Tartós békéért, népi demokráciáért! 1956. január-április (9. évfolyam, 1-16. szám)

1956-01-08 / 1. szám

2 BULGANYIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének válasza a Sztanka Veszelinova, a Nedeljne Informativne Novine című jugoszláv lap igazgatója által hozzá intézett kérdésekre Sztanka Veszelinova, a Nedeljne Informativne Novine című jugoszláv lap igaz­gatója levelet intézett Bulganyin elvtárshoz, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kéhez és megkérte, válaszoljon a jugoszláv közvéleményt érdeklő és a mai nemzet­közi helyzetet érintő néhány kérdésre. „Mind szerkesztőségünk, mind pedig a jugoszláv olvasók nagyra értékelnék, ha szíves volna kérésünknek eleget tenni — hangzik Veszelinova levele. Nyilatkozatát a Jugoszláviával diplomáciai jó viszonyban levő más országok miniszterelnökeinek nyilatkozatával együtt lapunk újévi különszámában szándékozunk közölni.” Alább közöljük Bulganyin elvtárs válaszát Veszelinovának, a jugoszláv lap igaz­gatójának kérdéseire. Kérdés: Hogyan értékeli az elmúlt diplomáciai évet és annak a feszültség eny­hítésében, valamint a nemzetközi együttműködés fejlesztésében elért eredményeit? Válasz: Az elmúlt évben a békeszerető erők akciói révén a nemzetközi feszült­ség enyhítésében, valamint a béke fenntartását és megszilárdítását szolgáló együtt­működés és az államok közti kölcsönös megértés fejlesztésében jelentős pozitív eredmények születtek. Meg kell említeni ezzel kapcsolatban, mert a béke közös ügye szempontjából nagyon fontos, hogy a szovjet—jugoszláv viszony teljesen rendeződött és a szovjet és jugoszláv népeknek a közös ellenség, a fasiszta hódítók elleni együttes harcban edződött ősi barátsága megszilárdult. Meg kell említeni az osztrák kérdés pozitív megoldását, valamint a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak megterem­tését is. A nemzetközi feszültség további enyhítéséhez és a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez nagyban hozzájárult, hogy a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és a szocialista fejlődés útján haladó többi ország testvéri barátsága és együttműködése még szilárdabb lett, s hogy a Szovjet­unió fejlesztette kapcsolatait és a baráti viszonyt Indiával, Burmával, Afganisztán­nal és más országokkal. Külön kell megemlíteni a négy hatalom — Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió — kormányfőinek történelmi jelentőségű genfi értekezle­tét, melyet a népek úgy őriznek meg emlékezetükben, hogy ez az egyezmény a béke megszilárdításához vezető úton a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének fontos ha­tárköve volt. Fontos tényezője volt a békének az ázsiai és az afrikai országok bandungi érte­kezlete is, ahol két világrész népei hallatták harsányan a szavukat az új háború előkészületei meg a gyarmati rendszer ellen, s valamennyi nép barátsága és együtt­működése mellett. Világszerte elismerésre találtak ebben az évben az államok egyenjogú viszonyá­nak ismert elvei: a területi sérthetetlenség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, a meg nem támadás, a más országok belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök, valamint a békés egymás mellett élés. Ezek az elvek egyre több állam — köztük Jugoszlávia, a Kínai Népköztársaság, India, a Szovjetunió, Burma, Afganisztán — külpolitikájának alapjául szolgálnak. Mindez annak jele, hogy a népek rendületlenül igyekeznek megszabadulni az új háború veszedelmétől, véget vetni a fegyverkezési hajszának és örökre megszün­tetni a gyarmati rendszert, s arra törekszenek, hogy az államok viszonyában az államok belső rendszerétől függetlenül megszilárduljon a rendezetlen nemzetközi kérdések megoldására irányuló békés együttműködés szelleme. Az elmúlt év pozitív eredményei közé tartozik, hogy 16 államot: