A Természet, 1991 (42. évfolyam, 1-6. szám)

1991-02-15 / 1. szám

A TERMÉSZEI Főszerkesztő: Dr. Mödlinger Pál főszerkesztő-helyettes: Szidnainé dr. Csete Ágnes Szerkesztőség: Budapest XIV., Állatkerti krt. 6-12. Levélcím: 1371 Bpest., Pf. 469. Telefon: 142-6303 Telex: 22-7303 HU ISSN 0865-8528 A 125 ÉVES FŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT LAPJA A szerkesztőbizottság tagjai: dr. Száj József (elnök), Dr. Bogsch Ilma, dr. Fischer Antal, Kapocsy György, dr. Mödlinger Pál, Neményi István, Szidnainé dr. Csete Ágnes, Tóth János, Zatykó Katalin KÉSZÜLT AZ ETALON KFT. GONDOZÁSÁBAN KERESKEDELMI IRODA: 1095 SOROKSÁRI ÚT 48.1. 15. TELEFON: 133-7745/33. FELELŐS VEZETŐ: OLÁH MIKLÓS SZEDÉS: ROLIDAD KFT. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Hírlapkézbesítő Postahivatalokban és a Hírlapelőfizetési és Lapel­látási irodában. (Bp. XIII, Lehel út 10/a. 1900) Előfizetési díj: félévre 141,- Ft; egész évre: 282,- Ft. XLII. ÉVFOLYAM, 1. szám, 1991. február• Megjelenik kéthavonta• Ára: 47,- Ft ■ ■/ Ünnep az Állatkertben Dr. Szíjj József főigazgató Az idő homokórája lassan pergeti a múló pillanatokat, melyek napokká, évekké so­kasodnak a végtelen időben. Az ember sajátja, hogy méri, számontartja, majd egy-egy jelesebb időpontot, születésnapot feljegyez... Az idén 125 éves a Budapest Főváros Állat- és Növény­kertje, mely emberöltőben számítva ma már történelem. A Monarchiában Magyarország elsődleges feladata az élelem megtermelése, a mező és erdőgazdálkodás fej­lesztése volt. A termelés, később a tudomány színvona­las művelése érdekében létrehozták a Mosonmagyaró­vári és Keszthelyi Mezőgazdasági, valamint a Selmeczi Erdészeti T­anintézeteket. Az itt képzett szakemberek érdeklődése, a biológia állat-és növénytani ágazatai iránt megállíthatatlanul foko­zódott, melynek eredményeként a Magyar Tudományos Akadémia, a Természettudományi Társulat és a Magyar Nemzeti Múzeum tudósainak összefogása, sürgetése nyomán 1866. augusztus 9-én megnyílt a Budapesti Állatkert. Lelkes szervezői a várostól távol 31 kb. 600 négyszögöl területen, 11 nagyobb és 7 kisebb épületben 598 állatot mutattak be. A 900 négyszögöl vízfelületű tavon a korabeli feljegyzé­sek szerint ludak, kacsák, gémek, darvak, gólyák és hattyúk voltak a látnivalók. Az orvmadarak (ragadozó madarak) röpdéjét sasok, sólymok, keselyűk, ölyvek, kányák, héják, vércsék népe­sítették be. A majomházban 14 majomfajjal ismerkedhe­tett meg a közönség. Az idelátogatók túzokot, struccot, emut, a medverbarlangban barna medvét is láthattak. A nyitás után érkezett Erzsébet királyné ajándéka, az első zsiráf. Sok faj hiányzott, így pl. az oroszlán, tigris, jegesmedve, fóka, víziló, orrszarvú és az elefánt. A belépőjegy ára 20 krajcár, egy sovány liba ára volt. A XIX. sz. végére a szépen induló, majd sok meg nem értésbe ütköző állatkert a nemes törekvések ellenére csődbe ment. Már-már felszámolásával kezdtek foglal­kozni, amikor 1907-ben megvásárolta a Főváros. „Építési bizottmány” alakult Lendl Adolf vezetésével, melynek tagjai oly neves építészek voltak, mint Neusch­loss Kornél, Kós Károly, Zrumeczky Dezső. Terveik, elképzeléseik nyomán alakult ki az Állatkert mai képe.3 A TARTALOMBÓL VÍZI AGÁMÁK2 A TARVARJÚ4 MERRE VAN THULE?6 VIDRA A LÉPCSŐN8 AMATŐR TERMÉSZETBÚVÁROKNAK 16 HAZAI ÉS KÜLFÖLDI HÍREK 18­ 0

Next