Tartós békéért, népi demokráciáért! 1952. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1952-01-06 / 1. szám

1952 január 6. * 1. '(1651 TARTÓS BÉKÉÉRT. KÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT! 3 A SZTAHANOV-MOZGALOM FEJLŐDÉSE BULGÁRIÁBAN Ez a mostani tanácskozás különösen szemléltetően bizonyítja az iparban, az építkezésben és a közlekedésben elért nagy sikereinket. Arról tanúskodik, milyen gyors ütemben honosodik meg az új technika és formálódnak ki az új emberek, akik elsajátították az új technikát és nagyszerű példákat mutatnak arra, hogyan kell dolgozni az iparban és az építkezéseken s ezideig nálunk soha nem látott termelékenységet érnek el a munkában. Most, amikor a szocialista társadalom alapjait építjük, fő feladatunk: a munka termelékenységének emelése és ezzel összefüggésben a termelésnek magasabb fokon való megszervezése. Lenin és Sztálin tanítja — s a Szovjetunióban ez fényesen beigazolódott a gyakorlatban —, hogy a munka magas termelékenysége végeredményben az új társadalmi rend győzelmének döntő feltétele. A szocializmus nem jelenti az emberek anyagi életszínvonalának a szegényes életmód alapján való egyenlősítését. A szocializmus olyan társadalom, amely a termékek és a fogyasztási cikkek fokozódó termelése alapján jómódú és kulturált életet biztosít a társadalom minden tagja számára. Ennek elérése érdekében azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy kifejlődjék a munkának olyan magas termelékenysége, amelyről a kapitalista országok még csak nem is álmodhatnak. Mi szükséges tehát ahhoz, hogy elérjük a munka ilyen termelékenységét? Ehhez mindenekelőtt meg kell dönteni a kapitalista rendet, fel kell számolni a kizsákmányolók uralmát és meg kell valósítani a munkásosztály hatalmát, amely a dolgozó parasztsággal való szövetségre támaszkodik. Ez a feltétel nálunk megvan. A győzelmes Szovjet Hadsereg segítségével és az 1941 szeptember 9-i népi felkelés eredményeként országunkban megszűnt a kapitalista rend és a kizsákmányolók uralma, a fő termelési eszközök a szocialista állam tulajdonába kerültek, a dolgozók vagyonává váltak. Népi demokratikus hatalmunk: a munkásosztály hatalma (proletárdiktatúra), szövetségben a dolgozó parasztsággal. Mire van még szükség? Szükség van még arra, hogy biztosítva legyen az ipar anyagi alapja: a szénbányászatnak, az üzemanyagtermelésnek, a vas, gépek, vegyianyagok termelésének, a nyersanyagok kitermelésének fejlődése. Szükséges, hogy az ipar a legújabb technikával legyen fölszerelve. Önök tudják, hogy országunk kis országa a bolgár burzsoázia rabló és fosztogató uralmának, valamint annak következtében, hogy a bolgár burzsoázia országunkat a könyörtelen imperialista kizsákmányolásnak szolgáltatta ki, ipari és technikai téren igen elmaradtunk. De Önök azt is tudják, hogy a népi demokratikus hatalom nemcsak születését köszönheti a dicső felszabadító Szovjet Hadseregnek, hanem fennállásának első napjától kezdve a nagy Szovjetuniónak, ennek a ,.hatalmas iparral bíró országnak önzetlen segítségére támaszkodott. Hála e segítségnek, óriási energiával foghattunk hozzá országunk iparosításához. Segítséget nyújtott számunkra a többi népi demokratikus országgal való együttműködés is. Iparosodásunk első komoly sikereit máris láthatjuk. Új nagy iparvállalatok jöttek létre, amelyek a legújabb szovjet technikai felszereléssel vannak ellátva. Egész iparágak keletkeztek, amelyek 