Albániát, Jor­dániát, Írországot, Portugáliát, Magyarországot, Olaszországot, Ausztriát, Romániát, Bulgáriát, Finnországot, Ceylont, Nepált, Líbiát, Kambodzsát, Laoszt és Spanyol­­országot felvették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Ez az államok békés együtt­működésére irányuló politika jelentős győzelme és a hidegháború politikájának vere­sége. Ismeretes, hogy a Biztonsági Tanács és a közgyűlés a Szovjetunió kezdemé­nyezésére hozta ezt a fontos határozatot. A béke megszilárdítását és a népek együttműködését szolgáló fontos hozzájáru­lás a parlamenti küldöttségek cseréje a Szovjetunió és számos ország között, továbbá az államférfiak kölcsönös látogatásai, köztük a szovjet államférfiaknak nemrég tett indiai, burmai és afganisztáni útja. A Szovjetunió és ez országok államférfiainak találkozása még inkább megszilárdította a köztük és a Szovjetunió közti baráti vi­szony fejlesztésének alapját, s ez hatalmas jelentőségű a nemzetközi együttműködés fejlesztése szempontjából. Mindennek elő kell segítenie a nemzetközi politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsolatok további gyarapodását és fejlődését. A Szovjetunió minden tőle telhetőt elkövetett, hogy fejlessze a jó viszonyt min­den más országgal, s a megoldatlan nemzetközi problémák rendezésére törekedett. Tudjuk azonban, hogy az egyik legfontosabb nemzetközi probléma megoldásában — a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésében, az atom- és a hidrogénfegyver el­tiltásában, valamint az e kérdésekben hozandó döntések megvalósítása feletti haté­kony nemzetközi együttműködés megteremtésében — még nem történt lényeges lépés. Sajnos, a nyugati hatalmak megváltoztatták az e kérdésben 1955 májusáig el­foglalt álláspontjukat és még saját javaslataiktól is visszakoztak. A genfi külügymi­niszteri értekezlet megmutatta, hogy tulajdonképpen a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésének, valamint az atom- és a hidrogénfegyver eltiltásának eszméjét is elvetik. E hatalmak politikája arra vezetett, hogy mindeddig megoldatlanul maradt az európai biztonság szavatolásának problémája és a német kérdés is, pedig ezeket a hatalmak értekezletein több ízben tárgyalták. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bizonyos nyugati körök, melyeknek nincs ínyükre a genfi szellem, megpróbálják az események menetét a korábbi hideg­­háborús irányba fordítani. Ezek a körök még inkább fokozzák a fegyverkezési haj­szát és növelik a háborús előkészületeket szolgáló kiadásokat. Például a NATO tanácsa nemrégiben amellett foglalt állást, hogy a NATO hadseregeit szereljék fel nukleáris fegyverekkel, gyorsítsák Nyugat-Németország újrafelfegyverzését, fokoz­zák a közel- és közép-keleti háborús előkészületeket és egyharmadával növeljék a NATO nyugat-európai légierőit. Ezek a körök a „védelmi” előkészületek hazug ürügyével próbálják a korábbi „erőpolitikát” folytatni. Ez a politika azonban, mely súlyos katonai kiadásokkal ter­heli a népeket és növeli az új háború veszélyét, már hitelét vesztette. A népek nem nyugodhatnak bele a fegyverkezési hajszába, a súlyos adóterhekbe, az élet drágulá­sába és az atomháborús veszélybe. Hangjukra fel kell figyelniök az „erőpolitika” hagyományos nyugati védelmezőinek is, hiszen ez a politika nem segítheti elő a nemzetközi kérdések pozitív megoldását, sőt, ellenkezőleg, megnehezíti rendezésüket és fokozza a nemzetközi feszültséget meg az államok közti bizalmatlanságot. Kérdés: Véleménye szerint milyenek a béke további szilárdításának és a meg­levő nemzetközi problémák megoldásának esélyei? Válasz: A népek feltartóztathatatlanul törekszenek arra, hogy békében és ba­rátságban éljenek, s ez a törekvés biztos záloga annak, hogy az új, 1956. esztendő a nemzetközi feszültség további enyhülésének és a“b­éke megszilárdulásának éve lesz. Ehhez az kell, hogy az „erőpolitikát” félredobják és elfeledjék. Az egyes kérdések