Gonda Béla szerk.: A Tenger 5. évfolyam 1915

1. szám

HARC A TENGERÉRT. Irta Dr. PRINZ GYULA. Kampf um das Meer. — Lotta per mare. A­z „oekumene" csupa sziget. A rajtuk lakó másfél milliárd ember mű­velődési és gazdasági összekapcsolója a tenger. A tengeri hajózásban van a büszke nevű „világ"-hatalmak keletkezésének csirája, ezzel termé­szetesen a „világháborúik lehetősége is. A háborúk borzalmait a Föld lakói sohasem érezték ilyen kiterjedésben, mint ma. Előttünk van az első gazdasági világháború rettenetes képe, a „harc a tengerért". A tenger semmit sem sejtve az érte folyó harcról, az emberek szigetei körül most is zavartalanul küldi hullámhátain ezüstös tarajos habjait. A hajók nagy része partjaihoz kötött, a nyílt vízen egymást üldözik. A tengerfenék isza­pos lerakódásai pedig a geológiában merőben ismeretlen zárványokkal gazdagodnak. „A tenger ura a Föld ura, a tengernek pedig csak egy ura lehet." Ezt a talán nem szó szerint így formulázott, de ilyen értelmű véleményt Anglia termelte. Míg Európa népei a középkori népkorlátok letörésén, nemzeti, népakaraton nyugvó államok alakításán fáradoztak, Anglia fel­használva földrajzi helyzetének előnyeit, harc nélkül a tenger ura lett. Alig egy évszázad mult el és a Föld gazdaságos kihasználásával keletkezett egyenlőtlen termelés, gyártás és fogyasztás a civilizáció utolsó századában Angliának számos ellenséget szerzett s ez végül a mai háborúhoz vezetett. Anglia földrajzi fekvésének előnyeit jól ismerjük. Ezek: s szigeteinek terjedelme egyrészt, mely csak akkora, hogy népével majdnem teljesen ki tudja tölteni s rajta más politikai hatalommal nem kell osztozkodnia vagy

Next