1944 szeptember 9-e előtt nem léteztek Bulgáriában. Tucatjával épülnek a nagy gyárak, amelyek hamarosan megkezdik működésüket. Országunknak még nincs folyékonyüzemanyag-termelése, sem pedig saját vaskohászata. De az árucsere fejlesztése útján a Szovjetuniótól és a népi demokratikus országoktól megkapjuk a szükséges fémeket, folyékony üzemanyagot, felszerelést, gépeket, egész gyári berendezéseket és sok egyéb értékes anyagot s ily,módon kielégítést nyernek fokozott ütemben fejlődő iparunk szükségletei. Hatalmas energiával végezzük a geológiai kutatómunkákat, hogy a lehető legpontosabban megállapítsuk, mennyi kincset rejt magában hazánk földje és a lehető legrövidebb időn belül kifejleszthessük saját kohászatunkat és folyékonyüzemanyag-termelésünket. Fejlődik tehát iparunk anyagi alapja, technikai felszerelése. Mire van még szükség a munka termelékenységének emeléséhez? Szükséges még, hogy a munkásosztály és minden dolgozó állandóan magasabb termelési kultúrára, egyre jobb és eredményesebb munkára törekedjék az egész társadalom érdekében. Szükséges, hogy állandóan fejlődjék és erősödjék a munkafegyelem és állami fegyelem, a munkában tanúsított ügyesség és hozzáértés, szükséges, hogy a munkások és a dolgozók kiválóan elsajátítsák az új technikát és annyira ki tudják használni, hogy mindent kihozzanak belőle, amit csak adhat. Szükség van a munka és a termelés jobb megszervezésére. Ez megköveteli, hogy a munkásoknak és dolgozóknak a legmeszszebbmenően gondjuk legyen általános műveltségük és kulturális színvonaluk, szakképzettségük emelésére, széles körben kicseréljék a termelés növeléséért és javításáért folyó általános és tömegméretű harc sorain szerzett tapasztalatokat a technika kiváló elsajátítása érdekében. Ez megköveteli, hogy a legöntudatosabb dolgozók, az élmunkások tapasztalatait mindenütt elterjesszük és elmélyítsük, segítsük az elmaradókat, hogy utolérjék az élenjárókat és ily módon általános fellendülést biztosítsunk a termelésben. A szocializmust nem lehet felépíteni valamennyi dolgozó erőfeszítései nélkül. Mindezt csak úgy érhetjük el, ha minden téren fejlesztjük a szocialista versenyt. Ez a mostani értekezlet élénk bizonyítéka annak, hogy a szocialista verseny nálunk az utóbbi három-négy évben jelentős lépést tett előre, napról napra fokozódik, tömegmozgalommá, szocialista fejlődésünk hatalmas motorjává válik. Megvannak tehát országunkban a fő feltételek a munkatermelékenység szakadatlan emelésére — ami a szocializmus győzelmének legfontosabb eszköze. Megvannak a feltételek, s ez főképen a Szovjetunió fennállásának, segítségének és a megdönthetetlen bolgár-szovjet barátságnak köszönhető. Ilyen körülmények között mi a feladatunk? Feladatunk: az állam, a párt, a gazdasági élet, a szakszervezetek vezetőinek, a termelés legjobbjainak, a munkásoknak és minden dolgozónak a feladata ilyen körülmények között abban áll, hogy minden erőnkkel fejlesszük a szocialista versenyt, vonjuk be a versenybe a dolgozók minél szélesebb tömegeit. Az a feladatunk, hogy karoljuk fel és széles körben terjesszük el az alkotó kezdeményezést, a jó termelési példákat, a munkában és a munka megszervezésében elért sikereket, javítsuk a termékek minőségét, de ugyanakkor minden ipari üzem a részére megállapított árufajtákhoz és választékhoz tartva magát, teljesítse tervét, érjünk el rz mind nagyobb és nagyobb munka-, idő-, nyersanyag- és