megoldásában egyes értekezleteken mutatkozó ideiglenes nehézségek nem gyengít­hetik és nem is szabad gyengíteniök a népek azon eltökéltségét, hogy harcolnak az új háború veszedelme ellen, s a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért. Élek az alkalommal, hogy végezetül kifejezést adjak annak a testvéri barátság­nak, amelyet a szovjet emberek mindig éreztek és éreznek Jugoszlávia népei iránt és a beköszöntő új esztendő alkalmából a jugoszláv népeknek tiszta szívből további sikereket kívánok a szocialista építésben. -------------« • ♦-------------­ Burma függetlenségének napja A burmai nép január 4-én ünnepelte nemzeti ünnepét , a függetlenség napját, Burma független, szuverén állammá való kikiáltásának nyolcadik év­fordulóját. A burmai nép a gyarmati rendszer elleni hosszú és kemény nemzeti fel­szabadító harcban vívta ki független­ségét. Miután kezébe vette a sorsának intézését, megkezdte a háború által le­rombolt gazdaság helyreállítását és aktívan harcolni kezdett a béke fenntar­tásáért, a népek barátságáért. A dicső évfordulót a burmai néppel együtt a Szovjetunió, a Kínai Népköz­­társaság és valamennyi népi demokra­tikus ország dolgozói, a földkerekség összes haladó, békeszerető emberei is melegen megünnepelték. Moszkvában január 3-án Burma füg­getlenségi napja alkalmából ünnepi ülést tartottak. Az ünnepi ülésen meg­jelentek a szovjet főváros dolgozóinak és társadalmi szervezeteinek képviselői, valamint több diplomáciai képviselet vezetője és beosztottjai. „A szovjet és a burmai nép barát­sága és kulturális együttműködése“ címmel Tyihonov, a szovjet békebizott­ság elnöke mondott ünnepi beszédet. Beszélt a Szovjetunió és Burma népei­nek erősödő barátságáról, melyre az a hatalmas történelmi jelentőségű esemény tette föl a koronát, hogy Bulganyin és Hruscsov 1955 végén ellátogatott Bur­mába. A népek a béke aranybetűkkel írt könyvlapjának, békekiáltványnak nevezték azokat a dokumentumokat, amelyek ennek az utazásnak során szü­lettek — mondotta Tyihonov. A szónok végezetül a szovjet nép legforróbb üdvözletét küldötte a burmai népnek a függetlenség napja alkalmá­ból, s a nép és az állam életének min­den területén új sikereket kívánt. Mong On, a Burmai Uniónak a Szovjetunióba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a megjelen­tek meleg üdvözlése közepette szólalt fel az ünnepi ülésen. — A Szovjetunió és a Burmai Unió — jelentette ki Mong On — közeli jóbarátok. Egyesíti őket az a közös törekvés, hogy békében és barátságban éljenek minden néppel. Üdvözöljük a Szovjetuniónak azt az óhaját, hogy test­véri módon akar segíteni bennünket gazdaságunk és kultúránk fejlesztésé­ben. Mong On hangsúlyozta, milyen fontos szerepet tölt be a Szovjetunió a külön­böző országok népeinek közelebb hozá­sában, majd sikereket, boldogságot és fellendülést kívánt a szovjet emberek­nek. Tartós békéért, népi demokráciáért / Wilhelm Pieck elvtárs, az NDK elnöke 80. születésnapjának megünneplése ÜNNEPI ÜLÉS BERLINBEN Wilhelm Piecknek, a Német Demokra-­­ tikus Köztársaság elnökének 80. születés­napja alkalmából az NSZEP Központi­­ Bizottsága, a Német Demokratikus Köz- I társaság kormánya és a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának orszá­gos tanácsa január 3-án Berlinben ün­nepi ülést tartott. Az elnökségben az egybegyűltek viha­ros tapsa közt foglalt helyet Johannes Dieckmann, az NDK népi kamarájának elnöke, Otto Grotewohl, a Német Demok­ratikus Köztársaság miniszterelnöke, Walter Ulbricht, a miniszterelnök első helyettese, Németország Szocialista Egy­ségpártjának első titkára és mások. Az ülésteremben összegyűltek az NDK népi kamarájának és a tartományok kamarájának képviselői, a kormány tag­jai, a kiváló dolgozók, az NDK tudomá­nyos és kulturális életének legnevesebb személyiségei. Az ünnepi ülés részvevői viharos taps­sal üdvözölték a teremben