Czoch Gábor - Fedinec Csilla (szerk.): Az emlékezet konstrukciói. Példák a 19-20. századi magyar és közép-európai történelemből (Budapest, 2006)
Az emlékezet színterei: Politika, kultúra, tudomány
20 Hiszen „azok nem elsősorban a kollektív emlékezet tárgyiasításai, hanem az adott politikai diskurzust ideológiailag „támogató" emblémák, melyek inkább a legitimációt szolgálják, mint a közösség kollektív tudatát erősítik. " K. Horváth Zsolt: Az eltűnt emlékezet nyomában. Pierre Nora és a történeti emlékezetkutatás francia látképe. Aetas 1999. 3. sz. 135. o. 21 Nora P. i. m. 154. o. 22 Uo. 154. o. 23 Anderson, Benedict: Imagined Communities: Reflections on the Origins and Spread of Nationalism. London, Verso, 1991 (1983). 24 A vizsgált korpusz időintervallumának kijelölésére szolgáló 1777 és 1848 közötti korszakhatár hagyományos periodizációnak számít, mivel mindkét dátum a magyar neveléstörténet jelentős fordulópontját metszi ki: „1777-ben jelent meg az első Ratio Educationis, amely nemcsak az iskolarendszer korszerűsítését indította el, de a korszerűsítés keretében elkezdődött az állami tankönyvek kiadása is, első ízben hazánkban. 1849 őszén a magyarországi tanügyre is kiterjesztett ausztriai szabályzat, az Organisations Entwurf ugyan csupán a középiskolákra vonatkozott, de szimbolikusan lezárt egy korszakot s elindított egy újat, amely azután mind a közép-, mind az alsó szintű tankönyvkiadásban új utakon járt. 1849 viharos háborús évében - tudomásunk szerint - nem jelent meg tankönyv". Fehér Erzsébet: Magyar nyelvű tankönyvek: 1777-1848. Budapest, 1995. 8. p. 25 „By emplotement I mean simply the encodation of the facts contained in the chronicle as components of specific kinds of plot structures, in precisely the way that Frye has suggested is the case with 'fictions' in general. " White, Hayden: The Historical Text as Literary Artifact. In: UŐ: Tropics of Discourse. Essays on Cultural Criticism. Baltimore and London, John Hopkins University Press, 1978. 83. o. «Par mise en intrigue (emplotment) I'auteur entend [...] le type (kind) auquel Thistoire racontée appartient, done une [...] des catégories de configuration que nous avons appris ä distinguer par notre culture. » Ricoeur, Paul: Temps et récit. L'intrigue et le récit historique. Tom I. Paris, Seuil, 1983. 295- 296. o. Lásd továbbá: White, H.: Metahistory: The Historical Imagination in the Nineteenth Century Europe. Baltimore&London, The John Hopkins University Press, 1973.; White, H.: The Politics of Historical Interpretation: Discipline and De-Sublimation. In: UŐ.: The Content of the Form. Narrative Discourse and Historical Representation. Baltimore and London, John Hopkins University Press, 1987. 58-82. o.; Chartier, Roger: «L'histoire entre récit et connaissance.» In: Uő.: Au bord de lafalaise. L'histoire entre certitudes et inquietude. Paris, Albin Michel, 1998. 87-107. o.; Chartier, R.: Figure rhétorique et représentation historique. i. m. 108-125. o. 26 Sajnovics ugyanakkor részben Budai szakmai riválisának is tekinthető, hiszen ő is tanár (mégpedig egyetemi), egyházi ember („Jézsustársasági áldozópap"), szintén bölcseleti doktor, és mintegy harminc évvel idősebb (bár Budai három vaskos kötetre rugó tankönyvének születése idején (1805-1808-1812) már két évtizede halott kortárs szerző volt. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I-XIV. k. Budapest, 1890-1914. XII. k. 38^1.p. 27 Sajnovics János: Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapporum idem esse. Koppenhága- Nagyszombat, 1770-1772. 28 A nemzeti kultúra közös birtoklásának fontosságára hívta fel a figyelmet már a francia nemzetépítés klasszikus teoretikusának, Ernest Renan-nak a még napjainkban is sokat idézett nemzetkoncepciója (1882) is: „A nemzet tudati, szellemi princípium. [...] Egy múlt- és egy jelenbeli összetevőből áll össze. Az előbbi az emlékek gazdag hagyatékának a közös birtoklása; az utóbbi pedig az aktuális egyetértés az együttélés vágyáról és az osztatlanul kapott örökség további kamatoztatásának az akarata. " (Kiemelések tőlem.) Renan, Ernest.