energiamegtakarítást, használjuk ki minél jobban a gépeket, csökkentsük a termelési önköltséget, az építkezési és szerelési költségeket. ♦ | //■#* 4'swronki*r a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára ★ * Most az a feladatunk, hogy a legszélesebb körben elterjesszük az élenjárók, az élmunkások és sztahanovisták tapasztalatait a munkásosztály és minden dolgozó között. Ettől függ a munka termelékenységének további szakadatlan fokozása, az ország valamennyi dolgozója anyagi és kulturális színvonalának további emelése. • Ettől függ a szocializmus további diadalmas építése. A szocialista verseny nálunk a föllendülés útján van. Ez érthető is. A munkások és a dolgozók most nem a semmittevő kizsákmányolóknak, hanem önmaguknak, saját államuknak dolgoznak. Csak a szocialista rendszer teszi lehetővé, hogy széles körben határtalanul kifejlesszük a versenyt a jobb munkáért, a termelés jobb megszervezéséért, az egész társadalom érdekében. Csak a szocialista rendszer ad lehetőséget, hogy feltárjuk a nép körében föllelhető mérhetetlen gazdag tehetségeket, amelyeket a kapitalizmus elnyomott és elnyomódtott, háttérbe szorított, de amelyek most a kapitalizmus béklyói alól felszabadulva csodás erővel törtek felszínre. 1944 szeptember 9-e után létrejött új rendszerünk feltárta ezeket a tehetségeket, tág teret ad számukra, lehetővé teszi, hogy ezek a csodatévő népi szervező erők teljes egészükben megnyilatkozzanak. Egyre jobban erősödik népi demokratikus államunk, növekszik szervező, tervező és vezető szerepe az egész népgazdaságban. A jövő évben egész iparunk termelése négyszeresen, nehéziparunk termelése pedig ötszörösen múlja felül az 1939. évi , ipari termelési színvonalat. A szocializmus építése nálunk győzelmesen halad , előre és gyökerestül kiirtja a kapitalista elemeket. Ezek a kapitalista elemek elkeseredett ellenállást fejtenek ki, dühösen öltögetik a nyelvüket, siránkoznak, fogukat vicsorgatják, igyekeznek akadályokat támasztani, de bármit is kövessenek el, zuhannak lefelé a történelem szemétdombjára, hogy soha többé fel ne támadjanak. Ellenállásuk következtében élesedik az osztályharc. Ugyanakkor növekszik a munkásosztály létszáma, rohamos gyorsasággal fokozódik a tömegek munkaaktívitása. Fokozatosan, de állandóan növekszik a tömegek jóléte. A szocialista verseny napról napra szélesebb méreteket ölt, egyre erőteljesebbé válik, mind jelentősebb sikereket eredményez. Feladatunk az, hogy fokozzuk a szocialista versenyt minden vonalon, tegyük még lendületesebbé, összpontosítsuk rá figyelmünket, szervezzük meg még jobban, tegyük az egyik legfontosabb állami üggyé, szovjet testvéreinktől tanulva egyre jobban és jobban irányítsuk magasabb szakasza, a Sztahanov-mozgalom felé. A mostani értekezlet bizonyítja, hogy ezt meg kell tennünk. De bizonyítja azt is, hogy meg is tudjuk ezt tenni. Mi a Sztahanov-mozgalom? Mi a jelentősége, melyek a gyökerei, milyen emberek a sztahanovisták? Sztálin elvtárs arra tanít, hogy a Sztahanov-mozgalmat nem szabad a munkások és munkásnők szokásos mozgalmának tekinteni, hanem a munkások és munkásnőkolyan mozgalmának, amely elválaszthatatlanul összefügg az új technikával és ennélfogva a szocialista verseny magasabb szakaszát jelenti. A sztahanovisták célul tűzik ki maguk elé a fennálló technikai normák, az üzemek teljesítőképességének emelése terén felállított tervek és a termelési tervek halomradöntését, és halomra