megjelenő szovjet küldöttséget: K. J. Vorosilovot, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnökét, a küldöttség vezetőjét, P. N. Poszpelovot, O. V. Kuusinent, J. D. Sztaszovát és G. M. Puskint, a kül­döttség tagjait, a Kínai Népköztársaság küldöttségét, melyet Csu Te, a Kínai Népköztársaság alelnöke vezetett és az összes népi demokratikus országoknak, valamint a tőkés országok testvéri kom­munista és munkáspártjainak küldöttsé­geit. Az ünnepi ülés részvevői viharos, szűn­ni nem akaró tapssal üdvözölték az el­nöki páholyban megjelenő Wilhelm Piecket, a Német Demokratikus Köztársa­ság elnökét. Az ünnepi ülésen Erich Correns, a De­mokratikus Németország Nemzeti Frontja országos tanácsának elnöke mondott üd­vözlő megnyitó beszédet. Correns ezután Ulbrichtnak, az NSZEP Központi Bizottsága első titkárának adta meg a szot.­cialista Egységpártja megteremtésében, valamennyi antifasiszta és demokratikus erőnek a gazdasági és társadalmi élet gyökeres demokratikus átalakítása vég­rehajtását, a Német Demokratikus Köztársaság sikeres építését szolgáló egyesítésében betöltött. Kedves Pieck elvtárs, amikor ön a német dolgozó nép akaratából az első demokratikus német állam feje lett, szerénységével, a munkások és az ösz­­szes dolgozók szükségletei iránt tanúsí­tott gondosságával és figyelmességével, a nagy és a kis ügyek elvi és igazságos eldöntésével kivívta magának Német­ország dolgozóinak tiszteletét és forró szeretetét. A néppel szoros kapcsolat­ban álló népi munkás-paraszt állam fejeként ön a német nép nagy tömegei közt megérdemelt tekintélyt és meg­becsülést élvez; az ön dicső nevét az egész haladó emberiség ismeri. (Hosszú taps.) Németország Szocialista Egységpártjá­nak vezetésével a Német Demokratikus Köztársaság rövid idő alatt nagy sikere­ket ért el a békés gazdaság és a kul­túra fejlesztésében, a valóban demokra­tikus munkás-paraszt hatalom meg­teremtésében és a szocializmus alapjai­nak lerakásában. A Német Demokra­tikus Köztársaságban végzett gigászi alkotómunka azért volt lehetséges, mert a munkásosztály és az ország minden dolgozója ennek a nagy ügynek szen­teli minden erejét, tehetségét és képes­ségét. Ez az erő, tehetség és képesség megsokszorozódott és tovább növekszik, mert a Demokratikus Németország Nem­zeti Frontjában minden antifasiszta és demokratikus párt és szervezet egyesül. A béke és a nemzetközi biztonság szá­mára rendkívül fontos tényező, hogy Európa központjában ott van a Német Demokratikus Köztársaság, amely a többi népet illetően az őszinte békeszeretet és a barátság politikáját folytatja. A Német Demokratikus Köztársaság lerakta az egységes, demokratikus békeszerető és független Németország megteremtésének szilárd alapját. Minden békeszerető nép együttérzéssel figyeli és támogatja a Német Demokra­tikus Köztársaság erőfeszítéseit, amelyek a német kérdésnek a német nemzet érde­keivel és az európai biztonság ügyével összhangban való megoldását célozzák. A német kérdés megoldása elsősorban a német néptől, a német nép határozott­ságától függ, mellyel ragaszkodik Német­ország fejlődésének békés és demokra­tikus útjához, s mellyel egyúttal megsza­badítja magát a végzetes militarista és a háborús úttól. Ön, Pieck elvtárs, a munkásmozgalom soraiban mindig azért küzdött, hogy a munkásosztály minden ereje egyesüljön a saját népe és az egész emberiség ra­gyogó jövőjéért vívott harcra. És öröm látni, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság elnökeként ma is akcióegységre hívja fel az egész Németország munká­sait és dolgozóit, hogy ön Németország békés egyesítésének sikeres megvalósítá­sáért, az imperialista hatalmak és kato­nai tömbjeik gyámságától való függet­lensége biztosításáért, a békéért, a de­mokráciáért és a szocializmusért a Né­met Szövetségi Köztársaság Szociálde­mokrata Pártjának, e párt tagjainak és szervezeteinek is