Kovács Éva (szerk.): A gazdasági átmenet etnikai tájképei - Regio könyvek (Budapest, 2004)
I. Könyv. Erdélyi vállalkozó (ön)képek
KISS TAMÁS vállalkozó-tipológiából több is forgalomba került az utóbbi évek romániai társadalomtudományos irodalmában. Közülük legsikeresebbnek a „kamosok” székelyföldi gazdasági elit-tipológiáját tartjuk.105 106 Magunk az ellenkező oldalról közelítettünk, az „értelmezés közösségét” keresve. Arra kérdeztünk rá, hogy melyek azok a narratív sémák, amelyek segítségével a vállalkozók értelmet adnak saját élettörténeti eseményeik sorának. Szociológusként nem ért meglepetésként, hogy a történtekben típusosságot fedeztünk fel, hiszen az értelemadás nem csupán individuál-pszichológiai, hanem egyben társadalmi folyamat is. A vizsgált vállalkozástörténeteket a ténylegesen megélt életesemények mellett az átmenet diskurzív közege „írta”, amely bizonyos történeteket bátorított, míg másokat kifejezetten lehetetlenné tett. VI. Vállalkozás és morál Kilencvenes évek diskurzív közegében a vállalkozás, a vállalkozó konstrukciójának kulcsszerep jut. „A vállalkozó” amellett, hogy a kitüntetett szereppel bír, különböző, egymásnak helyenként homlokegyenest ellentmondó diskurzusok metszéspontjában volt, úgy a társadalomtudományokban, mint a mindennapi életben. A domináns tranzitológiai diskurzusban a vállalkozó egyik napról a másikra megdicsőült, az új gazdasági berendezkedés letéteményesévé lépett elő.1116 Azonban a régi rendszer vállalkozóképe, amelyből az „ügyeskedő”, a „nyerészkedő” vonásai bontakoznak ki, makacsul él tovább. A kilencvenes években Romániában a lakosság döntő többsége szerint „ebben az országban csak törvénytelen módon lehet meggazdagodni”. Ebben az összefüggésben a vállalkozó, akit a kilencvenes évek diskurzusai az átmenet nyertesének láttatnak, már korántsem az előbb említett dicsőséges szerepben tűnik fel. A többség számára a vállalkozás továbbra is valami gyanús, tisztességtelen dolgot jelent. Ezt a morális ambivalenciát a vállalkozástörténetek különbözőképpen kezelik. Megjelenik egyfelől a törekvés, hogy az elbeszélő kivonja magát a morális stigma alól. E törekvés hívja elő azokat a (meta)elbeszéléseket, amelyben a vállalkozó a „közjó” előmozdítójaként jelenik meg. Az e stratégiát használó elbeszélőink a „küldetéses vállalkozók”. A tranzitológia domináns diskurzusa támogatja az individuális haszonszerzés és a küldetés (elhivatottság) összekapcsolását. Elbeszélőink számára azonban ez mégsem mindig sikerül, a küldetéses 105 Biró-Bodó-Gagyi-Oláh-Turós: i.m. 7-40. 106 Sik: i.m. 8.