is döntik azokat) A Sztahanov-mozgalom megdönti a régi normákat és új, magasabb technikai normákat, magasabb teljesítőképességre vonatkozó tervek és termelési tervek kidolgozását követeli meg. A sztahanovisták — mondja Sztálin elvtárs — új, rendkívüli emberek. A Sztahanov-mozgalom alapjaiban mélyen forradalmi mozgalom. Egyúttal magában rejti első csíráit a munkásosztály, ama kulturális és technikai felemelkedésének, amely megnyitja az utat a szocializmustól a kommunizmusba való átmenethez, a szellemi és testi munka közötti ellentét megszüntetéséhez. A dolog lényege abban rejlik, hogy a szexualizmusban mindenki képességei szerint dolgozik, de még nem részesül a javakból ,szükségletei szerint, hanem annak mennyisége és minősége alapján, amit a társadalom számára termel. Ez azt jelenti, hogy a munka termelékenysége még nem olyan magas, hogy biztosítani tudja a fogyasztási cikkek bőségét; ez azt is jelenti, hogy a munkásosztály kulturális és technikai színvonala még nem olyan magas, hogy lehetővé tenné a szellemi és testi munka közötti ellentét megszüntetését, hogy ennélfogva a különbség a testi és szellemi munka között továbbra is fennáll. A kommunizmusban megváltozik a helyzet. A szocializmus fejlődésében a kommun tónus a magasabb fok. A kommunizmusban mindenki képességei szerint fog dolgozni és a javakból szükségletei szerint fog részesedni. Ez azt jelenti, hogy a kommunizmusban eltűnik a különbség a szellemi és a testi munka között, a munkások kulturális és technikai színvonala, a munka termelékenysége olyan magas lesz, hogy biztosítani fogja a fogyasztási cikkek bőségét. Mi következik ebből? Ebből az következik, hogy csak a munkásosztály kulturális és technikai színvonalának a mérnöki és technikai dolgozók színvonalára való emelésével szűnik meg az ellentét a szellemi és a testi munka között. Sztálin elvtárs rámutat a Sztahanov-mozgalom fő jellemvonásaira: 1. olyan mozgalom ez, amely alulról kezdődött, bizonyos értelemben önerejéből és ennélfogva korunk rendkívül életrevaló és feltartóztathatatlan mozgalma; 2. olyan mozgalom ez, amely nem fokozatotosan terjedt el az egész Szovjetunió területén, hanem hallatlan gyorsasággal, fergeteg módjára. Sztálin elvtárs kifejtette azokat a fő okokat, amelyek következtében a Sztahanov-mozgalom ily gyorsan elterjedt a Szovjetunióban és amelyek e mozgalom főforrásai. Ezek: 1. a munkások anyagi helyzetének gyökeres megjavítása; 2. nincsen kizsákmányolás, a munkások nem a kapitalisták javára dolgoznak, hanem saját maguk, saját osztályuk, saját államuk javára; 3. az új technika; 4. olyan emberek, akik elsajátították az új technikát. Ez röviden a Sztahanov-mozgalom sztálini jellemzése. A Sztahanov-mozgalom már átlépte a Szovjetunió határait, ,nő és izmosodik a népi demokratikus országokban is, ahol teljes mértékben a szovjet sztahanovisták tapasztalatára támaszkodik, belőle merít erőt, tőle kap ösztönzést s tőle tamil állandóan. Nő és izmosodik a Sztahanovmozgalom nálunk is. Ez azt mutatja, hogy a Sztahanov-mozgalom fő elemei és gyökerei, amelyekről Sztálin elvtárs beszélt, vagy már megvannak, vagy fokozatosan létrejönnek nálunk is. A mi Sztahanov-mozgalmunk annak alapján keletkezett és fejlődik, hogy a népi demokratikus hatalom viszonyai között és a Szovjetunió állandó segítsége alapján meghonosítjuk az iparban, az építkezésben és a közlekedésben az új, főleg szovjet technikát. Olyanmozgalomként