testvéri kezet nyújt. Kedves Pieck elvtárs! A szovjet emberek a marxizmus—leni­nizmus és a proletár internacionalizmus eszméjének hű és következetes megvaló­sítójaként, a német és a szovjet nép ba­rátságáért és együttműködéséért küzdő kipróbált és szilárd harcosként ismerik és szeretik önt. A Szovjetunió küldöttsége önnek, ked­ves Pieck elvtárs és az egész német nép­nek további sikereket kíván az egységes, demokratikus, békeszerető és független Németországért vívott harcban. (Viharos, hosszú taps.) A szovjet küldöttség ismét forrón, tel­jes szívből üdvözli önt 80-ik születés­napján és a német nép javára és felvi­rágzására jó e­zészséget és hosszú életet kíván önnek. (Hosszú taps.) Éljen a Német Demokratikus Köztár­saság és elnöke, Wilhelm Pieck! (Viha­ros, hosszú taps. Mindenki feláll.) Éljen a német nép és a szovjet népek barátsága és együttműködése! (Viharos, hosszú taps. Mindenki feláll.) ★ Elvtársak! Engedjék meg, hogy fel­olvassam a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának üd­vözletét, melyet a mi kedves Wilhelm Pieck elvtársunkhoz intézett. Walter ULBRICHT beszéde Walter Ulbricht, Németország Szocia­lista Egységpártja Központi Bizottságá­nak, a munkásosztálynak és az NDK összes hazafias erőinek nevében forrón üdvözölte a 80 esztendős Wilhelm Piecket, a Német Demokratikus Köztársaság el­nökét és jó egészséget kívánt neki. Ulbricht hangsúlyozta, hogy Wilhelm Pieck az első németországi munkás-pa­­rasztállamnak, a német történelem első valóban demokratikus államának az el­nöke, s Wilhelm Piecket az egész nép szereti. Wilhelm Pieck élete — mondotta Ulbricht — a munkásosztály javára vég­zett fáradhatatlan munkának példájaként áll népünk és mindenekelőtt az ifjúság előtt. Wilhelm Pieck életútjáról szólva, Ulbricht kiemelte Pieck elvtárs hervad­hatatlan érdemeit, melyeket a német militarizmus, a fasizmus és a háború ellen, s a dolgozók és az egész né­met nép érdekeiért, a békéért vívott harcban, valamint a Német Demokra­tikus Köztársaság építésében szerzett. A szónok kijelentette, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság nagy sikereket ért el mind a békés építésben, mind pe­dig nemzetközi tekintélyének megszilár­dításában. Ulbricht a továbbiakban hangsúlyozta Wilhelm Pieck kiváló érdemeit Német­ország Kommunista Pártjának megalakí­tásában, s az NKP-nak és az NSZP-nek Németország Szocialista Egységpártjává történt egyesítésében. Az NKP-nak és az NSZP-nek Német­ország Szocialista Egységpártjává történt egyesítése — hangsúlyozta Ulbricht — a marxizmus—leninizmus győzelmét je­lenti a német munkásmozgalomban. Az NSZEP a német munkásosztály vezető pártjává és Németország legerősebb pártjává fejlődött. A szónok hangsúlyozta továbbá, hogy a béke biztosítása és a nyugat-németor­szági militarizmus elszigetelése a mun­kásosztály erejétől, a német nép erejétől függ. Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke magasan lobogtatja népünk nemzeti érdekeinek zászlaját — mondta Ulbricht — , a Demokratikus Né­metország Nemzeti Frontjának összes po­litikai erőivel együtt hirdeti, hogy a né­met nép nemzeti érdekeinek legkövetke­zetesebb harcosa a nemzeti front élén menetelő munkásosztály. Wilhelm Pieck a német munkásmozgalom legjobb ha­gyományainak megtestesítője, ő testesíti meg a forradalmi munkásosztály ügye iránti hűséget, ő testesíti meg a Szovjet­unióval, a béke, a demokrácia és a szo­cializmus támaszával való erős és meg­bonthatatlan barátságot. Walter Ulbricht végezetül jó egészsé­get és erőt kívánt Wilhelm Piecknek, a német munkásosztály hű fiának, hogy sokáig dolgozhassák a béke, a demokrá­cia és a szocializmus javára. ★ A Német Demokratikus Köztársaság kormányának és az NDK egész lakossá­gának nevében Otto Grotewohl, az NDK miniszterelnöke mondott üdvözlő beszé­det. Otto GROTEWOHL beszéde Otto Grotewohl méltatta Wilhelm Piecknek, az