Gonda Béla szerk.: A Tenger 5. évfolyam 1915
Éves tartalomjegyzék - Gonda Béla: A Dardanellák és a Boszporusz (10 képpel és 1 térképpel)
A DARDANELLÁK ÉS A BOSZPORUS. 59 Menderez-csaj és a Düncsekszu folyók között feküsznek Trója romja is az ázsiai parton a Top-Tasi és Ligeron fokok közt volt állítólag a trójai háború tartama alatt a görög hajóhad horgonyzó helye. A szemben fekvő két bejárati erődöt elhagyva, erősen kiöblösödik a szoros. Az európai puszta és kietlen partokkal szemben az ázsiai oldalon termékeny síkságok, erdős halmok és csinos falvak kedves képe váltakozik. Csakhamar eléri legnagyobb szélességét, majd arrébb húzódik s a Kepisz-burimnál beugró földnyelvet az utána következő kis öböllel elhagyva, elérkezünk a Dardanellák csaknem legszűkebb pontjához, ahol a szoros alig szélesebb másfél km-nél a szemben fekvő két parton az ú. n. Dardanella-várakkal. Az európai parton egy hegyfokon, amelyet a régiek Kynos-Semanak neveztek, áll Kilid al Bahr (a. m. a tenger kulcsa), egy régibb torony modern erődítményekkel s szembe vele az ázsiai parton Kale Szultánié vagy Bogasz Hisszar hatalmas erőd, modern ágyúütegekkel, mellette Csanak Kalesszi városa. Itt érezhető legerősebben a tenger vizének az Égei-tenger felé való áramlása, mellyel a vitorlások csak nehezen bírnak megküzdeni. Ez a hatalmas parti ütegekkel felszerelt két erősség képezi a Dardanellák kulcsát, melynek még megközelítése is végpusztulással fenyegeti a legnagyobb hadihajót is. Tovább haladva, ismét kiszélesedik a szoros, hogy nemsokára egy fordulónál az ázsiai Nagara földnyelv előugrásával újból összébb szűküljön. Itt van a szoros legkeskenyebb része, a régiek Heptasdanionja. Nagara helyén állott egykor Abydos, vele szemben Sextos; itt vezette Xerxes azt a hidat, melyen seregeit a görögök ellen vezette. Abydosból Sextosba úszott át minden éjjel Leander Herohoz, míg sírját a tengerben nem lelte, ugyanitt úszott át a szoroson Byron is. Innen túl csaknem egyenletesen kiszélesedik a tengerszoros, mindkét oldalán termékeny vidék terül el, míg végül Gallipoli (az ókorban Kaliupolis) városnál elérünk a Marmara-tengerbe, ahol mindkét parton világítótornyok jelzik a hajóknak a tengerszorosba az utat. Gallipolitól északra a xerosi-öblöt a Marmaratengertől elválasztó keskeny földszoroson a Plajair (Bulair) nevű sáncok húzódnak, melyeknek az a céljuk, hogy megakadályozzák az ellenséges csapatok partraszállását. Végig hajózva a Marmara-tengeren s elhaladva A Leandertorony és Szkutari.