A Természet, 1991 (42. évfolyam, 1-6. szám)

1991-02-15 / 1. szám

melyet 1912-ben nyitottak meg újra. Az Állatkertet azóta körülnőtte a város. Területe 11,7 ha-ra (23 kh) csökkent. A két háború, különösen a II. világháború pusztításait súlyosan megsínylette a Kert. Épületeinek egy része rombadőlt, állatai szinte teljes egészében kipusztultak. Az ágyúk dörgése és a bombák robbanása után Nádler Herbert, az akkori igazgató személyes részvételével és vezetésével azonnal megindult a romok eltakarítása, a helyreállított állatházakban évről-évre, egy-egy megszé­pített és korszerűsített állatház megnyitását jelentve újra beköltözött az élet. A sokat szenvedett, de a mesebeli főnix madárhoz hasonlóan újra meg újra megújulni tudó Kert felújítása is megkezdődhetett a 80-as években, mely eredményesen folyik napjainkban is. Évente mintegy 1,7 millió látogató keresi fel a patinás öreg Kertet, mely ma is egyik legszebb gyöngyszeme a világ állatkertjeinek. A nagy világváros zajától, az urbanizációs ártalmaktól fá­radt emberek vissza-visszatérnek kedvenceikhez, ahol a fák, bokrok, virágok övezte csöppnyi oázisban pihenhet­nek, kikapcsolódhatnak, egyúttal ismereteiket is bővíthe­tik. A Kert munkatársai ma már 30-40.000 fő/év általános iskolást is fogadnak szervezett formában, biológia órákat tartanak, a természettudományos műveltség bővítése érdekében. Szeretnénk az ifjúságban a természet tiszte­letének csíráit elültetni, hogy a jövő magyar társada­lmában ne politikai követelmény, hanem természetes emberi magatartás legyen a természeti környezetünk védelme és megőrzése. Mindezek érdekében férőhelyeink adta lehetőséget max. kihasználva egyre növeljük a bemutatásra szánt egyedek számát. Ma Budapest Főváros Állat- és Növény­kertjében 145 emlős faj, 618 egyeddel; 169 madárfaj, 861 egyeddel; 35 hüllő faj, 144 egyeddel; 88 halfaj, 1300 egyeddel kerül bemutatásra. Pálmaházunkban mintegy 70 növénycsaládból 2150 egyeddel büszkélkedhetünk. A kert szépségét növeli a területén látható fásszárúakból és egynyáriakból álló hazai és egzóta gyűjtemény. Zoológiai bemutatónkból ma már nem hiányzik a gorilla, kis panda, a hópárduc tenyészpár sem, hogy csak a különös ritkaságokat említsem, melyekkel kevés euró­pai Állatkert büszkélkedik. A Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai tisztelettel emlékeznek elődeikre, a Kert alapítóira, régi munkatár­sakra, akik az elmúlt 125 év alatt szorgalmukkal, hozzá­értésükkel megőrizték a Kertet nekünk, utódaiknak. Ezt soha nem feledve szervezzük ma is napi, évi feladatain­kat. Célunk akkor és most ugyanaz: A különböző földrészek növény és állatvilágának bemutatásán keresztül környe­zetünk, az élő természet védelme. 2 Dr. Ország Mihály — Czuczor István: Vízi agámák A felületes szemlélő számára a tegnap- (Iguanidae) és az agáma­félék (Agamidae) családjába tartozó fajok nagyon hasonlíthatnak egymásra. Az alak és életforma típusok gazdagságát mindkét család képviselőinél megtaláljuk. A két családba tartozó fajok hasonlóságát a különböző életterekhez való alkalmazkodás hozta létre. Megtaláljuk őket földön, sziklákon, fákon, víz mellett és vízben. Viselkedésükben is sok közös mozzanat található. A fenyegető, riasztó, imponáló, udvarló magatartási módo­kat a hímek mindkét családnál különböző tarajok, bőrle­benyek, csontélek, duzzanatok, nyakfodrok, gallérok, torokredők mutogatásával, erősen kifejlett színváltoztató képességükkel és a fej bólogatásával viszik végbe. Behatóbb anatómiai vizsgálatok során kifejezett különbségek találhatók a két családnál. A leguánok koponyájában ősibb bélyegként megmaradtak az agá­­máknál hiányzó apró könnycsontok. A leguánok szájpad­lásán ínyfogak találhatók. Az agámáknál ezek nincsenek, viszont állkapcsuk elülső részében néhány szemfog-sze­rű, megnagyobbodott fog tűnik fel. A leguánoknál a fogak az állkapocscsontok belső oldalának a felületén ülnek (pleurodontia) és ha valamelyik kitörik, újra nő. Az agámák fogai az állkapocs élén ülnek (acrodontia) és elvesztésük esetén nem pótlódnak. Az agámák a leguá­­nokkal ellentétben csak durva erőszakkal vesztik el farkukat és utána alig, vagy egyáltalán nem regene­rálódik. Ha tudni akarjuk, hogy egy bizonyos gyík a leguán­­vagy az agáma­félékhez tartozik-e, nincs szükség a fogaik vizsgálatára, ha tudjuk, hogy honnan származik. Földünkön ugyanis sehol sem fordulnak együtt elő. A leguánok Amerikában, az agámák pedig Ausztrália, Ázsia és Afrika mérsékelt égövi és trópusi zónáiban Lámpa alatt „napozó" ázsiai vízi agámák

Next