NDK elnökének kiváló ér­demeit, melyeket a német munkásosztály és az egész német nép érdekeiért vívott harcban szerzett. A nép ügyéért folytatott lankadatlan harcával Wilhelm Pieck kivívta népünk összes haladó és békeszerető elemeinek és világszerte az emberek millióinak bi­zalmát és szeretetét — mondotta Grote­­wohl. A szónok külön hangsúlyozta Wil­helm Piecknek a német munkásmozga­lom egysége megteremtésében, vala­mennyi antifasiszta és demokratikus erő tömörítésében, s a fiatal munkás-paraszt­­állam — a Német Demokratikus Köztár­saság építésében szerzett nagy érdemeit. Amikor 1949-ben — mondotta Grote­­wohl Wilhelm Pieck felé fordulva — a nyugati megszálló hatalmak kettészakí­tották Németországot, hogy Nyugat-Né­­metországot politikai és katonai hídfő­állássá változtassák a demokratikus Né­metország, a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok ellen — politikai, gazdasági és szociális vívmányaink biz­tosítására megalapítottuk a Német De­mokratikus Köztársaságot. Ebben a tör­ténelmi időpontban önt választották meg a köztársaság elnökévé. Megválasztása után ön sikeresen folytatta életművét, ön, mint egész életében, államunk leg­magasabb tisztségében is híven és ren­dületlenül munkálkodik a német nép nagy, gazdag és ragyogó jövőjéért. Grotewohl a továbbiakban kijelentette, hogy Wilhelm Pieck egész tevékenységé­vel elősegítette, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság törvényes és valóban demokratikus, békeszerető, s szuverén német államként fejlődjék. Grotewohl hangsúlyozta, hogy a mun­kás-paraszt hatalom, melyben a dolgozó parasztsággal, a haladó értelmiséggel és a többi dolgozóval szövetséges munkás­­osztály a szocializmus alapjait rakja le, a béke, a demokrácia és a haladás bás­tyája. A militarizmus és a reakció erői ellen, s az egységes, demokratikus és békeszerető Németországért folyó közös harcunkban az egész Németország összes hazafias, haladó és békeszerető erői erre a hatalomra támaszkodnak. — Fogadja drága elnök elvtárs — mondta befejezésül Grotewohl — mély köszönetünket mindazért, amit élete fo­lyamán a német népért tett. ★ Az ünnepi ülésen üdvözlő beszéddel fordult Wilhelm Pieckhez, a Német De­mokratikus Köztársaság elnökéhez Dieck­mann, a Német Demokratikus Köztársa­ság népi kamarája elnökségének elnöke, Nuschke, az NDK miniszterelnökhelyet­tese és a Kereszténydemokrata Unió el­nöke, Correns, a Demokratikus Németor­szág Nemzeti Frontja országos tanácsá­nak elnöke. Reimann, Németország Kom­munista Pártjának első titkára. Az ülés elnöke Vorosilovnak, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, a szovjet küldöttség vezető­jének adta meg a szót. Az ünnepi ülés részvevői viharos tapssal fogadták az emelvényen megjelenő Vorosilov elv­társat. VOROSILOV elvtárs beszéde Mélyen tisztelt elnök elvtárs! Kedves Wilhelm Pieck elvtárs! Engedje meg, hogy dicső életének 80-ik születésnapján a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a szovjet kor­mánynak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és az egész szovjet népnek a nevében szívből üdvözöljem és jó egészséget kívánjak önnek. (Viharos, hosszú taps.) A szovjet küldöttség mély megbecsü­léssel üdvözli önt, a német és a nemzet­közi munkásmozgalom egyik legrégibb és legkiemelkedőbb személyiségét, a né­met nép történetében első munkás-pa­raszt államnak, a Német Demokratikus Köztársaságnak, annak az államnak az elnökét, amely megalapozta Németország demokratikus és békés fejlődését. (Taps.) Egész dicső élete és kiemelkedő tár­sadalmi és politikai tevékenysége elsza­­kíthatatlanul összefügg a német és a nemzetközi munkásmozgalommal, a német nép létérdekeiért, a béke, a de­mokrácia és a szocalizmus ügyéért ví­vott harccal. Ön a munkásosztály ügyének élharco­saként nagyszerű életének több mint hat évtizedét a forradalmi munkásmozga­lomnak szentelte. A német