Heti Új Szó, 2009. január-március (13. évfolyam, 1-13. szám)

2009-01-09 / 2. szám

(22) 2009. január 9., péntek s­odavilág) Szemlencse helyett tükörrel lát a kísértethal A tenger mélye rengeteg meglepetést tartogat, ezek egyike a négyszemű kísértethal. Ez a rendkívül furcsa küllemű állat az első olyan gerinces, amelynek szeme a fény fókuszálására nem lencsét, hanem tükröt használ. Tiszta vízben a napfény nagyjából 1000 méterre hatol le, így egyes mélyten­geri halfajoknál teleszkópra hasonlító, csőszerű, fölfelé néző szem fejlődött ki. A napfény azonban másodlagos szerepet tölt be a nagyobb mélységekben. A mélyten­ger legfontosabb fényforrásai maguk az élőlények: ezek 80 százaléka bocsát ki fényt biolumineszcencia által. A maximum 25 centiméteres, rendkí­vül megnyúlt testű és hasúszójú, áttetsző fehér kísértethalat Szamoa és Új-Zéland között fogták ki, de a kutatóhajón senki sem tudta azonnal, mi az. Ron Douglas, a londoni City University kutatója elmond­ta: elsősorban az keltette fel a figyelmét a különös élőlénnyel kapcsolatban, hogy úgy tűnt, mintha négy szeme lenne, pedig ilyen a gerincesek közt - jelen tudásunk szerint - nem létezik. Valójában a később azonosított kísértethalnak (Dolichopteryx longipes) is csupán két szeme van, de mindkét szem két részre oszlik: az egyik fölfelé, a másik lefelé néz. A kutatócsoport vizsgálatai alapján ki­derült, hogy a szem lefelé néző részében több ezer, kissé eltérő szögekben beállított tükrökként működő, parányi fényvissza­verő kristály fókuszálja a fényt a retinára. Ez teljesen különbözik a jellegzetes hal­szemtől, amelyben egyetlen lencse töri meg és fókuszálja a fénysugarakat az em­beri szemhez hasonlóan. Más teleszkópszemű halak különféle optikai megoldásokat használnak, hogy oldalt és lefelé nézhessenek, de ezek a me­chanizmusok képtelenek éles képpé fóku­szálni a fényt. A Current Biology szakfo­lyóirat cikke szerint egyelőre úgy tűnik, hogy a kísértethal az egyetlen mélytengeri hal, amely felfelé és lefelé nézve is fó­kuszált képet alkot a szemével. [origo] Megfejtették az 1918-as spanyolnátha-világjárvány titkát Amerikai és japán kutatók megtalálták az okot, amiért az 1918-as influenza-pan­­démia oly sok halált okozott. Azonosítottak egy három génből álló csoportot, amely lehetővé tette, hogy a vírus betörjön a tüdőbe és tüdőgyulladást váltson ki. Az eredmény rámutat olyan génmutációkra, amelyek a közönséges influenzavírust világméretű jár­ványt okozó, veszélyes kórokozóvá alakíthatják át. A japán állami támogatással dolgozó kutatók az 1918-as influen­za vírustörzs mintáiból szerzett géndarabokat illesztettek a mostani szezonális influenza vírusaiba, hogy megtalálják a felelőssé tehető géneket. Úgy vélik, tanulmányuk közelebb visz az új típusú influenza elleni szerek kifejlesztéséhez is. A hagyományos influenzavírus főként a felsőbb légutakban szapo­rodik: a szájban, orrban és a torok­ban. Az 1918-as vírus a felső lég­utakban is, de a tüdőben is sokszo­­rozódik, ezáltal elsődleges tüdő­­gyulladást okoz áldozatai közt. Kavaoka Josihiro amerikai-japán kutatócsoportja szerint az 1918-as spanyolnátha­­pandémia az ember történetének legpusztítóbb járványkitörése volt, világszerte mintegy 50 millió halálos áldozattal. A megfertőződött emberek 2,5 százaléka halt