Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1847-02-14 / 13. szám

13­. szám 1847. Pest február 14kén TÁRSALKODÓ. Viszszapillantás az 1845ki világállapotra. (Görögország. V.) Oroszországnak, érdekeire nézve nem kevésbbé fontos: a’ görög királyság. A’ görög lázadás kezdete óta maga Görögország és Cyprus a’ gyalpont, honnan európai Törökország legveszélyesb nyugtalanságai szállnak ki. A­ mozgalom ugyan lényegesen albániainak látszik, mert az új állam teremtetése előtt főhelye Cyprusban volt; de mióta okos számítás szerint Görögország öröködő királysággá emeltetett és így függetlenségvágyait sikerrel koronáztatni látta, a’török kormány közvetlen befolyása alól kiemelt status gyülhelylyé lehetett, honnan a’ szomszéd tartományok lázadásba iz­­gattattak volna. A’ görög kormány szabadkozott a’ magát esz­közzé alacsonyittatástól, mert ezáltal nemcsak magának rontja helyzetét, hanem Anglia és Francziaország nézetei ellen is dol­gozik. Ez ellenszegülés és a’ nemzet hajlama idézé elő a’ s­,5 sept. 1813 lázadást’s kérdéssé vált: váljon a’lázadás lángja az ifjú status hatásán túl terjeszkedjék­é ? Mig a’ görög állam­hoz nem tartozó kerületekből követek választattak, a’ háborút Törökországnak megüzenték, azonban a’ hatalmak erélyes elő­adása következtében e’zen tárgy fölvétele elhalasztatott. Mind­­azáltal a’ philorthodoxok munkássága nagy erőt fejtett ki, a’ keresztyének titkos öszszeköttetésének, különösen a’ görögök­nek Cyprus, Thessalia és Macedóniában terjesztésére több i­­deig azt vélték, hogy a’ török háborús kérdés bizonyosan fel fog vétetni és az jön kérdéssé: váljon a’ nyugati hatalmak befo­lyása a’ nép fölvilágosult részéről, vagy a’ nemzeti ’s vallási vonzerő fog e győzni ? A’ vita sokáig kétes volt, végre a’ nyu­gati hatalmak befolyása győzött, nevezetesen Francziaország, melly, fen előszámlált Törökországhozi viszonyainál fogva, az utóbbinak nyugtalanittatását épen nem óhajthatá. Azonban milly nagy volt a’ vallási ’s nemzeti lázadás, mu­tatja a’mostani kormányrendszabálya, melly sokáig azon hie­delemben tartotta a’ népet, mintha a’ philorthodoxok irányát védené. Itt ismét bebizonyul,hogy a’ vallási kérdések a’ politi­kaiak fölött uralkodnak, görög vallás és görög nemzetiség még egyhangzatu, és igy a’ keresztyén lázadás terjesztése a’ posta ellenében valamint ‘20 év előtt, minden nemzeti irányt fölizgat. Mint tudva van Görögországban három párt létezik, t. i. az o­­rosz, franczia és angol. Koletti, a’ franczia párt feje eleinte Me­­taxaszszal az orosz párt fejével, Maurocordato ellen, kit az angol párt fejének tartanak, egyesült. Franczia és Oroszország állá­sa eléggé bizonyítja, hogy ezen futólagos egyezkedésnek föl kellett bomlani, mihelyt vallási kérdés kerül szőnyegre. E’ kér­dés volt a sz. zsinat helyreállítása, és az volt a’ kérdés: váljon az ifjú status egyháza teljes frigybe lépjen é a’ keletivel, vagy a’ kormány bizonyos jogokat tartson fen magának, mellyek az orosz vezetés alatt álló konstantinápolyi patriarcha befolyásá­tól védjék az országot? Ha a’sz. zsinat élére korlátlan hatalmú férfi áll, félhető, nehogy magát, bármi nézetek ’s elvekkel bírjon is eleinte, az orosz, vagyis itt a’ nemzeti egyháznak, a’ nyuga­tinak,’s véleményit gyökeresen gyűlölő pártnak alávesse; ha ez meg nem történik, akkor hatalmát kell gyengíteni, korlátoz­ni ’s bizonyos fokig a’ világinak alárendelni. E’ miatt Koletti Metaxaszszal meghasonlott, és a’ követkamra választványa, mellyre a’ miniszteri törvényjavaslat bízatott, az egyházi fő ál­landó hatalma mellett nyilatkozott, mivel Maurokordato pártja gyűlölségből kézre játszott Koletti és, Metaxas ellenében ; de midőn a’ kérdés a’ 'kamra elé került, Koletti győzött; indítvá­nya, hogy a’ sz. zsinat feje az érsekektől csak három évre vá­lasztassák ’s a’ királytól