Termelőszövetkezet, 1952 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1952-01-25 / 2. szám

Egy év tapasztalatai megtanítottak bennünket arra, hogy sokkal jobb, ha a III. típus szerint gazdálkodunk Tavaly sorra megalakultak községünkben a Rákóczi, Béke, a Kossuth és a Zöldmező termelőcsoportok. Ёп magam a Zöldmező I. típusú tszcs elnöke voltam. Nem mondhatom azt, hogy simán ment a termelőszövetkezetek megvalósulásának útja Kisnémedin. Rengeteget vitatkoztunk azon hogy az I-es típussal, vagy a tll-sal kezdjük a nagyüzemi gazdálkodást. Hogy szövetkezni kell, akörül nem volt közöttünk vita, hiszen mindig meghallgatjuk, amit Rákosi elvtárs mond a dolgozó parasztoknak a szövetkezetekről s velem együtt egyre többen érezték át, hogy amit Rákosi elvtárs mond, az csak jót hoz nekünk, mert tudjuk, hogy ő nagyon szeret pártol bennünket. A kérdés végül úgy dőlt el, hogy elmentünk Alsógödre, megnézni, hogyan működik ott a III. típusú csoport. Tetszett nekünk, amit ott láttunk. De mivel kezdők voltak ők is, így az eredményeik akkor még nem mutatkoztak különösebben. Mi azért úgy határoztunk, hogy egyelőre csak az I-es típusnál maradunk. Ribai András azonban tizenötödmagával megalakította a Rákóczi III. típusú tszcs-t Megkezdtük a közös munkát mi is, Ribaiék is. A falu nagyobb része inkább hozzánk jött abban az időben Sajnos, azt a hibát is elkövettük, hogy hagytuk a kulákokat belépni szövetkezetünkbe. Nem ment könnyen ezek után a dolog. Próbáltuk úgy végezni a munkát, hogy segítsünk egymásnak, de amikor a gyakorlati megvalósításra került a sor, egymás után jöttek elő azok a rejtett hiányosságok, amelyek akadályoztak bennünket szándékaink megvalósításában. Az I-es típusú csoportok vezetői szerették volna a minisztertanács által kijelölt határidőket betartani az egyes munkák elvégzésében. Igen ám, de sokféle ember, sokféle szándék akadályozta akaratlanul is a vezetőség munkáját. Az egyik ember azt tartotta, jobb korán venni, a másik azt tanulta az apjától, hogyha későn vet, akkor is lesz neki olyan termése, mint annak, aki nagyon igyekszik vele, mert „az idő a gazda". A közös vetőmag elvetése körül voltak ellentétek. Sok ember azt gondolta, hogy az a legjobb vetőmag, amit maga termelt, maga rostált Mivel egyik ember több földdel lépett a csoportba, mint a másik, a munka elszámolása körül is támadtak zavarok. Nem tudtak megegyezni mindig, hogy mennyi gyalogmunka jár a lovasmunkáért. Legnagyobb akadályozónk a közös munkában mégis földjeink széttagoltsága volt. A három egyes típusú tszes kezén levő ezeregynéhányszáz hold föld körülbelül 3000 darabban feküdt, a határ különböző részein. Földjeink nem egyszer nem egy-két holdas darabokból állottak, hanem 12—15—20 négyszögöles parcellákból. Az ilyen földeken szóba sem kerülhetett a traktor és a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazása Az én nyolc hold földem például 29 darabban volt. A Figula Mihály 11 holdja 23 darabban stb De akadályozták az I-es típusú csoportok fejlődését a befurakodott kulákok is. Izgattak, ijesztgették a tájékozatlanokat. Egyenetlenkedést szítottak a dolgozó parasztok között. Igazi szándékukat azonban csak augusztus elején ismertük fel, amikor saját kérésünkre tagosították földjeinket. Ezzel elhárítottuk magunk elől az igazi nagyüzemi gazdálkodás kifejlesztésének legnagyobb akadályát, de most mutatták meg a közénk befurakodott kulákok igazi szándékukat. Izgatták a falu népét a 111-as típusú csoport ellen, a tagosítás