Heti Új Szó, 2006. október-december (11. évfolyam, 40-52. szám)

2006-10-27 / 43. szám

HETI ÚJSAIÓ A Székely föld cí­mű kulturális fo­lyóirat októberi száma az ötven­éves magyar for­radalom és sza­badságharc em­lékét idézi. Ká­­nyádi Sándor két, 1956-ban szüle­tett verse adja meg a lapszám alaphangulatát. A Szépirodalom ro­vatban Ferenczes István Haláltáncház című novellája, Bogdán László, Szőcs Géza és Páll Lajos versei elemzik 56 emlékét, ki nem mondott és el­tagadott tanulságait. A folyóirat 10. számának temesvári vonat­kozásai is vannak: Tófalvi Zoltán folytatja a temesvári per néven is ismert Szoboszlai-per mutatását, illetve elolvashatjuk Koczka­yörgy Aznap című regényének részletét, amelyben az író egyszerre szól a nagyapává lett egykori fiatalok emlékidéző kötelességéről és az igazságtalan hatalom embertelenségéről. A megtorlásra emlékezik még a retorzió ál­dozataként Benkő Levente, Gazda István, Veress Sándor, Vorzsák János. Az 1956, Erdély alcím ellenére magyarországi szerzők írását is olvashatjuk a lapban: Pomogáts Béla Ötvenhatos újjászületés (Két hét a magyar irodalomban) címmel értekezik, Vincze Gábor történész Bizalmatlanság, vádaskodás, vasfüg­göny címen ír közös tanulmányt Fülöp Mi­hállyal a 40-es és 50-es évekbeli román­magyar viszonyról. Hír a csodáról -1956 versben 50 évnyi távolság kétség­telenül nem elegendő ahhoz, hogy 1956 megtorolt, 35 éven át agyonhallgatott, fél­remagyarázott, 15 éve folya­matosan újraértékelt, gyak­ran érdemtelenek által kisajá­tított igazát tisztán lássuk. A megemlékezések azonban mégis a tisztánlátást szolgál­ják. Ez az érzés keríthette hatalmába mindazokat, akik a Temesvári Magyar Nyugdí­jasok Klubjában Vetési Nán­dor ünnepi versműsorát hall­gatták szombat délután a Kós Károly Közösségi Központ­ban. A 19 éves, elsőéves egyetemista hallgató a ma­gyar költészet világában ke­reste 1956 értelmezési lehe­tőségeit: Ady és Márai Sándor versei alkották a pó­diumelőadás gerincét, de el­hangzott Devecseri László Passió vagy Simai Mihály költő.Most kell szólanod, Heltai Jenő Szabadság című alkotása is. A nagyváradi középiskolásból kolozsvári diákká lett Vetési Nándor a válogatásban arra figyelt, hogy teljes képet nyújtson a forradalomról. A történelmi események kronológiáját kö­vette, s végül azért mondott le a prózai szövegek bemu­tatásáról, mert úgy érezte a versek megkapóbban és hű­ségesebben közvetítik 56 szellemiségét, csodáját. “A Corvin köz legendás parancsnokáról, Pongrátz Gergelyről készült tv-műsor nagyon megrendített, akkor kezdett el érdekelni ez a téma - mondta a fiatal versmondó - 56-osokkal is találkoztam, a családunkban is, hiszen Dávid Gyula irodalomtörté­nész a nagyanyám testvére. A versműsort már előadtam egyszer otthon, a nagyváradi olaszi gyülekezetben is.” Vetési Nándor legkedve­sebb verse Szentkúti Ferenc Hősköltemény a pesti srácról című alkotása, amely úgy mutatja be a fiatalok forradal­mát, hogy közvetlenségével, emberségével, hitelességével hat leginkább a hallgatóra és a versmondóra egyaránt: Te pesti srác, Te napköziben nevelkedett apró kamasz! Te, akinek élete mindössze Vagy tizenöt sivár tavasz. Téged, ki ezt a drága élted hazádért így adtad oda, amíg magyar él a földön, nem felejtünk el soha! Az igényes és sokszínű válogatást Márai Sándor Mennyből az angyal című költeménye zárta. A műsor egésze pedig bizonyította az előadó felkészültségét, tehet­ségét. " SZÉKELYFÖLD 1956-ról (egy kicsit) másként Pénteken délután a Csiky Gergely Állami Magyar Szính­áz Stúdió termében tartották az 56 -os forradalom emléke előtt tisztelgő temesvári rendezvénysorozat má­sodik eseményét. Az 1956-ról (egy kicsit) másként című produkció rendezője és mo­derátora, Mátray László, színművész meg­nyitójában arra figyelmeztetett, ünnepeink­ből és ünnepléseinkből sajnálatos módon hiányzik a mosoly. Ezen kívántak változ­tatni a műsor szereplői és meghívottai, Koczka György és Oberten János, az 1956- os forradalmat követő megtorlás temesvári áldozatai. Koczka György, publicista, a bu­karesti TV, egykori, a temesvári rádió je­lenlegi munkatársa, 18 évesen, kolozsvári diákként került a vádlottak padjára, három év börtönre és két évi kényszerlakhelyre ítélték, mert a diáktanács tagjaként komo­lyan vette amire felkérték: az egyetemi ok­tatásban szükséges változtatásokon gondol­kodott társaival együtt. Börtönéveinek re­gényét Aznap címen most írja, de egyik részletével már megismerkedhetett a kö­zönség. A készülő 2007. évi MINDENKI KALENDÁRIUMÁBAN pedig újabb feje- Összeállította: Mészáros Ildikó retet olvashatnak majd a regényből. Oberten János, író, 12 éves volt 1956-ban, iskolatársaival a Pál utcai fiúk mintájára szervezett titkos társaságot Rózsa Sándor bandája, majd Bíbor banda néven. Két év múlva kiskorú politikai fogolyként ítélték el ezért nyolc, hasonló korú társával együtt. Két évet raboskodott Románia legszigo­rúbb börtöneiben. A kihallgatása egyik je­lenetét éppúgy meghallgattuk, mint a bör­tönélményeket bemutató Bádogszemüveg c. regénye egyik részletét. A felolvasások hosszúak és színtelenek voltak, a jelenetek viszont élők és érdekesek. A meghívottak és a moderátor beszélgetése közvetlensé­gével és a megaláztatások fölé emelkedő derűjével igen hatásos volt: a diktatúra ke­gyetlenségére és korlátoltságára a humor eszközeivel is rávilágítottak, igazolva újra, hogy az ember elpusztítható, de az ember­ség, a szellem és a szabadságvágy legyőz­hetetlen. Bár az előadás nem 1956 szelle­miségének bemutatására törekedett, a ke­gyeletteljes emlékezés jegyében a színház művészei: Aszalós Géza, Higyed Imre, Kiss Attila, László Péter, Magyari Etelka, Molnos András, Tankó Erika, Tar Mónika, előadták Tollas Tibor Bebádogoznak minden ablakot című költeményét, illetve Szőcs Géza Falábú Jancsi balladája című versének megzenésített változatát, ami két­ségtelenül osztatlan sikert aratott. 2006. október 27., péntek­en

Next