Természet, 1875 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1875-04-15 / 8. szám
IRODALOM. „MAGYAR KÖNYVESHÁZ.“ Gyűjteménye a régibb és újabb magyar és külföldi, valamint ókori (hellén és római) jelesebb műveknek. A szellem hódításai képezik minden művelődésnek alapját . Ezen sarkalatos igazságtól áthatva, elhatároztuk egy oly vállalat megindítását, amely a világirodalom remekeit mentül szélesebb körökre nézve hozzáférhetőkké, s az által közbirtokká tegye, mert mennél nagyobb olvasóközönséget tudunk nyerni az elismert jelleségű műveknek, annál szélesebb medret ásunk a közművelődésnek. Midőn tehát a „Magyar könyvesház“ egyrészt a külföldi irodalmak sekélyes termékeit (amelyek nálunk, fájdalom, ijesztőleg elterjednek) a bitorolt térről leszorítani igyekszik; addig másrészt törekvése leend a ponyvairodalom káros befolyását mindinkább csökkenteni s ellensúlyozni. A culturális nagy célt gondos választás, valamint rendkívül olcsó ár által reméljük elérni. A választásnál — melyben szakavatott írók tanácsával élünk — azon szempontból indulunk ki, hogy míg a költők fenkölt eszméivel az elméket foglalkoztatjuk, a mellett a kedélynek is nyújtsunk táplálékot szórakoztató olvasmányokban. Minden először előforduló irót rövid élet- és jellemrajzban fogunk bemutatni, hogy ezáltal a jelesek viszontagságaival is megismerkedhessek, és rajta példát vehessen a fogékony kebel Az ókori remekírók és a modern külföldi írók csakis kiválóbb költői s prózai műveit fogja a „Magyar könyvesház“ jó fordításban közölni A magyar irodalomra különös súlyt fog fektetni a „Magyar könyvesház“, és mivel régibb jeles íróink művei vagy egészen letűntek a könyvpiaczról, vagy fölötte ritkák vagy drágák, vagy pedig még összegyűjtve sincsenek ; ennélfogva idővel régibb íróink minden nevezetesebb műveit föl fogjuk venni a „Magyar könyvesház“-ba, a mennyiben azok már olcsó kiadásokban meg nem jelentek volna. Kevésbé kitűnő régibb íróinknak, gondos szemelvényekben, válogatott költeményei s prózairatai fognak a „Magyar könyvesház“-ban megjelenni. Újabb íróinktól szintén fogunk eredeti műveket közzétenni, még pedig részben eddig meg nem jelenteket, részben pedig lapokban és folyóiratokban elszórva közlötteket. Ezekre nézve meggyőződésünk az, hogy a választás szigorát szabad alább hangolnunk; de azért ezek közül is csak jót és érdekeset adunk. A „Magyar könyvesház“ 1875. ápriltól fogva, 3—5 íves füzetekben (szükség szerint : kettős és hármas füzetekben is) jelen meg, és minden füzet egy egészet képez, úgy, hogy töredékes vagy hosszan elnyúló befejezetlen műveket egyáltalában nem adunk. Ennélfogva minden füzet külön is kapható. A „Magyar könyvesház“-ból egyelőre évenkint 2 folyam (kötet) vagy 20 füzet jelen meg. Előfizetési ára egy folyamnak 2 frt! Egyes füzet ára 20 kr ! A füzetek az előfizetőknek bérmentesen küldetnek meg. Minden, egy folyamot képező 10 füzethez külön czímlapot és tartalomjegyzéket nyomatunk, úgy, hogy a füzeteket együvé is be lehessen köttetni. Fogunk továbbá olcsó s díszes bekötési táblákról is gondoskodni és ezáltal elősegíteni azt, hogy bárki s bárhol idővel igen csinos könyvtárra tehessen szert A „Magyar könyvesházat“ a következő művekkel indítjuk meg: Ányos Pál költeményei. Kármán József: Fanni hagyományai. Aristophanes: A békák, fordította Veress Ignácz. Turgeneff: A fatalista. Beszély. Tennyson: Enid (király-idyllek.) Fordította Csukássi József. Erckman-Chatrian : Franczia életképek. Sacher-Masoch : Holdas éj. Beszély. Tervbe vettük továbbá, s részben már sajtó alá rendeztetjük a következő magyar írók, részint eredeti, részint fordított műveit: Ányos Pál (prózai iratai), Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor, Benőfy Soma, Bessenyei György, Bozzay Pál, Császár Ferencz, Czakó Zsigmond, Dayka Gábor, gr. Dessewffy József, Döbrentei Gábor, Dugonics András, Fábián Gábor, Faludi Ferencz, gr. Gvadányi József, Horváth Cyrill, Horváth Endre, Kazinczy Ferencz, Kis János, Kuthy Lajos, Péczeli József, Révai Miklós, Riskó Ignácz, Baróti Szabó Dávid, Szentmiklóssy Alajos, Szenvey József, D. Takács Judit, Tinódi Sebestyén, Tóth Endre, Vajda Péter. Végre: Székely Sándor népköltési gyűjteményét (mintegy 1200 számra terjedő ballada, népdal, mysterium stb.) Midőn a „Magyar könyvesházat“ a magyar nemzet pártfogásába ajánlanók, reméljük, nem lesz olvasókör, casinó, egylet, önképzőkör, községi és népkönyvtár, amely azt örömmel ne üdvözölné; de számítunk azonkívül az irodalombarátok, lelkészek, tanárok és tanítók, a lelkes nők és a törekvő tanuló ifjúság tömeges támogatására is! Csekélynek látszó eszközökkel nagy culturalis czélt akarunk elérni, s azért bízunk a nemzet jobbjainak tettleges részvétében ! Budapest, 1875. február hóban. Aigner Lajos, könyvkiadó hivatala Budapesten.