Természet, 1875 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1875-04-15 / 8. szám

IRODALOM. „MAGYAR KÖNYVESHÁZ.“ Gyűjteménye a régibb és újabb magyar és külföldi, valamint ó­kori (hellén és római) jelesebb műveknek. A szellem hódításai képezik minden művelődésnek alapját . Ezen sarkalatos igazságtól áthatva, elhatároztuk egy oly vállalat megindítását, a­mely a világirodalom remekeit mentül szélesebb körökre nézve hozzáfé­rhetőkké, s az által közbirtokká tegye, mert mennél nagyobb olvasóközönséget tudunk nyerni az elis­mert jelleségű műveknek, annál szélesebb medret ásunk a közművelődésnek. Midőn tehát a „Magyar könyvesház“ egyrészt a külföldi irodalmak sekélyes termékeit (a­me­lyek nálunk, fájdalom, ijesztőleg elterjednek) a bitorolt térről leszorítani igyekszik; addig másrészt törekvése leend a ponyvairodalom káros befolyását mindinkább csökken­teni s ellensúlyozni. A culturális nagy célt gondos választás, valamint rendkívül olcsó ár által remél­jük elérni. A választásnál — melyben szakavatott írók tanácsával élünk — azon szempont­ból indulunk ki, hogy míg a költők fenkölt eszméivel az elméket foglalkoztatjuk, a mellett a kedélynek is nyújtsunk táplálékot szórakoztató olvasmányokban. Minden elő­ször előforduló irót rövid élet- és jellemrajzban fogunk bemutatni, hogy ezáltal a jele­sek viszontagságaival is megismerkedhessek, és rajta példát vehessen a fogékony kebel Az ó­kori remekírók és a modern külföldi írók csakis kiválóbb költői s prózai műveit fogja a „Magyar könyvesház“ jó fordításban közölni A magyar irodalomra különös súlyt fog fektetni a „Magyar könyvesház“, és mi­vel régibb jeles íróink művei vagy egészen letűntek a könyvpiaczról, vagy fölötte rit­kák vagy drágák, vagy pedig még összegyűjtve sincsenek ; ennélfogva idővel régibb íróink minden nevezetesebb műveit föl fogjuk venni a „Magyar könyvesház“-ba, a mennyiben azok már olcsó kiadásokban meg nem jelentek volna. Kevésbé kitűnő régibb íróinknak, gondos szemelvényekben, válogatott költeményei s prózairatai fognak a „Ma­gyar könyvesház“-ban megjelenni. Újabb íróinktól szintén fogunk eredeti műveket közzé­tenni, még pedig részben eddig meg nem jelenteket, részben pedig lapokban és folyó­iratokban elszórva közlötteket. Ezekre nézve meggyőződésünk az, hogy a választás szi­gorát szabad alább hangolnunk; de azért ezek közül is csak jót és érdekeset adunk. A „Magyar könyvesház“ 1875. ápriltól fogva, 3—5 íves füzetekben (szükség sze­rint : kettős és hármas füzetekben is) jelen meg, és minden füzet egy egészet képez, úgy, hogy töredékes vagy hosszan elnyúló befejezetlen műveket egyáltalában nem adunk. Ennélfogva minden füzet külön is kapható. A „Magyar könyvesház“-ból egyelőre évenkint 2 folyam (kötet) vagy 20 füzet jelen meg. Előfizetési ára egy folyamnak 2 frt! Egyes füzet ára 20 kr ! A füzetek az előfizetőknek bérmentesen küldetnek meg. Minden, egy folyamot képező 10 füzethez külön czímlapot és tartalomjegyzéket nyomatunk, úgy, hogy a füzeteket együvé is be lehessen köttetni. Fogunk továbbá olcsó s díszes bekötési táblákról is gondoskodni és ezáltal elősegíteni azt, hogy bárki s bárhol idővel igen csinos könyvtárra tehessen szert A „Magyar könyvesházat“ a következő művekkel indítjuk meg: Ányos Pál költe­ményei. Kármán József: Fanni hagyományai. Aristophanes: A békák, fordította Veress Ignácz. Turgeneff: A fatalista. Beszély. Tennyson: Enid (király-idyllek.) Fordította Csu­­kássi József. Erckman-Chatrian : Franczia életképek. Sacher-Masoch : Holdas éj. Beszély. Tervbe vettük továbbá, s részben már sajtó alá rendeztetjük a következő magyar írók, részint eredeti, részint fordított műveit: Ányos Pál (prózai iratai), Barcsay Ábra­hám, Báróczy Sándor, Benőfy Soma, Bessenyei György, Bozzay Pál, Császár Ferencz, Czakó Zsigmond, Dayka Gábor, gr. Dessewffy József, Döbrentei Gábor, Dugonics András, Fábián Gábor, Faludi Ferencz, gr. Gvadányi József, Horváth Cyrill, Horváth Endre, Ka­zinczy Ferencz, Kis János, Kuthy Lajos, Péczeli József, Révai Miklós, Riskó Ignácz, Baróti Szabó Dávid, Szentmiklóssy Alajos, Szenvey József, D. Takács Judit, Tinódi Se­bestyén, Tóth Endre, Vajda Péter. Végre: Székely Sándor népköltési gyűjteményét (mintegy 1200 számra terjedő ballada, népdal, mysterium stb.) Midőn a „Magyar könyvesházat“ a magyar nemzet pártfogásába ajánlanók, remél­jük, nem lesz olvasókör, casinó, egylet, önképzőkör, községi és népkönyvtár, a­mely azt örömmel ne üdvözölné; de számítunk azonkívül az irodalombarátok, lelkészek, tanárok és tanítók, a lelkes nők és a törekvő tanuló ifjúság tömeges támogatására is! Csekélynek látszó eszközökkel nagy culturalis czélt akarunk elérni, s azért bízunk a nemzet jobbjainak tettleges részvétében ! Budapest, 1875. február hóban. Aigner Lajos, könyvkiadó hivatala Budapesten.

Next