dolgozó nép életének nehéz éveiben, Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg, Franz Mehring és Klara Zetkin harcostársa, Németország munkásosztályát és minden haladó embe­rét velük együtt vezette a német milita­rizmus és a reakció ellen, a német nép szabadságáért vívott harcban. (Hosszú taps.) Ön a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében nevelte a német munkásosztályt és az összes dolgozókat, a népek barátságát védve, megalkuvás nélkül harcolt, hogy a német munkásmozgalom soraiból kiirtsa az opportunizmust és a soviniz­must. A német munkásmozgalomban ön lelkesen és az elsők között állt az 1905-ös oroszországi forradalom mellé. Lelkesedéssel fogadta a Nagy Októberi Szocialista forradalmat és a németországi 1918. novemberi forradalom idején a német munkásosztály más kiváló vezetői­vel együtt vezette a forradalmi munká­sokat. Németország Kommunista Pártjának a megalapítása — amiben ön is közre­működött — a marxizmus—leninizmus eszméinek győzelmét jelentette és for­dulópont volt a német munkásmozgalom történetében. A weimari időszakban ön a feledhetetlen Ernst Thalmannal. Németország Kommunista Pártjának kiváló vezérével együtt tömörítette a német munkásosztály erőit a német im­perializmus ellen, s Németország fejlő­désének demokratikus útjáért vívott harcra mozgósított. A fasiszta reakció sötét éveiben Németország Kommunista Pártja az ön és az Önhöz hasonló for­radalmi személyiségek vezetésével az ország egyetlen politikai pártja volt, mely a fasizmus elleni elszánt harcra szólította a német munkásokat és a német nép összes haladó erőit, az­ egyet­­le párt, mely az országban az anti­fasiszta ellenállást szervezte. Nemcsak a német nép, de az egész világ dolgozói is jól ismerik azt a kiemelkedő szerepet, amelyet ön a né­met munkásosztály sorai egységének megerősítésében és Németország Sze­ 1955. Január 8 . 1 (374) „Wilhelm Pieck elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság elnökének A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a szovjet kormány és a Szov­jetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szívélyes üdvözletet küldi és jó egészséget kíván önnek, a Német Demokratikus Köztársaság elnökének, a német és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének 80. születésnapja alkalmából. Az ön egész társadalmi és politikai pályafutása és államférfiúi tevékenysége ragyogó példa arra, hogyan kell szolgálni a német nép érdekeit, a Németország demokratikus és békés fejlődéséért folytatott harc ügyét. Az ön vezetése alatt álló és a német nép történelmében első munkás-paraszt állam — a Német Demokratikus Köztársaság — gazdasági és kulturális életének fejlesztésében már eddig is nagy eredményeket ért el és a német nép békeszerető erőinek biztos bástyájává vált. Németország dolgozó népe és a nemzetközi munkásmozgalom az Ön személyé­ben a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus eszméinek hű meg­valósítóját, a népek barátságáért, a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyéért folytatott harc megingathatatlan harcosát látja. Kívánunk önnek, kedves Pieck elvtárs, hosszú életet és további sikereket a Német Demokratikus Köztársaságnak az egész német nép javát szolgáló építésében, a dolgozók létérdekeiért, az egységes, békeszerető, demokratikus és független Német­országért, a béke és a népek biztonságának megszilárdításáért folytatott harcban. