Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)

1844-09-26 / 77. szám

Harmadik üzenete a’ Kli­­­cs Minek a' túr mezei gróf és kövei által beadott panaszos jelentés tárgyában. Miért ne lehetne a’ fenforgó panaszos jelentést ollyannak tekinteni, melly jelen állásában országgy. tárgyalás köré­be vonathatnék , ’s annak felterjesztését szükséges adatok­kal ellátása állított hiánya miért gátolhatná? a’ RK és RR. át nem láthatják. A’ bejelentett tények iránti vizsgá­­lattételekbe ’s tanuk kihallgatásába a’ RK. és RR bocsát­kozni nem szándékoznak; sőt miután a’ horvátországi kö­vetek megválasztására a’ helyeslést, vagy­­­ószalást sem az országgy., sem a’ kormány által kimondatni nem óhajtják, bebocsátkozni szükségesnek sem tartják; arról azonban tovább is meggyőződve vannak, hogy magában véve is, a’ turmezei nemesek grófja és követe által hivatalos állásá­nál fogva tett azon panaszos jelentés , mellyben Zágráb megye nemesei közül is a’ RK és RR. második üzene­téhez mellékelve közlőit eredeti iratuk szerint 438an, ide csatolva közlőit és szinte eredeti újabb iratuk szerint pe­dig ismét 160an igazolva osztoznak; arra, hogy a’ kérdé­ses panaszos jelentés országgy. tárgyalás körébe vonas­sák , ’s ő Felségéhez a’ felírásban foglalt ’s különben is egyszerű javaslattal fölterjesztessék — elegendő; ’s a’más részről minden legkisebb ellenadat nélkül történt puszta tagadással meg nem erőtlenitett adat. Arra nézve pedig , hogy a’ turmezei és Zágráb megyei panaszoskodó nagy­számú nemesek a’ kapcsolt részek tartományi közgyűlései­ken a’ tanácskozások és választásokba hajdantól fogva törvény- és gyakorlatszerűleg folynak be, adatokkali meg­mutatást sem kívánó olly kétségtelen igazság, mellyről már csak azon körülményre való egyedüli hivatkozás is min­denkit meggyőzhet, miszerint köz­kézen forog a’ kapcsolt részek közgyűléséből rendelve volt választmány által ez­előtt kevés évvel elkészített azon javaslat, mellyben épen a’ feljebb említett nemesek tanácskozási és választási jo­guk gyakorlatából állítólag származó bajok elhárithatása tekintetéből a’ kapcsolt részek tartományi közgyűlésének elrendezési szüksége, a’ törvényhozás eb­be terjesztendő­­nek inditványoztaték ; az pedig szinte kétséget nem szen­ved hogy e’ tárgyban t.hozási után azóta semmi sem tör­ténvén ’s annálfogva az egész dolog maga előbbi épségé­ben maradván — a’ panaszkodó nemesek feljebb érdeklett jogát és gyakorlatát egyoldalú intézkedésekkel sem meg­szüntetni , sem korlátozni nem lehet. Mi a­ m. FRRnek eb­beli észrevételét illeti, mintha a’kérdéses tárgy felterjesz­tése még annálfogva sem lenne tanácsos, mivel a’ törvény­hozói és végrehajtói hatalmak hatóságai öszszezavarásából minden alkotványos országra és igy honunkra is káros kö­vetkezések és nehézségek árasztatnának: erre a’ KK. és RR. azt jegyzik meg, hogy ezen különben is általányos észrevétel sem a’ jelen egyes esetre nem alkalmazható , sem belőle a’ felirástétel ellenére győző erősség nem fej­üilt ki, mert a’ kérelmek alkotványhoz és az országgyű­­léshez’intéztetvén, kötelessége a’ kormánynak azok iránt tör­­vényszerüleg intézkedni. És az országgyűlésnek is mind­azon esetekben, midőn eb­be közjogok sérelmet terjesztet­nek , felszólalni,’s azokra a’kormányt figyelmeztetni, mind­azokból pedig a’ törvényhozói és végrehajtói hatalmak ha­tóságainak összezavarása koránsem következik. Nem járul­hatnak tovább a’ KK. és RR. ahoz is, hogy a’ kérdéses pa­naszos jelentés elintézése, mint reá tartozó, a’ kormányra bizassék; mert alkotmányos országban azon lényeges kér­dés megvizsgálását és elhatározását, ha váljon t. i. a’ kö­vetválasztás helyesen ment-e véghez, és igy a’ vá­lasztás maga is érvényes , vagy nem ? a’ kormányra nem lehet ’s nem szabad bízni, különben a’ képviselői testület összealakitása iránti rendelkezési jog a’ választók kezeiből jelleg a’ kormány kezeibe jutván át, a’választási alkotvá­nyos szabadság és élet gyakorlatilag megszűnnék. Minde­zeknél fogva minthogy a’ KK. és RR. nem távozhatnak el abbeli meggyőződésüktől is, hogy a’ közjogokon ejtettek gyanánt országgyűlésen bejelentett sérelmeket törvényesen és czélszerűűleg egyedül alkotványos utón lehet és kell is orvoslani — illy alkotványos ut egyszersmind szelidebb leg­­czélszerűbb mód pedig jelen esetre nézve a tartományi köz­gyűlés újabb összehívása, ’s ebben a’ panaszos kitételek előleges elismerése, és a’ történt sérelem valósága kijelen­lése is annál kevésbbé rejlik , mivel a’RK. és RR czélzata — mint első üzenetükben is nyíltan kimondák—egyedül ab­ban határzódik, hogy a’ kapcsolt ország Rendeinek mód és alkalom nyuttassék arra, hogy ha a’ panasz alaptalan, annak helyű­s­ségét maga törvényes útján és helyén ki­mondhassák ’’ ,a pedig orvoslást kívánó bajok csakugyan történtek volna , azokat a’ törvények és gyakorlati törvé­nyes szokásaik szerint minden kütt beavatkozás nélkül ma­gok közt eligazítva orvosolhassák ; a’ kapcsolt részek tar­tományi közgyűlésének összehívása végre ő Fels, kegyel­mes megegyezése nélkül meg nem történhetik; a’ Kir. és RR.­­ cs. kir. Fehgségét továbbá is szivtes tisztelettel ké­rik, a’ m. FRRet pedig hazafiai teljes bizodalommal fel­szólítják, hogy közlött felírásukhoz járulni méltóztassanak, egyébiránt annak jelentésével, hogy a’ m. FRSt abbeli ja­vaslatához is , hogy t. i. e Fels. gondoskodása a’ horvát­országi pártszakadásokból eredett gyászos eseményekre , egy általányos felírás által ’s a’ turmezei és Zágráb megyei nemesek külön panaszaikat mellőzve, hivassék fel; a’ RK. és RR. mind feljebb kifejtett okaik és nézeteiknél, mind pedig jelesen még annálfogva sem járulhatnak , mivel az említett lényeges panaszok valamint külön orvoslást, úgy külön feljelentést is igényelnek, ’s a’m. FRR. által javas­lott mód követésében valósággal azon panaszok alaptalan­sága­ vagy legalább semmi különös figyelemre nem méltány­lásának tettlegi megismerése is rejlenék : jelentik egyszers­mind azt, hogy a’ mennyiben már első üzenetükben ’s en­nek nyomán készült fölirási javaslatukban eleve kijelen­tették a’ KK. és RR., hogy közaggodalmat okozván azon viszálkodási mozgalmak és azok kedvetlen eredményei, mely­­lyek a’ nemzetiség ürügye alatt néhány év óta Horvátor­szágban kitörtek, azok iránti nézeteiket és kivonataikat kü­lönös felírásba foglalva, ő Fels, eb­be terjeszteni elhatár­­zott szándékukban áll, most említett felirási javaslatuknak a’ feljebbi általányos előleges jelentést tárgyazó­­dik azon szakaszát, melly igy kezdődik midőn e’ tárgy feletti ta­­nácskozásunkat megkezdvén, egészen kihagyva, a’ helyett ő Felségéhez azon ide rekesztve közlött felírásukat kíván­ják felterjeszteni; mellynek elfogadására ő és kir Főlb­­ségét teljes tisztelettel szinte megkérik , a’ m. FRRet pe­dig szives bizodalommal ezennel felszólítják. Felírási javaslat- F e l s é g e s stb. Ha bármelly éghajlat törvény és kormány alatt élő népeket, és ezek sokféle osztályi­, az egymáshoz vonzó rokonszenv ’s a’ nem­zetiség becse érzetének abból eredő szent kapcsai tartván öszszefü­ggésben, ezen öszszefüggés­ba és mikor a’nemzeti­ség magas eszméje józan felfogása kútfejéből meríti táp­lálékát, — és nem tör ki azon kölcsönös tisztelet és mél­tányosság korlátai közül, mellyel viszonyosan tartozik egyik nemzet a’ másiknak, a polg. főbb erények egyike: éltet boldogít az utókor ra­gasztalása tárgyaiul’s nagyszerűségek­kel meglepő tetteket állít elő a’ trónokat és nemzete­ket végveszéllyel fenyegető napokban; ellenben ha a’ nyelv és nemzetiség szeretete csak ürügy­es csalfény, ’s mások

Next