Temesvári Hirlap, 1931. január (29. évfolyam, 2-23. szám)
1931-01-14 / 10. szám
TH 1981 JANUÁR 14 SZERDA Kisrészvényesek feljelentése a Turul volt igazgatósága és Benedict volt vezérigazgató ellen a gyár múlt évi mérlegében váratlanul kimutatott 24 milliós veszteség miatt Temesvár, január 13. A múlt esztendőben a Turul cipőgyár igazgatósága többször is meglepetést szerzett részvényeseinek és munkásainak, de a nagyközönségnek is. Az első meglepetés volt a tavalyi rendes évi közgyűlés, amelyen a mérleg váratlanul 24 millió lejes veszteséget mutatott ki, holott az előző évi mérleg szerint a vállalat több milliós nyereséggel dolgozott. A következő meglepetés volt, hogy a Turul cipőgyár egyesült a kolozsvári Renner Testvérek bőrgyárral és újabb néhány hónap múlva a Turul büszke neve csendesen eltűnt a közgazdasági életből, mert egy szép nap a fiókok régi cégtábláit a Dermata névvel cserélték föl. A részvényesek heteken, sőt hónapokon át kérdezgették egymástól, hogy ugyan mi történt, _ ..11 i _ m.. _ 1 ^ i. . 1 fl J 4- rtll* üzleteket? A részvényesek neon tudtak többet, mint akármelyik közömbös idegen. A Turul-cipőgyár mint részvénytársaság nem szűnt meg létezni, hisz sohasem hívtak egybe közgyűlést, amelyen kimondották volna a felszámolást vagy elhatározták volna a névváltozást és a régi részvényekre újakra való beváltását. A meglepett részvényesek egy ideig tájékozatlanságukban dermedten hallgattak, míg végre most a kisrészvényesek egy csoportja az ügyészséghez fordult és annak beavatkozását kérte abban a reményben, hogy talán igy sikerül fényt deríteni arra a rejtélyre, amely a Turul—Dermata névcsere mögött lappang. A kis részvényesek egy csoportja tegnap Ba I y Konrád volt ,já ____T. —r., rásbdró utján az ügyészségen feljemegszűnt a Turul-cég vagy eladták az lentést adott be. Mást sem tettek közzé, amelyben értetenék a részvényeseket, hogy a régi Turul-részvényt milyen arányban hajlandók beváltani. Ennek az lett a kellemetlen következménye a kisrészvényesekre, hogy a még birtokukban levő Turulrészvényért még 30 lejt sem kapnak. A feljelentés két eshetőségre vezeti vissza a Turul gyár 24 milliós veszteségét és a részvények árfolyamzuhanását: 1 vagy a régi igazgatóság volt tagjai adták el részvényeikért jóval az értékükön felül, 2. vagy az igazgatóság tagjai éveken át sorozatos szabálytalanságokat követtek el, a tényleges veszteségeket elhallgatták és hamis mérlegeket készítettek, amelyek csupa nyereségeket tüntettek föl azért hogy egyrészt mint az igazgatóság tagjai hatalmas tantemeket vehessenek föl, másrészt mint részvényesek a busás osztalékból is kivegyék méltó részüket 30 éves multi 130 milliós vagyon A feljelentés négy sűrű gépírásos oldalon foglalkozik a Turul-gyár egész múltjával. A feljelentés előadja, hogy a gyár körülbelül 30 évvel ezelőtt létesült és folytonosan fejlődve, alaptőkéjét több ízben felemelve annyira felvirágzott, hogy már a háború előtt a monarkia egyik legnagyobb gyárvállalata közé tartozott. A gyárnak nemcsak Budapesten, Bécsben, Prágában, hanem a monarkia többi nagyobb városaiban is fióküzletei voltak, amelyek szép jövedelmet hajtottak. A háborúban az óriási méretű hadiszállítások révén a vállalat folyton kibővítette üzemét, úgyhogy az államuralom megváltozása után a Turul-gyár kétségtelenül legnagyobb ciipőgyára volt Nagyromániának. A külföldi fiókokat be kellett ugyan tehát a gyár tulajdonképpen ilyen hatalmas összegű tartalékalappal is rendelkezett szüntetni, de helyettük a régiságban és az ország más részeiben nyitott fióküzleteket, amelyeknek száma 55-re vagy 60-ra rúgott. A vállalat vagyona tekintélyes összeget képviselt. A gyár épületeinek és a hozzátartozó hatalmas beépítetlen területnek az értéke meghaladja az 50 millió lejt, a gépek és felszerelések értéke 80 millióra becsülhető, a fiókok értéke 20 millió és ugyanannyi volt a nyersanyag készlet és a félig kész vagy a készáru értéke. A Turul-gyár összes vagyona tehát hozzávetőleges számítással legalább is 130 millió lejt ért. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vállalat ingatlanai az évi mérlegben mindenkor egy lej értékkel szerepeltek, pedig ezek valódi értéke körülbelül 26 millió lej. Egy meglepetés: 24 milliós veszteség Harminc év alatt a Turul-cipőgyár mérlege állandóan csak nyereséget mutatott ki, az 1930. évi május 7-én megtartott közgyűlést, kivéve amikor az igazgatóság egyszerre csak 24 millió lejes veszteséget jelentett be. A közgyűlésen megjelent részvényesek a megdöbbenésről szólhoz sem jutottak- Braun Zsigmond dr. azonban nem elégedett meg a hatalmas veszteség egyszerű bejelentésével és a maga, valamint részvényes társai nevében felvilágosítást követelt, hogy honnan származott ez a horribilis veszteség. Minden részvényes tudta, hogy a Turul-gyár igazgatósága nem hitelezett