meg, holott egy szokványos influenzajárványban ez az arány nem éri el az egy százalékot. A kutatók a spanyolnátha három áldozatának patológusok által megőrzött tüdőszöveteiből nyerték ki a genetikai mintákat. A vizsgálatok során az 1918-as vírus egyes génjeit gondosan, egyenként illesztették be modern influenzavírusokba, majd kísérleti egereken és vadászgörényeken ellenőrizték fertőzőképességüket, így találtak rá a három génből álló együttesre, amely lehetővé tette, hogy a vírus megéljen és szaporodjon mélyen a tüdő sejtjeiben is. A géncsoport elősegítette az úgynevezett RNS-polimeráz képződését, amely a vírsmásolat készítéséhez szükséges fehérje. A legtöbb vírusszakértő egyetért abban, hogy influenza-világjárvány újra várható, azt azonban nem lehet megjósolni, melyik vírustörzs mutálódik emberre veszélyes mó­don. Legvalószínűbbnek azt találják a virológusok, hogy a H5N1 jelű madárinfluenza­­vírustörzs és egy humán influenzavírus mutációjából alakulhat ki cseppfertőzéssel is ter­jedő, pandémiát okozó vírusváltozat. MTI Spanyolnátha-járvány 1918-ban HETI ÚJ SZÓ Hullámzó homlokzatú hotel a párizsi Diadalívnél Márciusban nyílik a Pritzker-díjas francia sztárépí­tész, Christian de Portzamparc új hotelépülete a párizsi Diadalív szomszédságában. A hétemeletes, 188 szobás épület, a francia főváros formabontó új nevezetességének ígérkezik, a panorámát ugyanis az építész erőteljesen hul­lámzó homlokzattal használta ki. A zárt utcasorba, egy régi színházépület helyére szánt hotel homlokzatának megtervezése legalább olyan nehéz feladat volt, mint amilyet Maruelle Gautrand kapott a Champs-Elysées-re tervezendő Citroen-bemutatóterem­­nél. Portramparc azonban ugyanolyan merészen nyúlt a témához, és aligha­nem a végeredmény is hasonlóan remek lesz. A kidomborodó és be­­hasasodó üvegfelüle­tek a megszokott 180%-nál jóval na­gyobb kilátást biztosí­tanak a szoba hasz­nálóinak az utca két végén álló nevezetes­ségek felé. A 8500 négyzet­­méteres épület két alsó, hagyományos homlokzattal ellátott szintjén üzletek kapnak helyet, illet­ve egy átjárón keresztül itt lehet eljutni a belső kertbe. A szálloda Renaissance Paris Arc de Triomphe Hotel néven a Marriott üzemeltetésében 2009 márciusában nyit meg. Az 1994-ben Pritzker-díjjal jutalmazott Portzamparc - nak egy másik jelentős épülete is elkészül 2009-ben: a riói koncert- és konferenciaközpont bámulatos tömbje alig­hanem az év nagy szenzációi között szerepel majd.­ ­ hg Óriás-keresztrejtvénnyel dekoráltak egy tömbházat Lembergben A nyugat-ukrajnai nagyváros újonnan épített lakó­telepének egyik tömbházán látható keresztrejtvény ma­gassága 30 méter, szélessége 18 méter. Az óriásrejtvény kockáiba a megfejtés betűit olyan festékkel írták be, amely nappal nem látható, de este speciális megvilágí­tással megjeleníthető - írta a kijevi Szegodnya című napilap. Az utcai keresztrejtvény ötletével kapcsolatban ké­szítője, Szerhij Petljura iparművész a lapnak elmondta, hogy a dekorációval a lakótelepek épületeinek egy­hangúságát szerette volna megtörni. A keresztrejtvény­ben híres festők és építészek neveit rejtette el. A keresztrejtvény az utcán prospektus formájában osztogatott kicsinyített változata alapján fejthető meg, a megfejtés helyessége pedig sötétedés után a helyszínen ellenőrizhető.

Next