Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)
1844-09-26 / 77. szám
Harmadik üzenete a’ Klics Minek a' túr mezei gróf és kövei által beadott panaszos jelentés tárgyában. Miért ne lehetne a’ fenforgó panaszos jelentést ollyannak tekinteni, melly jelen állásában országgy. tárgyalás körébe vonathatnék , ’s annak felterjesztését szükséges adatokkal ellátása állított hiánya miért gátolhatná? a’ RK és RR. át nem láthatják. A’ bejelentett tények iránti vizsgálattételekbe ’s tanuk kihallgatásába a’ RK. és RR bocsátkozni nem szándékoznak; sőt miután a’ horvátországi követek megválasztására a’ helyeslést, vagyószalást sem az országgy., sem a’ kormány által kimondatni nem óhajtják, bebocsátkozni szükségesnek sem tartják; arról azonban tovább is meggyőződve vannak, hogy magában véve is, a’ turmezei nemesek grófja és követe által hivatalos állásánál fogva tett azon panaszos jelentés , mellyben Zágráb megye nemesei közül is a’ RK és RR. második üzenetéhez mellékelve közlőit eredeti iratuk szerint 438an, ide csatolva közlőit és szinte eredeti újabb iratuk szerint pedig ismét 160an igazolva osztoznak; arra, hogy a’ kérdéses panaszos jelentés országgy. tárgyalás körébe vonassák , ’s ő Felségéhez a’ felírásban foglalt ’s különben is egyszerű javaslattal fölterjesztessék — elegendő; ’s a’más részről minden legkisebb ellenadat nélkül történt puszta tagadással meg nem erőtlenitett adat. Arra nézve pedig , hogy a’ turmezei és Zágráb megyei panaszoskodó nagyszámú nemesek a’ kapcsolt részek tartományi közgyűléseiken a’ tanácskozások és választásokba hajdantól fogva törvény- és gyakorlatszerűleg folynak be, adatokkali megmutatást sem kívánó olly kétségtelen igazság, mellyről már csak azon körülményre való egyedüli hivatkozás is mindenkit meggyőzhet, miszerint közkézen forog a’ kapcsolt részek közgyűléséből rendelve volt választmány által ezelőtt kevés évvel elkészített azon javaslat, mellyben épen a’ feljebb említett nemesek tanácskozási és választási joguk gyakorlatából állítólag származó bajok elhárithatása tekintetéből a’ kapcsolt részek tartományi közgyűlésének elrendezési szüksége, a’ törvényhozás ebbe terjesztendőnek inditványoztaték ; az pedig szinte kétséget nem szenved hogy e’ tárgyban t.hozási után azóta semmi sem történvén ’s annálfogva az egész dolog maga előbbi épségében maradván — a’ panaszkodó nemesek feljebb érdeklett jogát és gyakorlatát egyoldalú intézkedésekkel sem megszüntetni , sem korlátozni nem lehet. Mi a m. FRRnek ebbeli észrevételét illeti, mintha a’kérdéses tárgy felterjesztése még annálfogva sem lenne tanácsos, mivel a’ törvényhozói és végrehajtói hatalmak hatóságai öszszezavarásából minden alkotványos országra és igy honunkra is káros következések és nehézségek árasztatnának: erre a’ KK. és RR. azt jegyzik meg, hogy ezen különben is általányos észrevétel sem a’ jelen egyes esetre nem alkalmazható , sem belőle a’ felirástétel ellenére győző erősség nem fejüilt ki, mert a’ kérelmek alkotványhoz és az országgyűléshez’intéztetvén, kötelessége a’ kormánynak azok iránt törvényszerüleg intézkedni. És az országgyűlésnek is mindazon esetekben, midőn ebbe közjogok sérelmet terjesztetnek , felszólalni,’s azokra a’kormányt figyelmeztetni, mindazokból pedig a’ törvényhozói és végrehajtói hatalmak hatóságainak összezavarása koránsem következik. Nem járulhatnak tovább a’ KK. és RR. ahoz is, hogy a’ kérdéses panaszos jelentés elintézése, mint reá tartozó, a’ kormányra bizassék; mert alkotmányos országban azon lényeges kérdés megvizsgálását és elhatározását, ha váljon t. i. a’ követválasztás helyesen ment-e véghez, és igy a’ választás maga is érvényes , vagy nem ? a’ kormányra nem lehet ’s nem szabad bízni, különben a’ képviselői testület összealakitása iránti rendelkezési jog a’ választók kezeiből jelleg a’ kormány kezeibe jutván át, a’választási alkotványos szabadság és élet gyakorlatilag megszűnnék. Mindezeknél fogva minthogy a’ KK. és RR. nem távozhatnak el abbeli meggyőződésüktől is, hogy a’ közjogokon ejtettek gyanánt országgyűlésen bejelentett sérelmeket törvényesen és czélszerűűleg egyedül alkotványos utón lehet és kell is orvoslani — illy alkotványos ut egyszersmind szelidebb legczélszerűbb mód pedig jelen esetre nézve a tartományi közgyűlés újabb összehívása, ’s ebben a’ panaszos kitételek előleges elismerése, és a’ történt sérelem valósága kijelenlése is annál kevésbbé rejlik , mivel a’RK. és RR czélzata — mint első üzenetükben is nyíltan kimondák—egyedül abban határzódik, hogy a’ kapcsolt ország Rendeinek mód és alkalom nyuttassék arra, hogy ha a’ panasz alaptalan, annak helyűsségét maga törvényes útján és helyén kimondhassák ’’ ,a pedig orvoslást kívánó bajok csakugyan történtek volna , azokat a’ törvények és gyakorlati törvényes szokásaik szerint minden kütt beavatkozás nélkül magok közt eligazítva orvosolhassák ; a’ kapcsolt részek tartományi közgyűlésének összehívása végre ő Fels, kegyelmes megegyezése nélkül meg nem történhetik; a’ Kir. és RR. cs. kir. Fehgségét továbbá is szivtes tisztelettel kérik, a’ m. FRRet pedig hazafiai teljes bizodalommal felszólítják, hogy közlött felírásukhoz járulni méltóztassanak, egyébiránt annak jelentésével, hogy a’ m. FRSt abbeli javaslatához is , hogy t. i. e Fels. gondoskodása a’ horvátországi pártszakadásokból eredett gyászos eseményekre , egy általányos felírás által ’s a’ turmezei és Zágráb megyei nemesek külön panaszaikat mellőzve, hivassék fel; a’ RK. és RR. mind feljebb kifejtett okaik és nézeteiknél, mind pedig jelesen még annálfogva sem járulhatnak , mivel az említett lényeges panaszok valamint külön orvoslást, úgy külön feljelentést is igényelnek, ’s a’m. FRR. által javaslott mód követésében valósággal azon panaszok alaptalansága vagy legalább semmi különös figyelemre nem méltánylásának tettlegi megismerése is rejlenék : jelentik egyszersmind azt, hogy a’ mennyiben már első üzenetükben ’s ennek nyomán készült fölirási javaslatukban eleve kijelentették a’ KK. és RR., hogy közaggodalmat okozván azon viszálkodási mozgalmak és azok kedvetlen eredményei, melylyek a’ nemzetiség ürügye alatt néhány év óta Horvátországban kitörtek, azok iránti nézeteiket és kivonataikat különös felírásba foglalva, ő Fels, ebbe terjeszteni elhatárzott szándékukban áll, most említett felirási javaslatuknak a’ feljebbi általányos előleges jelentést tárgyazódik azon szakaszát, melly igy kezdődik midőn e’ tárgy feletti tanácskozásunkat megkezdvén, egészen kihagyva, a’ helyett ő Felségéhez azon ide rekesztve közlött felírásukat kívánják felterjeszteni; mellynek elfogadására ő és kir Főlbségét teljes tisztelettel szinte megkérik , a’ m. FRRet pedig szives bizodalommal ezennel felszólítják. Felírási javaslat- F e l s é g e s stb. Ha bármelly éghajlat törvény és kormány alatt élő népeket, és ezek sokféle osztályi, az egymáshoz vonzó rokonszenv ’s a’ nemzetiség becse érzetének abból eredő szent kapcsai tartván öszszefüggésben, ezen öszszefüggésba és mikor a’nemzetiség magas eszméje józan felfogása kútfejéből meríti táplálékát, — és nem tör ki azon kölcsönös tisztelet és méltányosság korlátai közül, mellyel viszonyosan tartozik egyik nemzet a’ másiknak, a polg. főbb erények egyike: éltet boldogít az utókor ragasztalása tárgyaiul’s nagyszerűségekkel meglepő tetteket állít elő a’ trónokat és nemzeteket végveszéllyel fenyegető napokban; ellenben ha a’ nyelv és nemzetiség szeretete csak ürügyes csalfény, ’s mások