erősittessék meg, 50 szavazattal 40 el­len elfogadtatott ’s minthogy a’ kamrában már többséggel birt, a’ házassági kérdés is eldöntetett, mellynek megáldatásánál u­­gyan papok vannak jelen, de felbontatása polgári törvényszék elé tartozónak mondatott ki. Most már Metaxas Kolettivel egy minisztériumban nem állhatott meg’s az volt a’kérdés: mellyik hátráljon ? A’ követkamra Kolettihez állott, de a’ tanács Metaxasz­­hoz, vagy is az egyházi hatalomhoz, melly a’ görög primá­­si jogokkal szoros kapcsolatban lévén főuraságát nem akarta elszakittatni. Ekkor Koletti 15 tanácsost nevezett ki, hogy a’ tanácsot részére hódítsa, Metaxasz kilépett, elkeseredve a­ primási jogok megsértésén.Koletti minisztersége, a’ nép gyű­löletére a’ primásjogok ellen támaszkodva, tökéletes győzel­met nyert, és igy nem sokára mind a’ két párt ellenséges­kedése leplezetlenül tűnt elő. Anglia Oroszország beegyez­­tével követelte a’ kölcsön hátramaradt öszszegét, hogy a’ kormányt zavarba hozza, és a’ philorthodox párt Kolestit rej­télyes latinnak(deák egyházi szertartáshoz szitónak)nevezte, ki Görögországot a’ pápai hatalomnak akarja alárendelni. A­­ligha­nem innen szivárogtak a’ türelmetlen rendszabályok , mellyeket fenebb emliténk;K.honfitársai hitét meg akarta tisz­títai azon gyanúktól, mintha ő eretnek és a’ keleti egyház el­len gyűlöletes elveket táplálna. Ezen igazolás szükséges is volt,, mert állása nem csekély veszélyben forog, ’s most a’ kamra olly határozatokat­­hozott, mellyek hatalma sülyedésére mutatnak. Legfontosabb azon törvény megszüntetése, mellyet Koletti a’ fegyverek nyilványos viselete ellen hozni akart; a’ kamra en­nek elmellőztével nemcsak azt bizonyította be, hogy az angol és orosz párt egyesült, hanem hogy réméint táplál a’ minisz­tériumot megbuktatni. Ezen tények a’ görög­­országi mozgalmak fontosságát inkább felviágositják, mint né­hány hó előtt az ügyek állottak; akkor még hinni lehetett,hogy Koletti a’ török tartományok elleni felkelést legalább tűri, most ezen nézet alaptalan. A’ sept­ lükéi lázadásnak czélja volt a’ gátokat, mellyeket a’ kétkedő kormány a’ görög harcz meguyitásánál a’porta ellenében felhozott, elmozdítani Koletti­­nek eddigi küzdelmei által Francziaországtól is gyámolittatva ezen terv meghiúsult. Francz­aország nem akarja, hogy az ál­tala segített görög kormány végtelen harczhoz fogjon, olly harczhoz, melly eredmény nélkül marad, és a’ már úgy is eléggé megingatott portát még nagyobb veszélybe döntheti senki sem tudja jobban mint Oroszország, hogy nincs impracticusabb terv, mint Törökország helyébe görögöt ten­ni, mivel a’ török birodalom népei közül az örmények mellett a’ görögök leginkább képtelenek magánálló kormányt képezni, vagy más népeken uralkodni A’ török uralom eltörlése tehát nem más, mint mind ezen tartományokban a’ rendnek megsem­­mittetése. Leginkább a’fanaticus görögök a­z­o­k, kik ellen a’ török birodalom több vidékein, de leginkább Görögor­szágban hangosan kikelnek, ’s csak a’ papi hatalom által, melly még kezeik közt van, a’ gyakorolnak hatalmas befolyást a’ népre, más ügyekben ezen befolyás csekély ’s évről évre csök­ken. — Igen sokan nagyon hajlandók az orosz befolyás el­leni harc­zot Görögországban és a’ szom­széd tartományokban chimaerának tartani, de nem kell csalat­kozni, nem a’ görögök, kik európai Törökország mozgalmait hát­ráltatják, hanem az albániaiak, kik a’ vallási ügyekben közönyö­sek, mert nálok kath és görög keresztyén és mohammedanu­­sok, gyakran igen barátságosan, sőt egy családban élnek. Nem kell felejteni, hogy Koletti egykor a’ravasz janinai basa meg­hittje volt ’s jól tudja, ki képes a’ fegyvert viselni. Ő ezen fegy­vererőt háttérbe nem szorítja, és ámbár keveset tudunk és hal­lunk a­ franczia befolyásról Albániában, még­is az angolok is-

Next