kezdődött és fejlődik, mint a szovjet sztahanovisták követőinek mozgalma, a szovjet sztahanovisták és szakemberek közvetlen személyes segélynyújtása mellett, a testvéri bolgár-szovjet barátság megnyilatkozásaként. A bolgár Sztahanov-mozgalmat nem lehet elképzelni a Szovjetunió Sztahanov-mozgalmának döntő befolyása nélkül, a testvéri és felbecsülhetetlen szovjet technikai és tudományos segítség nélkül, az ipar, az építkezés és közlekedés, az egész népgazdaság vezetésére vonatkozó óriási szervezési tapasztalat nélkül, amelyet a Szovjetunió kiváló szakemberei útján, tudós-küldöttségek, sztahanovisták, újítók, kiváló gyári és üzemi munkások, vasutasok, szovhoz- és kolhoz-dolgozók, mérnökök és technikusok küldöttségeinek kölcsönös látogatásai útján, technikai dokumentáció és sok egyéb úton és módon ad át nekünk. Csakis annak alapján, hogy megvan és bőségesen rendelkezésére áll az a széleskörű lehetőség, hogy a Szovjetunió tapasztalataiból merítsen, segítségére támaszkodjon , sajátítja el munkásosztályunk és dolgozó népünk oly gyorsan a szovjet technikát, vezeti be a leghaladottabb termelési módszereket, terjeszti ki sikerrel a sokgépes mozgalmat, a forgóalapok megtérülési gyorsaságának fokozására, a minden termelő művelet önköltségének leszállítására, a szigorú takarékosságra, az üzem rentabilitásának emelésére, stb. irányuló mozgalmat. Ez a körílmény sokszorosan megkönnyíti és meggyorsítja Bulgáriában a Sztahanov-mozgalom fejlődését. Ennélfogva teljesen érthető, hogy sztahanovistáink határtalan szeretetüket és hálájukat juttatják kifejezésre szovjet testvéreik iránt, tanítványaiknak tartják magukat és valóban azok is. Mi hallottuk felszólalni itt a bolgár sztahanovista munka számos képviselőjét, hallottunk sok élmunkást, a holnap sztahanovistáit. Ezek valóban új, rendkívüli emberek, akiket csak a szabad munka, a szocializmus építése, csak a törhetetlen bolgár-szovjet barátság teremthetett meg. Minden ízükben az odaadás és szeretet tölti el őket a kommunista párt, a Szovjetunió, bölcs és szeretett tanítónk és vezérünk, Joszif Sztálin iránt. Nem tudják elképzelni életüket anélkül, hogy ne harcolnának a szocializmusért, osztályuk, népük boldogságáért, szeretett államuk felvirágzásáért. Szovjet testvéreik és tanítóik példájára kulturált és technikailag jártas, munkájukban a legapróbb részletekig pontos emberekké válnak, a maradiság és tespedés ellenségeivé, kezdeményező és merész emberekké. Olyan emberekké válnak, akik számára a megállapított normák, az üzemek teljesítőképessége terén felállított tervek és a termelési tervek sohasem jelentenek határt, akik egyre eredményesebben sajátítják el a technikát és a tudományt. Újítók ők, a legmagasabbfokú munkatermelékenység mesterei. Ezek előtt az emberek előtt szabaddá kell tenni minden utat. Mindenképen ösztönözni, merészen vezető helyre kell állítani őket, terjeszteni kell és mindjobban valamennyi dolgozó közkincsévé kell tenni tapasztalatukat. A szocialista verseny továbbfejlesztése, egyre jobb megszervezése és vezetése, a Sztahanov-mozgalomnak, mint a szocialista verseny magasabb fokának,, mind nagyobbarányú fejlesztése; ez ma a párt, a szakszervezetek, az állami és gazdasági szervezetek legnagyobb felelősséggel járó feladata. * Vuko Cservenkovnak, a bolgár ipari, közlekedési és építőipari sztahanovisták és élmunkások 1951 decemberében megtartott országos értekezletén elmondott beszédéből.