ’s egyéb vallásokon levők közti vegy. házasságok kötésére ’s az illy házasságokból eredő váló pörökre nézve előadott t. javaslat 1. gát azonban , minthogy a’ kath. és evang. vallásu személyek közti vegy. házasságok összeadására nézve már t.javaslat ő felségének akint terjesztetett volna fel, hogy ebbeli házasságok mindenkor a’ vőlegény lelkipásztora által adassanak össze , a’ tárgy hasonlatosságánál fogva a’ m. főRR. elfogadják , úgy a’ 9. §. első részében is, hol az ott említett vegyes házassági pörökben eljárandó bíróságok kijelentetnek, megegyeznek. Ezen szakasz azon részét mindazáltal , melly azt tartja, hogy a’ bíróságok az itélethozásban mindenik házastársra nézve a’ házas feleknek különböző vallásbeli szabályit vegyék sinórmértékül, ’s mennyiben ez illy általányosságban a’ nem egyesültek ’s katholikusok közti vegyes házasságokból keletkezett pörökre is magyarázható lenne , azon tekinteteknél fogva, mellyeket a’ m. feRB. a’ kath. és evang. vallásunk közti vegyes házasságokból származó váló pörökre , és a’ feleknek ágytól és asztaltóli örökös elválasztására nézve a’ közönséges vallásbeli nehézségek közt már előadtak, valamint az ezzel összeköttetésben levő 3. §-tt is kihagyandónak vélik, mégpedig ez utóbbit különösen azon oknál fogva, mert ebben a’ t. RR. azt kívánnák megállapítani, hogy midőn a’ görög nem egyes, ’s evang. házastársak ágytól ’s asztaltól örökre elválasztatnak, az evangfélus házasságra léphessen. Azonban az itt egyedül fenforogható házasságtörés esetében a’ görög nem egyesült vallásuaknál épen úgy , mint az evangélikusoknál a’ bíróság által a’ házastársak nem csupán ágytól és asztaltól választatnak el, hanem maga a’ házassági kötés is végképen fölbontatik, és igy itt mind a’ két félre nézve az elvek ugyanazonsága forogván fen , valamint a’ 2. § végső soraiban felesleges, és a’ t. RR. szándékán túl magyarázható lenne annak kimondatása,hogy az illynemű vegyesházasságban levő házastársakra nézve az illető bíróság az ítélethozásban ezek különböző vallásbeli szabályait veendi sinórmértékül, úgy a’ 3-ból,ha megmaradna, azt lehetne következtetni , hogy az ott említett elválasztás esetében a’ házassági kötés csak az evang. félre nézve fog-