ki nagy összegeket ésalapszabályai szerint csakis a saját fiókjaitól fogadott el váltókat fizetés gyanánt, nem tehettek tehát jelentékeny folyószámla veszteséget. A nyersanyagot is csak fokozatosan, szerezték be, amint arra föltétlenül szükség volt a termelésnél, szóval a lej árfolyamának ingadozása következtében sem érhették számbavehető veszteségek a vállalatot. Rejtély volt tehát a részvényeseknek az egy üzleti év alatt mutatkozó 24 milliós veszteség. Az igazgatóság megbízottja próbálta valahogy megmagyarázni a közgyűlésen a veszteség eredetét, azonban ez a válasz korántsem elégítette ki a részvényeseket, akik elhatározták, hogy háromtagú M ›•» Prv››v képenek ki az 1929—30. üzletév üzletvezetésének ellenőrzésére. A napirend további során a közgyűlés mégis megadta az igazgatóságnak a felmentvényt, anélkül, hogy megvárta volna a kiküldött bizottság jelentését. A turul-részvények új kezekbe kerülnek Az igazgatóság tagjai valamennyien nagyobb mennyiségű részvény birtokában voltak és kevéssel a közgyűlés után eladták részvényeiket a kolozsvári Renner Testvérek bőrgyárnak, anélkül hogy bevárták volna a háromtagú bizottság jelentését és értesítették volna a többi részvénytulajdonost. Ezzel volt igazgatósági tagok a Turul-cipőgyár részvénytársaság egész vagyonát átadták olyan személyek kezelésébe, akiket a közgyűlés nem választott meg a vezetőségbe és akik nem élvezték a részvényesek bizalmát. A részvények eladása után pár nappal az összes okiratokat, üzleti könyveket, levelezéseket, sőt a berendezés egy részét a részvényesek tudtán kívül szállították Kolozsvárra. Megjegyzendő, hogy a Turul-cipőgyár egyik főrészvényese a bécsi Anglo- Osztrák Bank volt, amely egyúttal a Renner Testvérek cég és jelenleg a Derafata részvényeinek többségét bírja. A Turul-cipőgyár részvényeinek árfolyama, a hasznot és nyereséget fdmutató mérlegeknek megfelelően, állandóan a névértéken fölül állt és 1930 április haváig csekély ingadozással 220 lej körül jegyezték a tőzsdén. Nem hívtak egybe közgyűlést és földdel- 3 Följelentés a volt igazgatóság ellen A följelentés a fentiek részletes ecsetelése után kéri a vezető ügyészt, hogy rendelje el a vizsgálatot ebben az ügyben és pedig első sorban indítsa meg a vizsgálatot Benedict Norbert volt vezérigazgató ellen, aki állítólag Csehszlovákiába készül elköltözni. A feljelentés azonkívül kéri a vizsgálat kiterjesztését az igazgatóság valamennyi volt tagjára és kéri a vezető ügyészt, hogy kötelese a volt igazgatóságot a Turul összes üzleti könyveinek és mérlegeinek beterjesztésére, amelyekből a bírósági könyvszakértők megállapíthatnák a netalán elkövetett szabálytalanságokat. A követendő példa: A regát nem segélyezi és hazatoloncolja a bánsági illetőségű munkanélkülieket, akik helyét idehaza regátiak foglalják el Temesvár, jan. 13. Temesvár városa — ahogyan megírtuk — négysáz adaggal felemelte a munkanélküliek természetbeni segélyakcióját. A város szerint erre azért volt szükség, mert a válság még nem érte el tetőfokát és a gyárak még mindig bocsájtanak el munkásokat, másrészt a kommunista propaganda erősödni kezd a munkanélküliek sorai között, aminek egyetlen elhárító módja, hogy a munkanélkülieket minél nagyobb segélyezésben részesítik. A város eljárása helyes volt, csupán számítása hamis. Ugyanis a munkanélküliek számának az utóbbi időben történő folytonos emelkedését nemcsak egyedül az elbocsájásoknak lehet tulajdonítani, hanem Bukarestből és a regát többi városaiból is jöttek, illetve jönni kényszerültek. A regátiak a munkanélküliség kérdését egyszerűen intézték el. Aki nem odavaló illetőségű, hazatoloncoltatták. Ezért van egyre több munkanélküli a Bánságiban és Temesvárott, mert a regáti városi és községi tanácsok tiszta munkát végeznek és minden munkanélkülit elküldenek, aki Erdélyből vagy Bánságból való. A Bánságot a regáti városok favorizálják és ide küldik a legszívesebben a munkanélkülieket, mert szerintük a Bánság tejjel-mézzel folyó ország, amely a munkanélkülieket is elbírja. Ezzel szemben mi történt Temesvárott? Soha senkinek még eszébe nem jutott, hogy bárkit is visszaküldjön a regátba, bár Temesvárott igen sok a regáti munkás és alkalmazott, akiket itteni alkalmazottak elbocsájtása révén juttattak álláshoz. Az ókirályságbeli városok és községek kíméletlenségével szemben áll a mi méltányosságunk és önkéntelenül is felvetődik a kérdés, vájjon nem kellene-e hasonlóképpen válaszolnuunk? Modern Hálószobák, ebédlők nemesfából és elsőrendű kivitelben 1298 utorgyárában SÍEBOLD Ki tEMESVÁR-GYÁRVÁROS, Távirda utca 19 telefon 699 telefon 699 f ! PÁRISI NEMZETKÖZI GYARMATKIÁLLÍTÁS A Fény városában ez év májusában nyitják meg a nemzetközi gyarmatkiállítást. A kiállítás 110 hektár területen épül fel s képünk a kambodscui anghori templomot ábrázolja eredeti nagyságban. 1