ellen, azzal ijesztgették az elmaradottabb embereket, hogy most már elveszi a földjüket az állam. Kedvetlenséget és zavart akartak okozni a dolgozó parasztok között, hogy akadályozzák ezzel is falunkban a fejlődést. A párt segítségével lelepleztük és kiűztük őket az egyes típusú csoportokból. Elhárítottuk ezzel a második nagy akadályt is az igazi nagyüzemi gazdálkodásunk megszervezése előtt. Tagosítás után sokat beszélgettünk arról, hogyan kezdjük az új gazdasági évet. Átmenjünk-e a hármasba, vagy maradjunk az egyes típusnál. Megnéztük a Rákóczi tszcs fejlődését. Nem vette el a Ribai Andrásék kedvét, hogy tizenöten voltak, segített nekik a gépállomás. Sertés-és tehéntörzset kaptak az államtól, jobb termést takarítottak be a földjeikről, mint mi. Zárszámadáskor búzából, rozsból mindenkinek jutott elegendő. Burgonyából például 5 kiló, tengeriből 4 kiló jutott munkaegységenként. Ezenkívül 14 forint. Nemcsak őket néztük, mert hiszen ők velünk nemrégen indultak a közös gazdálkodásba. De hallgattuk a rádióban, olvastuk az újságban a már régebben működő terelőszöeetkezetek eredményeit s Rákosi elvtársnak december 1-én a rádióban elmondott beszédéből is, hogy milyen szép eredményeket értek el egyes termelőszövetkezetek. Ezután már az egyes típusú csoporttagok közül is egyre többen sürgették a hármasra való áttérést. Figula Mihály, Puskás Pál, Ribai Márton, Bodor Sándor első típus szerint gazdálkodó, tekintélyes középpárászok is sürgették már a hármasra való áttérést. Úgy láttuk, mögöttünk van már ebben a kérdésben az egész falu, hiszen a tagosítás előtt minden dolgozó paraszt belépett valamelyik egyes típusú csoportba. December elején ült össze a három első típusú csoport intézőbizottsága. Elhatároztuk, hogy egyesülünk a Rákóczi tszcs-vel. Szándékunkat végre is hajtottuk s más megalakult az új vezetősége a falu egyetlen, nagy szövetkezetének. Kz. intézőbizottság tagjait úgy választotta meg a csoportértekezlet, hogy az eddigi közös munkában legjobban kitűnt parasztok kerültek be a vezetőségbe. Falunk 1641 hold földet kitevő szántóterülete így hát egy szövetkezetbe került. Együtt dolgozik mostantól kezdve a négy csoport kétszáztíz tagja, nagy tábla földjeinken. Már meg is kezdtük a közös munkát. 630 hold őszi kalászos vetésünk most van először kisnémedi történetében úgy vetve, hogy nyugodtan foroghat rajta аж aratógép és talán majd néhány év múlva a kombájn is. Jószágállományunk is megszaporodott az egyesüléssel. A meglévő sertéstörzs mellé most újabb 20 darab anyakocát kaptunk és 108 darab lovat adnak be az eddig egyes típus szerint gazdálkodó tagok. Gondolkozunk már az eredményes nagyüzemi gazdálkodás egy harmadik fontos előfeltételének megteremtésén, a brigádok, munkacsapatok megszervezésén is. Úgy akarjuk elosztani a sokféle munkát, hogy minden szövetkezeti tag megtalálja a csoportban a helyét. Nagy segítséget jelent itt nekünk a termelőszövetkezeti tanácskozás. Már meg is tárgyaltuk a tanácskozás felhívását. Figyelembe vesszük mindazt, amit nekünk a tanácskozáson mondtak a munkaszervezés, az alapszabály szerint való működés, a műnfegyelem, a tervszerű termelési munka minden kérdéséről. Biztos vagyok abban, hogy ha végrehajtjuk a tanácskozás határozatait, termelőszövetkezetünk és a most már igazán szövetkezeti községgé vált Kisnémedi dolgozó parasztsága nagy lépéseket tesz előre a szocializmus biztosította jólét és kultúra felé. Ribai János, a kisnémedi Rákóczi tszcs intézőbizottsági tagja. 12