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége A Szov­jetunió Minisztertanácsa Az SZKP Központi Bizottsága“ (Viharos, hosszú taps, mindenki feláll.) ★ * Az ünnepi ülésen ezután Csu Te, a Ki-­­­nai Népköztársaság alelnöke, a Kínai Népköztársaság küldöttségének vezetője­­ mondott beszédet. A jelenlévők nagy fi­gyelemmel hallgatták Csu Te szavait. CSU TE elvtárs beszéde A Kínai Népköztársaság küldöttsége — mondotta Csu Te — a 600 milliós kí­nai nép nevében üdvözli 80. születésnap­ján Wilhelm Piecket, a Német Demok­ratikus Köztársaság elnökét. Wilhelm Pieck elvtárs — a német nép kiváló vezére és a kínai nép barátja *— jelentette ki Csu Te. A kínai nép ünnepli Wilhelm Pieck elvtársnak a német mun­kásosztály és az egész német nép fel­szabadításáért, a világbéke fenntartá­sáért, az emberiség haladásáért vívott több mint 60 esztendős harcában véghez vitt önfeláldozó és dicső tetteit. A kínai küldöttség vezetője leszögezte, hogy Wilhelm Pieck mindig támogatta a kínai nép felszabadító harcát. A Kínai Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása után — folytatta Csu Te — Wilhelm Pieck állandóan arra törekedett, hogy megbonthatatlan testvéri barátság fejlőd­jék a két állam között és hogy támo­gassa a kínai nép szocializmust építő munkáját. A kínai nép éppúgy, mint a német nép, szívből szereti és tiszteli Wilhelm Pieck elvtársat és büszke rá, hogy ilyen hű ba­rátja van, mint Wilhelm Pieck, az NDK elnöke. Csu Te a továbbiakban megjegyezte, hogy Wilhelm Pieck Németország dicső Kommunista Pártjának és Németország Szocialista Egységpártjának egyik alapí­tója, a munkásosztály kiváló vezére, a német és a nemzetközi munkásmozgalom veteránja, edzett marxista, Marx, Engels, Lenin és Sztálin hű tanítványa. Csu Te hangsúlyozta, hogy a német nép a béke, a demokrácia és a szocializ­mus győzelméért vívott harcban járta Wilhelm Pieck dicső útját. Megemlítette Wilhelm Piecknek a Németország törté­netében első, valóban demokratikus és békeszerető állam, a Német Demokra­tikus Köztársaság, alapításában és fej­lesztésében szerzett érdemeit. A Német Demokratikus Köztársaság — folytatta Csu Te — egész Németország békeszerető és demokratikus erőinek ha­talmas támasza és fontos tényezője a béke megóvásának és a biztonság szava­tolásának Európában. A szónok emlékeztetett a Német Demok­ratikus Köztársaságban végbement de­mokratikus átalakulásra, a militarizmus és a fasizmus gyökeres kiirtására, a köz­társaságnak az új élet építésében aratott sikereire. Az NDK — mondotta — meg­testesíti az egész német nép nemes tö­rekvéseit. Nincs a világon erő, mely megakadályozhatná, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság dolgozói tovább építsék új életüket. Vereségre vannak ítélve azok, akik nem akarják elismerni a Német Demok­ratikus Köztársaságot. A szónok a továbbiakban megjegyezte, hogy a nyugati hatalmak politikája, mely Nyugat-Németországot remilitarizálja és bevonja a NATO-ba, ellentmond a német nép nemzeti érdekeinek és az európai biztonságnak, s megnehezíti Németország békés egyesítése problémájának megoldá­sát. A kínai küldöttség vezetője végezetül az ülés részvevőinek viharos tapsa közt a Német Demokratikus Köztársaság el­nökét éltette. Az ünnepi ülésen ezután Zawadski, a lengyel küldöttség vezetője, Bacilek, a csehszlovák küldöttség vezetője, Kovács István, a magyar küldöttség vezetője, Pirvulescu, a román küldöttség vezetője, Damjanov, a bolgár küldöttség vezetője, Kim Du Bon, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság küldöttségének veze­tője, Ton Dik Thang, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság küldöttségének veze­tője, Szambu, a Mongol Népköztársaság küldöttségének vezetője és Leshi, az albán küldöttség vezetője mondott üdvözlő be­szédet. Wilhelm Pieckhez, az NDK elnökéhez üdvözlő beszédet intéztek a testvéri kom­munista pártok következő képviselői: Cachin, a Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, Dolores Ibár­ruzi, Spanyolország Kommunista Pártjá­nak főtitkára, Pollist, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára, Kople­­nig, Ausztria Kommunista Pártjának el­nöke, Larsen, Dánia Kommunista Párt­jának elnöke, valamint Olaszország, Hol­landia, Belgium, Svédország, Svájc, Iz­­land és Luxemburg kommunista és mun­­kás­pártjainak képviselői.

Next